ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XXIX. SZEGED 2006
SZILASI LÁSZLÓ: „Egyike is kétség" (Az irodalmi Ábrahám-komplexumról)
ium mintázatai szerint szokás cselekményesíteni:" az utód kezdettől fogva követi, majd apránként felülmúlja elődjét, életével és tetteivel öli meg, egyben avatja atyjává." Ez a fiú azonban nem élete, hanem halála által öli meg az apját. Zrínyi cím nélküli versében az utóélet, az utód, a követő, az imitátor eljövendő élete és tetteinek sora teljes egészében, eredendő magától értődőséggel áll az előd hatalmában, az atyai mivolt és hatalom eleve, az utód későbbi tetteitől függetlenül létezik, és képes részletekbe menően előre megírni saját későbbi utótörténetét - a szinte feldolgozhatatlan súlyú tragédia éppen abban áll, hogy egy külső, felülmúlhatatlan erő kivételes esetekben mindennek ellenére mégiscsak képes megsemmisíteni a hibátlan atyai tervezetet. Ábrahámnak kizárólag Istennel, a fátummal, a szerencsével, a halállal van vitája, ezt tárja részletesen az olvasó elé. Izsák nem veszélyes vetélytárs, Izsák nem akceptálható vitapartner, Izsák nem önálló tényező. Azt hiszem, a hagyomány működéséről alkotott előfeltevéseknek ezt a speciális konglomerációját bízvást (mert nem előzmények nélkül) nevezhetjük Ábrahám-komplexumnak. Az irodalomtörténet-írás számára a narratív modell megválasztása korántsem mellékes kérdés. Példának okáért: Balassi Bálint XVII. század eleji utóéletét, ezt a Zrínyi Miklós költészetétől korántsem idegen26 történetet szorosan vizsgálva nagyon könnyen juthatunk arra a narratíva formájú következtetésre, hogy az utódok (Rimay, Wathay, Madách és a többiek) előbb szinte szolgaian követik, azután egyre radikálisabban újraolvassák, végül pedig (apránként) odahagyják mesterük költészetét. Az utódok követéstörténete az imitatio - aemulatio - altera inventio sorrendet követi. Ebben pedig, némi igyekezettel, előbb-utóbb alighanem valóban felfedezhetnénk a hatásviszony (anxiety of influence) nagyhatású bloomi elméletének és modelljének megjelenését is: választás - szövetség - rivális inspiráció - 2" E komplexum legtágabb látókörű magyar nyelvű tárgyalásaként lásd: DÁVIDHÁZI Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., Akadémiai Universitas, 2004, 225-357. Őskeresés - Egy irodalomtörténeti eredetválasztás Oidipusz-drámája című fejezetében. 24 A fogalom értelmezéséhez lásd: Hayden WHITE, A történelmi szöveg, mint irodalmi műalkotás, ford. NovÁk György , Testes könyv, szerk. KISS Attila Atilla, KOVÁCS Sándor L. K., ODORICS Ferenc, Szeged, 1996 (Dekon-könyvek, 8), 333-354. A tágabb kontextushoz lásd még: Hayden WHITE, A történelem terhe, Bp., Osiris, 1997. A WHITE nézeteivel kapcsolatos vitákról jó áttekintést ad: A történelem poétikája, szerk. és vál. THOMKA Beáta, Pécs, Kijárat, 2000 (Narratívák, 4). Konkrét esettanulmányként lásd: SZILASI László: A Kopereczky-effektus, avagy miképpen fiadzhatja egy beszéd a saját apját (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, IX. fejezet), Holmi, 1997. szeptember, 1256-1272 . A szerző neve DEkonFERENCIA IV. Szeged fia Mojo] 1997. április 17-18., szerk. FOGARASI György, ODORICS Ferenc, Szeged, Ictus és JATE Irodalomelméleti Csoport, 1998 (deKON-KÖNYVek, Irodalomelméleti és Interpretációs Sorozat, 11), 118-145 . Sz. L., A Kopereczky-effektus, Pécs, Jelenkor, 2000, 80-109. 2 Lásd pl.: LUDÁNYI Mária, Balassi Szép magyar komédia/V/m/A közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére, ItK, 1976, 676-681; KAZINCZY Andrea, Adalékok Zrínyi Balassi- és Rimay-ismeretéhez, ItK, 1984, 635-636; KOVÁCS Sándor Iván, i. m., 77-78, 111-114, 129-132.Lásd még: ECKHARDT Sándor, Balassi Bálint utóélete, ItK, 1955, 407-424 , Uő., Balassi-tanulmányok, Bp., 1972, 387-123.