Abauj-Kassai Közlöny, 1908. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1908-04-01 / 76. szám
1. oldal. ABAUJ-KASSAI, KÖZLÖNY 76- szám. a már adott három havi indemnitit a közgyűlés toldja meg még egy hónappal. A közgyűlés a kényszerhelyzettel szemben az újabb egy havi indemnitit megadta. Ezután választások következtek a közigazgatási bizottságba megürült egy helyre a folyó év tartamára és a központi választmányba egy helyre az 1908—1910. évekre. Elnöklő polgármester a titkos szavazást elrendelvén annak eszközléséig a közgyűlést felfüggeszti. A választás megejtetvén, Bélay Róbert a szavazatszedő bizottság elnöke az eredményt kihirdeti, mely szerint a közigazgatási bizottságba a folyó évre 43 szavazattal Korányi Károly s a központi választmányba három évre 59 szavazattal Lekly Gyula bizottsági tag választatott meg. Ezután az iskolaszékben megürült két tagság betöltése következett, melyet közfelkiáltással intézett el a közgyűlés dr. Ekés Lajos tanácsost, mint tanügyi előadót s Görög Gyula bizottsági tagot választva be. Petróleum-vita: Deil Jenő felszólalására a közgyűlés a tárgysorozat 13. pontját veszi ezután tárgyalásra, mely szerint a kereskedelmi és iparkamara kéri, hogy a közgyűlés a petróleumnak házalás útján való árusítását szabályrendeletileg tiltsa el tűzrendészeti szempontból. A kérdés nagyobb vitára adott okot. A bizottságok s az állandó választmány javaslata oda irányult, hogy miután a verseny nem árt a kiskereskedőknek s WomawnAfesztív szempontból sem kifogásolható, a napirendről vétessék le. Az első felszólaló Reil Jenő volt, aki a kereskedelmi osztály szempontjából azt domborította ki, hogy az amerikai petróleumnak valóságos monopólium csinálásáról van szó,melyet meg kell akadályozni, mia létező 14 magyar petroleum finomitógyárat, melyek száz meg száz magyar munkásnak adnak kenyeret, nagyban károsítja. Az amerikai petroleum tröszt térfoglalása a kismértékben való házhozszállítással kárára van a magyar tőkének s igy a közönség érdeke is, hogy a kamara kérelme támogatásban részesüljön. Az ellen nincs és nem is lehet kifogás, ha az amerikaiak bizomány üzleteket állítanak, de házalni ne lehessen nekik. Dr. Halmos Károly, akit közbeszólásai miatt Deil Jenő aposztrofált, azzal kezdi felszólalását, hogy miután előtte szóló sajnálattal konstatálta, hogy se neki, se Deilnak nincs petroleum finomító gyára, tehát minden önérdek nélkül beszélhet. Elmondja azután, hogy a szóban forgó kérdés tiszta osztrák érdek. Ennek igazolására hivatkozik az új kiegyezés 8. pontjára, mely szerint úgy Magyarország, mint Ausztria fenntartja magának a jogot a petroleum monopol behozatalára. Ha ez bekövetkezik, az osztrák petroleum monopolja lép életbe mindkét államban. A kiegyezés eme pontja Magyarország részéről több milliós ajándék Ausztriának, mennyiben a román és amerikai petroleum kizárását célozza a galíciai osztrák petróleum túlprodukciójával szemben. Az amerikai petróleum-tröszt királyok, mikor ez a kiegyezés tudomásukra jutott, Ausztriának konkurrenciát csináltak. Miután Magyarországnak nincs petróleuma, csak petróleum finomítók vannak, melyeknek részvényei a bécsi Länderbank zsebében rejtőznek, tehát a közönségre nem hátrány, sőt előny, ha az amerikaiak nálunk petróleumot hoznak forgalomba. Hangsúlyozza, hogy itt csak néhány nagy iparvállalatról van szó, melyek nincsenek magyar kézben s éppen azért a mi kassai kereskedőink jobban járnak, ha amerikai petróleumot vesznek s nem kizárólag osztrák érdeket istápolnak. Nekünk ki kell nyitni a külföld előtt kapuinkat, ha modern állam akarunk lenni. Ez a fogyasztó közönség érdeke is. Nem pártolja a kamara kérvényét. Weil Jenő a zárszó jogával élve hangsúlyozza, hogy az új kiegyezésből citált pont nem tartozik a kérdésbe. Csak a tényleges viszonyokkal kell számítani. Ausztria a petroleum monopóliumot tényleg nem hozta be. Nem akarják az amerikai versenyt megakadályozni, nyithatnak boltot, amennyi tetszik nekik, de a monopolizálást nem lehet megengedni. Tűzrendészeti szempontból indokolható szabályrendelettel (robbanó anyag) kell ezt a házalást megtiltani. Az osztrákok közelebb állnak hozzánk, mint az amerikaiak. (Nagy zúgás.) Kéri a közgyűlést, hogy a kérdést tegye át a jogügyi bizottsághoz újabb tárgyalás végett. Dr. Halmos Károly replikázva az elejtett lapszuszra hangsúlyozza, hogy Ausztria négyszáz év óta zsákmányol bennünket, de nem a szabad Amerika. Az amerikai petroleum-konkurrencia megakadályozza, hogy Ausztria e téren is kizsákmányoljon bennünket s így érdekeinkkel éppen az ellenkeznék, ha e jótékony verseny elé akadályt görditnénk. Dr. Szauberer Béla felemlíti, hogyha a közgyűlés előtt felolvasnák azt a szabályrendelet-javaslatot, melyet a kamara készített, akkor azonnal elvetné azt, mert a szabad kereskedés elvét veszélyezteti