Abauj-Kassai Közlöny, 1913. november (42. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-01 / 252. szám
KLU. évfolj.m. SH*»i»e»»t8»«ía i 9a kiadihivatal larangu. 9 talefon 150 sj^dhtAsi eu ««gillapodi» = SH.nint, = rSSGJElJSNEK s. * órakor 18 í 3. — 252. »kotr Kft»», Szombat, November 1. Mbauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Előfizetési feltételek iharsán Egész évre E ti.— Félévre E 7.— Negyedévre E 655. Egy híre E 1.56 Vidéken Egész évre E 20— Félévre E 20— Negyedévre Egy Bóra E Egye`szám óra 4 ítHér Halottak emléke. Mintha újra éledni akarna a haldokló természet s fellobbanó lángjával tévedésbe ejteni arról, hogy vége a szép zöld mezőknek, fák ifjú koronájának: kizöldül ismét a kert, benépesül az elhunytak nyugvóhelye, hogy helyet adjon az áhitatnak, emlékezésnek, kegyeletnek. A sirkertek tágas terein ember, ember hátán tolong. Zöld koszorúk, színes virágoktól ékesek az elhunytak szomorú sirdombjai s mellettük a hátramaradottak kegyeletes arccal, áhítattal lelkükben, szeretettel szivükben adóznak azok emlékének, akik legkedvesebbek voltak nekik életükben. Az emberi meleg érzés gyönyörű megnyilatkozását látjuk mi ebben a szomorú ünnepségben. Az emberiség együttérzését , az elhunytak halhatatlanságát glorifikálja az a tömkeleg, mely a mai napon a sirkertek sirdombjai körül tolong s mely az emlékezetnek ki nem alvó szövétnekét gyújtja a sötét éjszakában, hogy avval is bevilágítson abba a múltba, amikor még kedveseink körünkben éltek s vidámságukkal, kedvességükkel élénkítették házunk táját. Halottak napja a kegyeleté. Nincs ember a világon, kinek az örök természet szomorú kertjében valakije el ne lenne hantolva. Mindnyájunké ez a nap faji s vallási különbség nélkül, mert ezekben nem a dogmák, hanem az emberi szép érzelmek jutnak kifejezésre. Várjon ki nem tiszteli apját s anyját, testvérét, nagyapját, vagy bárkit, akit a Nagy Szellem felszólított körünkből, hogy boldogabb hazába vezesse?! Ki nem szereti azokat, akik életében a legdrágábbak voltak neki s a Mars Imperátor kérlelhetetlen parancsszava elvitt körünkből?! S ezeket, a szívünkhöz legközelebb állókat, ezeket, akiket legjobban szerettünk mindenek között ezen a világon, ezek emlékét ne őrizzük meg kegyelettel s kegyeletünknek ne adjunk tüntető kifejezést?! Az ilyen érzelmekre az egész mindenség összes teremtményei közül csupán az ember képes. Minden más lelkes, avagy lelketlen szülöttje a nagy Természetnek csak ösztönére hallgat, amit az sugal neki, azt cselekszi. Szereti szülöttjét, amíg az magával jó tehetetlen, megvédelmezi nőstényét a hím, ha ellenség környezi, de elhunytjainak emlékét csak az ember képes megőrizni, ily nemes érzelmeket más földi teremtményből nem vált ki a természet. S ezért, csupán ez egyetlen nemes érzelméért is tisztelnünk kell az emberiséget. Tisztelnünk kell, mert hálája s nemes érzelmei nemcsak az élők iránt nyernek kifejezést, jutnak megvalósuláshoz, hanem az elhunytak emlékét is nemcsak szivébe zárva őrzi meg, hanem minden esztendőben egy egész napot emléküknek szentel, melyen megkoszorúzza sirhantjukat s világot gyújt azon, mely messze bevilágít a sötét éjszakába. Halottak napja, te fenkölt szomorú ünnep, a kegyelet s emlékezésnek eme megszentelt ünnepe, szomorúan s lemondással köszöntünk. Szivünkben az idők folyása már megteremté azt a megnyugvást, melyre szüksége vagyon minden hivő léleknek