A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-03 / 49. szám
INTERJÚ GÚTA nagy tanya volt... Beszélgetés HARSÁNYI IMRE polgármesterrel Nem irigylem a jelenlegi átmeneti (?) politikai-gazdasági viszonyok között poszton levő szlovákiai polgármestereket. Főleg nem a dél-szlovákiai magyar városatyákat! Azokat a községükért — temérdek gond közepette tevékenykedő elöljárókat, akik gyakorta a teljes káosz, anyagi csőd, bürokrácia, eltérő érdekek szerint félremagyarázható paragrafusok... "kőfalaiba" ütköznek. Még azokat sem, akik választóik beléjük vetett bizalmáról, magyar sorsközösségről lelkiismeretlenül megfeledkezve — funkciójukért foggalkörömmel harcolva — "janicsárpolitikát" folytatnak és/vagy minél ropogósabbra igyekeznek megsütni saját pecsenyéjüket. (Egyszer csak beletörik a foguk...) A Komáromi járásban található Gúta és HARSÁNYI IMRE polgármester a közelmúltban a "Gúta kontra Kolárovo" névkalamajka kapcsán vált híressé (hírhedtté?) Szlovákia-szerte. Ez alkalommal a polgármesterrel a "birodalmában" tapasztalható viszonyokról — eredményeikről és problémáikról beszélgettünk. — Manapság több funkcionáriusunktól hallottam, hogy inkább visszatérne az eredeti munkakörébe, mielőtt még a felgyülemlett gondok "elharapják a torkát". Ön hogyan érzi magát polgármesterként? —■ A ’89-es változások előtt technológiai tervezőként dolgoztam, ám a kezdődő társadalmi folyamat belesodort a politikába. Az MKDM színeiben jelöltettem magam polgármesternek, és megválasztottak. Szeretném megszolgálni a választóim bizalmát, ám az eredményeinket inkább a lakosság tudná megítélni. Igaz, hogy gyakran a pozitívumok természetesnek tűnnek, és a dicsérettől több a negatívumokért kapott kemény bírálat. Azonban a funkció elvállalását nem bántam meg, mert tenni akarok Gúta fejlődéséért. Ugyanis a városiasodás érdekében gyökeres változtatásokra volt szükség e 11 008 lakosú "nagy tanyán”, fejleszteni kellett-kell az infrastruktúrát, a gazdaságot, mert az igazi várossá váláshoz még nagyon sok minden hiányzik. Hogyan érzem magam? Hát bőven akad tennivalóm... — A fejlődést nagymértékben meghatározzák az anyagi feltételek is... — E téren nálunk sem rózsásabb a helyzet, mint másutt. Legnagyobb bevételünk az ingatlan- és bértömegadókból származik, emellett keressük a további bevételi lehetőségeket. Nemrég egy kereskedelmi társulást hoztunk létre az önkormányzatunk mellett. A Gúta székhelyű OMOS (Obchodná spoločnosť miest a obcí Slovenska) révén észak-szlovákiai városokkal (pl.: Poprád, Liptószentmiklós, Brezno stb.) kereskedünk. Vidékünkön a termelőknek is megfelelő áron vásároljuk fel a mezőgazdasági termékeket, amelyeket az egyébként rosszul ellátott északi helységekben kedvező áron értékesítünk. Tőlük főleg tejtermékeket és egyéb élelmiszerféléket vásárolunk. Például a karácsonyi piacra kisfenyőket ajánlottak, de természetesen a skála tovább bővíthető — igény szerint. Mindkét fél számára előnyös ez a társulás. Továbbá: ez évben kivettünk a földalapból huszonnyolc hektárnyi területet, ahol ipari zónát fogunk létrehozni. A magánvállalkozók bevonásával a közműveket szeretnénk itt kiépíteni. Főleg azokat a magánvállalkozókat támogatjuk, akik újabb munkahelyeket akarnak teremteni, illetve termékeket előállítani, mivel az aránylag sok vállalkozó többsége csak kereskedelmi tevékenységet folytat... A mezőgazdasági földtulajdon visszaigénylése terén is megtettük a szükséges lépéseket, és a lakosság javarésze élt is ezzel a lehetőséggel. Megalakult a Gazdaközösség is, amely közel háromezer hektárnyi földtulajdont kapott. Tehát polgártársaink a földhöz ragaszkodnak, és szorgos munkájuknak lépten-nyomon látni az eredményét. Az ő munkájuk is a fejlődés meghatározó tényezője. — A Szlovákia-szerte növekvő munkanélküliség a gútai lakosságot milyen mértékben