Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Philosophia - A materialismus hatásairól. Greguss Ágost
A MATERIALISMUS HATÁSAIRÓL. 571 átjárta minden viszonyait, és szüleménye azon kor, mely méltán jön az anyagi érdekek korának nevezve. Hogy ne mutatkoznék ennélfogva hatása mindenben, a mi az élethez tartozik : a közerkölcs módosulásában szintúgy, mint az életezések és törekvések másra irányulásában? az égi művészetben szintúgy, mint általánosan a tudományban ? Az anyagelvi elméletek, mint az emberi bölcselkedés történelme bizonyítja, itt-amott minden időben fölföltünedeztek ; hogy azonban újabban oly nagyon terjeszkedő követelésekkel s annyi bizakodással álljanak elő, arra különösen a természettudományok gyors haladása által voltak bátorítva. A materialismus tana, melyet a XVIII. századbeli franczia bölcselem , alapvonásaiban ugyan teljesen, de kivitelre nézve mégis csak általánosságban szerkesztett össze, a mi korunkban, kivált a vegy- és szervélettan roppant előmenetele folytán, az eszme elvontságából kibontakozván, a fogható jelenségekben lön egyenként fölmutatva s részleteiben kidolgozva, kikerekítve. Holbach báró könyve '), bölcselmi tekintetben, a materialismus befejezett rendszerét foglalja magában, melyen a mai napi materialisták sem mentek túl ; a jelszók általában most is ugyanazok, csakhogy a nemleges alak helyett már igenlegest kezdenek ölteni. A XVIII. század anyagelvesei például, a későbbi természettudományi nyomozatokat mintegy előlegezve, csak azt mondták ki, hogy lélek nincs ; ma pedig már azt is mondják, hogy az fénytünemény, mely villóból fejlődik. Lamettrie a múlt században piszkosan úgy fejezte ki magát, hogy ami fölfelé menve gondolattá párolog, ugyanaz lefelé indulva mint egyéb szabadul el , a folyó századbeli Vogtnál megy), mintha csak Lamettrieből írta volna ki, olvassuk, hogy „a gondolatok épen úgy viszonylanak az agyhoz, mint az epe a májhoz vagy a húgy a veséhez." Sőt egyes tételeket sokkal tisztábban látunk fogalmazva Condillac apát híveinél, mint az újabbaknál , így nevezetesen az ') „Le système de la nature," mely Mirabaud álne'v alatt 1770-ben jelent meg. „Le code d'athéisme le mieux raisonné , le plus complet," mondja róla egy újabb történetíró. Az elhírhedt „L'homme machine" czímű könyvben. 3) „Physiologische Briefe," 323.1.