és törvényellenes is. A kiskereskedőknek csak előnye az, hogy az amerikai petróleumot vas edényben és kis mennyiségben kaphatják. Deil Jenő felolvassa a javaslat első pontját annak illusztrálására, hogy tűzrendészeti szempontból indokolt a tilalom kérése, azonban hajlandó a szabadverseny érdekében ezt a szöveget módosítani úgy, hogy csak a házról-házra való árusítás legyen eltiltva. Stekker Károly konstatálja, hogy a kamara kérvénye más, mint amit Deil Jenő mond. Sem a kamarának, sem senkinek nem állhat érdekében, hogy a szegény népet megfosszuk a petroleum olcsóbb beszerezhetésétől. A házalás eltiltásába bele lehet menni, de egyébbe nem. Éder Ödön tisztázza a kérdést. A kamara a kérvényben mást kér s most újra mást. A közgyűlés kötelessége elsősorban az összközönség érdekét védeni s csak azután a kereskedőkét. A házalásra nem szükséges külön szabályrendeletet csinálni, mert az engedélytől függ. A mellett van, hogy a kérdés újabb tárgyalás végett újra a bizottsághoz utaltassék. A közgyűlés a polgármester indítványát elfogadja s igy a kérdéshez a jövő közgyűlésnek újra szerencséje lesz. A garadnai malom eladása. Kossuth Lajos tanácsos előadja, hogy a garadnai malom eladása tárgyában megtartott árverés annak idejében meddő maradt, de később a jelenlegi bérlő utóajánlatot tett 16 ezer korona vételárra, most legújabban egy Petrus nevezetű 18 ezer koronára tett utóajánlatot, amiről Kovács a jelenlegi bérlő értesülvén, szintén 18 ezer koronás ajánlatot tett. Az állandó választmány javasolja, hogy a malom Kovács Pál jelenlegi bérlőnek adassék el 18 ezer koronáért. Stekker Károly új árverés kitűzését tartaná leghelyesebbnek. Éder polgármester felvilágosításul megjegyzi, hogy a tanács azért javasolja Kovácsnak eladni a malmot, mert a bérlete még 3 évig tart s ha másnak adnók el, komplikálódnék a dolog. A közgyűlés az eladást kimondja s névszerinti szavazással 70 igen, egy nem se, Kovács Pál jelenlegi bérlőnek adja el 18 ezer koronáért. Egy uj iparvállalat Hindrichs és Unger rhemscheidi lakosok egy Kassán létesítendő körfürészgyár stb. érdekében kérik a város támogatását, amint ezt a Közlöny vasárnapi számában részletesen megírtuk. Dr. Szauberer Béla azt indítványozza, hogy az ügy adassák ki a keresk. kamarának véleményes jelentéstétel végett. A közgyűlés az indítványt elfogadja. A korcsolyázó pálya. Nagyobb vitát idézett elő a korcsolyázó egyletnek a Közlöny által már ismertetett kérvénye a Széchenyi-liget játékterének átengedése iránt. A bizottságok s a tanács az átengedést javasolják. Stekker Károly azt a kérdést veti fel, hogy miért ne lehetne a korcsolyázó pálya egyszersmind játszótér is, miután korcsolyázni csak télen szoktak, tehát nyárban nincs szükség reá s így a két érdek együttesen volna megoldható. Éder polgármester megadja a kellő felvilágosítást, hogy a korcsolyázótér nem lehet játszótér is. Dr. Horváth Balázs hozzájárul az átengedéshez, de megtoldani kívánja azon indítvánnyal, hogy a város nagylelkűségével szemben a korcsolyázó egyesület hétköznapok délutánjain nyissa meg a jégpályát a középiskolák tornaköteles ifjai előtt fejenkint fizetendő egy koronáért. Deil Jenő szerint a korcsolyázó egyesületet s a Sportegyletet össze kell házasítani, azért azt javasolja, hogy ezek tárgyaljanak s addig vétessék le a napirendről a kérdés. Éder elnök megjegyzi, hogy az már mind megtörtént s kitűnt, hogy lehetetlen az egyesítés. Dr. Szauberer kívánja, hogy a népünnepélyek alkalmával a terület rendelkezésre álljon. Stekker Károly kikötendőnek tartja, hogyha a korcsolyázó egyesület két éven belül nem építi fel a pavillont, az átengedés érvényét veszítse. Dr. Kosztka József s mások hozzászólása után a közgyűlés a két éves kikötéssel a korcsolyázó egyesületnek megszavazza a terület átengedését 30 évre egy arany évi bér fizetése ellenében. A közúti kérvénye. A közúti vasút kérvénye a személyforgalom korlátozása tárgyában szintén nagyobb vitára adott alkalmat, melynek tenorja abban nyilvánult, hogy a társulat, mely a világítást drágán fizetteti meg, nem tarthat igényt a város engedményére. Éder polgármester kifejti, hogy a közúti fenntartása a város érdeke is, mert kétezer vagyon fát kell beszállítani és a csermelyvölgyi nyaralók érdeke is a fenntartás. Hibáztatja a felszólalók részéről azt, hogy nem jönnek a bizottsági ülésekre, ahol részletes viták folynak s mikor a kérdés már minden irányban tisztázva van, akkor némelyek úgy beszélnek, mintha ez volna az első beharangozás. A közgyűlés többek felszólalása után a személyforgalomnak öt hónapra terjedő szűkítését a már közölt menetrenddel helybenhagyja. A többi tárgyalt. A közgyűlés a napirend többi tárgyát gyors egymásutánban tárgyalta le. Így a Múzeum új igazgatójának illetményeit s a lakás tatarozását, vízvezetékkel s villamin-