sújtja? — Sajnos, nálunk is több munkahely megszűnt — például a mezőgazdasági szövetkezetben. A mopedgyárunk is a létéért küszködik, és a naponta ingázó lakosaink közül is többen munkanélkülivé váltak. Ezért is szükséges az említett ipari zóna létrehozása, hogy mielőbb felszámolhassuk a munkanélküliséget. A lakosság életszínvonala még elviselhető — a tűréshatár fölött van, és bizakodunk, hogy sikeresen átvészeljük ezt az átmeneti időszakot. — A közbiztonság megfelelő? — Mivel Gútán nincs nagy átkelő forgalom, és a városi rendőrség is éber, ezért — néhány betörést leszámítva — a közbiztonság kielégítő. A közel kétszáz lélekszámú roma lakossággal sincsenek nagyobb gondok, mivel a kereskedés útján jobb anyagi helyzetbe kerültek, ezért nem követnek el bűncselekményeket. — Lezárult már a Gúta—Kolárovo helységnév-hisztéria? — Ez ügyben egy ügyvédi irodán keresztül az alkotmánybírósághoz fordultunk. Védjük a jogainkat, hiszen népszavazáson a lakosság 62 százaléka részt vett (az összlakosság 16 százaléka szlovák nemzetiségű), és ebből 96 százalék a Gúta névre voksolt! Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni! A másik bírósági históriánk a tábla-ügy, amely már tavasztól húzódik. A végső megoldásig magyar és szlovák nyelvű helységnévtáblákat is elhelyeztünk. E mondvacsinált problémákon kívül Gútán nem tapasztalhatunk nemzetiségi gondokat. A magyar és szlovák lakosok békésen élnek együtt. — Milyen politikai mozgalmak és társadalmi szervezetek tevékenykednek a községben? — Kisebb-nagyobb aktivitással működik az EPM, az MKDM, az MPP, a DBP, a Zöldek Pártja, a Csemadok, a Matica slovenská és a Magyar Asszonyok Ligája. Nyugdíjasaink rendszeresen összejönnek a saját épületükben, és együttműködnek hazai, magyarországi magyar és szlovák nyugdíjasklubokkal. Kifejezetten ifjúsági szervezet nem jött létre, viszont a fiatalok a különféle sportcsapatokban serénykednek. A kézilabdacsapatunk tavaly csehszlovákiai második helyezést ért el, de széles tábor szurkol a judocsapatnak és a futballcsapatoknak is, amelyek szintén szép eredményeket érnek el. Emellett a gyerekekkel a pedagógusok az Ifjúsági Házban is foglalkoznak. Van szép művelődési házunk, könyvtárunk, mozink, de több műkedvelő művészeti csoport is tevékenykedhetne, akár az egyes szervezetek mellett is. Holubek Lászlónak a VMK-ból való távozásával megszűnt a hagyományos Gútai Lírai dalfesztivál is. Az új nyolcéves egyházi gimnáziumban alakulnak különféle csoportok, és már másodszor szerveztük meg a háromnapos folklórfesztiválunkat, amelyen hazai magyar amatőr csoportok vettek részt. Szeretnénk rávezetni a fiatal nemzedéket a valós értékek ápolására, hogy ne a kommerszhez vonzódjanak. — A városiasodást szolgálja az iskolahálózat bővülése is... — Jelenleg két magyar és egy szlovák nyelvű alapiskolánk működik, évfolyamonként 2—2, illetve egy osztállyal. Fokozatosan rájönnek a szülők arra, hogy a kellő tudást csak az anyanyelvükön sajátíthatják el megfelelően gyermekeik, ezért egyre többen íratják magyar iskolába csemetéiket. Ez örvendetes tény! Akárcsak az, hogy már középiskoláink is vannak: 1991-ben nyitotta meg kapuit egy magán-szakmunkásképző és tavaly a nyolcéves egyházi gimnázium. Ez utóbbi egyik szívügyem, mivel nagyon nehéz körülmények között jött létre, ám ennek ellenére már most is figyelemreméltó eredményekkel dicsekedhet. Nagyon fontosnak tartom a keresztény erkölcsi szellemben való nevelést, és örülök, hogy nőtt az érdeklődés a vallás és az efféle oktatás iránt. (Az őshonos magyar lakosság katolikus, a szlovák lakosság pedig evangélikus.) — Ha jövőre ismét megválasztanák polgármesternek, elvállalná ezt a funkciót? — Dilemmáim vannak ezzel kapcsolatban, de még korai lenne erre a kérdésre egyértelműen válaszolnom. MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző / A HÉT