s bánatosan adjuk meg magunkat sorsunknak, hogy e rögös földön minden múlandó s hogy örökkön nem tarthat semmi, egyszer mindnyájunknak el kell költözködnünk oda, honnan nincsen visszatérés s csupán az emlékezet sugárzó szövétnekei világítanak. Halottak napja, te misztikusan szép, te földöntúlian magasztos! szomorú lehangoltsággal köszöntünk! Memento mori! Városi közgyűlés.Az uj adóügyi tanácsos. A gázgyár megváltása. Kassa, okt. 31. Kassa város tegnapi közgyűlése ugyancsak mozgalmas volt. Kozák János nagyérdekü interpellációja a plébános kinevezése ügyében, az adóügyi tanácsos megválasztása, de főképpen a gázgyár megváltásának kérdése egyrészről rendkívül heves vitákat, de másrészről igen komoly és tartalmas felszólalásokat váltottak ki a városatyákból, akik a programon szereplő tárgyak fontossága következtében, no meg a közelgő városatyaválasztások miatt is tekintélyes számban jelentek meg a közgyűlésen. A gázgyár megváltásának kérdése különösen megérdemli, hogy vele foglalkozzunk. Valahány helyen a gázgyár megváltását véghezvitték, mindenütt egy teljesen szűkkörű bizottságra bízták azt, mivel tudatában voltak annak, hogy az az ügy a nyilvánosság előtt való pertraktálásra nem alkalmas. Mindenütt tisztában voltak azzal, hogy a gázgyár megváltása igenis üzlet, amelynél megfelelő taktikával, üzleti fogásokkal kell élni. Természetes, hogy ha a megváltás előkészítésében a vállalat üzleti érdekeltségével szemben a közgyűlés plénuma, tehát egy természeténél fogva is nehézkes testület állana, amely azonfelül a nyilvános fórum jellegével bír, akkor a megváltási tranzakció üzleti, anyagi sikere a legnagyobb mértékben veszélyeztetve volna. Örömmel állapítjuk meg, hogy a bizottság méltányolva a kérdés óriási jelentőségét a maga teljes mivoltában, erre az egyedül helyes álláspontra helyezkedett. Nagy része van ebben különösen dr. Siposs Aladárnak, aki megvédelmezte ezt az ügyet attól, hogy a kicsinyes krajcárkodás rövidlátó politikájának áldozatul essék. A közgyűlésen dr. Szentléleky Gyula polgármester elnökölt, aki a közgyűlés megnyitása után lelkes szavakban emlékezett meg Rákóczi hazahozatalának évfordulójáról és indítványára a közgyűlés a nagyfejedelem emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. A napirend előtt Kozák János nagyérdekű interpellációt terjeszt elő a városi plébános kinevezése ügyében. Interpellációjában kifejti, hogy köztudomás szerint a püspök nem respektálta a törvényhatóság akaratát, amennyiben nem Konrády Lajost, hanem Tost Barnát terjesztette föl első helyen plébánossá való kinevezése végett. Kérdi a polgármestert, hajlandó-e felirattal, avagy küldöttség útján közrehatni, hogy a törvényhatósági bizottság többségének akarata érvényesüljön? A polgármester kijelenti, hogy ő annak idején úgy a püspöknél, mint Jankovics kultuszminiszternél élőszóval is interveniált ebben az ügyben. A kérdéshez elsőnek Deák Gyula szólt hozzá, aki hatásköri túllépést lát a kérdés szőnyegre hozatalában, különösen akkor, amikor az ez ügyben történt lépésekről nincsen hivatalos tudomásunk. Szauberer Béla túlzott buzgalmában illegalitásnak minősíti az interpellálást és kéri a közgyűlést, hogy ne avatkozzék a püspök jogainak gyakorlatába. 1913-ik év november Ili 16-án a Schalk- Száz - szálló tiszt termiben .Calais Triogyetlen hangversenye. VITÉZ A. könyv- és zene mise araskedesaben Kassa, Fő-utca 75- szán.