Agrárium, 2008. (18. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

Tisztelt Olvasó! Ebben az esztendőben belépünk, uniós csatlakozásunk ötödik évébe, amely összetartozáshoz lassan megtanulunk al­kalmazkodni - azaz mindinkább euró­paibb a hazai agrárium. Az elmúlt esztendő egyik legsikere­sebb hónapja a szeptember volt szá­munkra, amikor Brüsszelben jóváhagy­ták az Új Magyarország Vidékfejleszté­si Programot - méghozzá az elsők között. Ez egy olyan modellt jelenít meg, amely egyszerre fejlesztés- és be­ruházás-, illetve munkahely-orientált. Ennek érdekében elég sokat - persze nem elegendőt - költhetünk a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére. Ezek sorában idén a kertészetet prefe­rálják leginkább, de kiemelt figyelemben részesül az élelmiszeripar, az öntözés és a szárítók ügye is. A kertészeti ágazatban komplex fejlesztésekről van szó: az ül­tetvénytelepítésektől kezdve a gépvásár­lásokon keresztül a létesítményfejleszté­sekig (üvegházak és vándorfóliák támo­gatása). Külön téma az úgynevezett post-harvest ügy, vagyis az elsődleges tárolás és manipuláció fejlesztése. Megjegyezzük, hogy indokolt volna létrehozni regionális logisztikai szolgál­tató központokat, miközben azt is tudjuk, hogy hazánkban nehézkesen állnak rá a gazdálkodók az új típusú szövetkezetek szinergiájára. Márpedig e nélkül jelentős hátrányba kerülhetünk, mert a világ vala­mennyi piacgazdaságában tendencia az ilyen irányú összefogás. Pedig a folyamat végén az értékteremtő munkahelyek len­nének a magyar vidék foglalkoztatási fel­tételeinek megteremtésével. A másik nagy egység a vidékfejlesz­tésen belül az új magyar falu program, vagyis a LEADER-program. Ennek ke­retében a megvalósuló vidéki közössé­gek fejlesztési programja kezd kiterebé­lyesedni úgy, hogy több tucatnyi falu meghatározó személyei kidolgozzák el­képzeléseiket a cél érdekében, az egység jegyében megvalósítva az elfogadott terveket. Egy a lényeg: a helyieknek kell dönteniük saját sorsukról, illetve jövő­jükről! Több mint háromezer települé­sünkön már bő száz ilyen közösséget megalkotott a vidék, de jóval többre van lehetőség és volna szükség. Egyébként közösségenként akár kétmilliárd forint feletti tételről is szó lehet. Mindezzel az a nagypolitika szándéka, hogy a vidéken élők érezzék: ők az Európai Uniónak egyenjogú állampolgárai. A lehetőségek maximális kihasználásához kellő erőt és kitartást az új esztendőben!­ ­ Szalay Attila - Új támogatási rendszer 4 A mezőgazdasági üzem öröklése 5 Mennyit ér az SPS-jogosultság? Agrárstratégia 6 A tét: a KAP életben tartása Klímaváltozás 10 Alkalmas talajműveléssel az aszálykár csökkentéséért Növénytermesztés 14 Amerikai vélemények a világ mezőgazdaságáról Állattenyésztés ___ 20 Csak pezsdülés, vagy jelentős áremelés a tejpiacon? A versenyképes agráriumért ____ 18 Menedzsment a mezőgazdaságban 19 Feltételek és lehetőségek Interjú_______________ 24 A közös uniós agrárpolitika jövője Agrárenergetika____ 26 A Nemzeti Éghaj­latváltozási Stratégia és a mezőgazdaság 29 A biomassza jövője az EU-ban 34 Közép-Európai Biomassza Konferencia 2008 Kaleidoszkóp __ 38 Fiatal Gazda Klubok rendezvénysorozat az SPS bevezetése előtt A biológiai szén premierje Brnóban

Next