Magyar Academiai Értesítő, 1854 (14. évfolyam)
1854 / 1. szám
36 MAGYAR ACADEMIAIÉRTESÍTŐ. csalatkoznék mind a' mellett, ki a' fokszerü nyomatékosság miatt, a' köztük létező viszonyra is nem ügyelne. Itt sincs helyén az elszigetelt tartás. Van ugyan mindeniknek olly bélyege, melly által jól meg lehet őket egymástól választani ; ámde, mivel itt az egyszerű megválasztás sem czélunkhoz közelebb nem juttatna, sem a' bölcsészet' eszméjének méltánylási módját igazoltabbá nem tenné , az egyszerű megválasztáson fölül még az is szükséges, hogy a' fokok' lényeges oldalai, a' nekik tulajdonítható érvényesség' okaival együtt, lehetőleg tisztán föl legyenek mutatva. Nincs mégis, nem is lehet szándékunkban a' szellemi önismeret' egész tartalmának fejtegetése , mert itt lema' tartalomegészből csak az érintethetik, ami a' bölcsészet' eszméjének méltánylásához kellékül szolgálhat. Az önismeret' fokainak kiemelése nem czél itt, hanem csak eszköz. Igaz ugyan, hogy az önismeretet és a' bölcsészetet, mint legfőbb tudományt, alkotó ismeretek közt nincs olly visszarezzentő úr, minőről némellyek álmodoznak ; mégsem lehet itt tanácsos a' két pont' elvegyítése. Ha valahol, bizonyára az illy útegyengetésnél szükséges, hogy a' későbben alkalmazandó elemek tisztán legyenek előállítva. A' szellemi önismeret' tartalmában olly mozzanatokkal fogunk találkozni, mellyek a' bölcsészeti rendszerek' alkotásakor eldöntő hatalommal bírnak. Tanúsítja ezt a' bölcsészet' története. Mi élénkíthette más, mint az önismeret és bölcsészet közötti benső összefüggés, ama' buzgalmat, mellyel a' bölcsészek „az ismerdenmagadat" elv iránt mindenkor viseltettek? Mi hozta elő a' nominalisták és realisták' még korunkban is föl-fölmerülő vitatkozásait ? Mi vetette meg alapját a' mindent szétromboló Kant' Criticáinak? Mi az, ami Fichte J. H. rendszerét, minden elvontsága mellett, olly vonzóvá teszi? Vagy talán önkény szerint vagy csak amúgy vaktában cselekedett Hegel, midőn logicáját a' phaenomenologiával előztette meg ? A' német bölcsészek közöl sokan még mindig oda törekednek, hogy egy, minden várakozást kielégítő ismetannal vessék meg a' bölcsészet' alapját. Ugyanezt lehet tapasztalni más nemzetek'bölcsészeinél is. És miért van ez? Azért mert nem esetleges, hanem lényeges ama' viszony, melly a' szellemi önismeret és a' bölcsészet' eszméje között létezik. Fonák tehát azok véleménye, kik előtt az önismeretnek azért nincs a' bölcsészethez köze, mert az élet' színváltoztató bonyo