Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)

Előadások és cikkek - Négyesy László: Jókai költői és nemzeti értéke

Jókai költői és nemzeti é­rtéke 11n­ dolkodást működésre biró élményeket, a ezek az osztályok épen : a szokottól eltérő, a rendkívüli, a váratlan, a feltűnő, csodálatos, kétes stb. Az ilyen élmények izgatják, nyugtala­nítják és reakcióra serkentik a képzeletet és az értelmet. Ezeknek a nyitjára akarnak jutni s a művész ezekben pszichológiai problémát sejt, melyet neki a maga művészi eszközeivel meg kell oldani. Hogy Jókait efféle tárgyak vonzzák, az nem baj ; kiinduló pontnak ezek használhatók, ott származik belőlük baj, ha a cselekvény továbblendíté­sében is, vagy épen a megoldásban is ezeknek jut szerep ; ekkor az író kielégítés helyett nyugtalanságban hagy bennünket. De Jókai meg tudja látni az egyszerűségben is a köl­tőiséget s igen nagy művészi sikerrel ábrázolja. Gyulai szerint is meg-meghatja egy igaz érzés, egy-egy gyermek­vagy ifjúkori emlék, egy-egy ember, kit ismert, egy-egy esemény, melyet tapasztalt, egy-egy eszménye, mely szívén fekszik. Eltűnik a színpad festett világa s a valódi élet képe ringatózik a költészet félhomályában. Jókai a tipusrajznak, a genreképnek és a leírásnak a szépprózában egyik klasszikusa. Képzelete pedig az effélék­ben nemcsak extenzív, hanem intenzív is. És most tovább megyek. Bármily nagy értéknek valljuk is Jókai képzeletét, ne feledkezzünk meg egy másik, ép oly elsőrendű adomá­nyáról, érzéséről. Már a rendes lelki életben is az érzelem az a tényező, amely mint egy folyam, tovább viszi a kép­zeteket, összehozza, elemeire bontja és összekapcsolja. Minden tudatfolyamat és képzeletműködés affektív reakcióval indult meg. A művészi képzeletet meg épen affektív erők moz­gatják. De érzés és képzelet viszonya mégis sokféle lehet s művész és művész közt e tekintetben nagy különbségek találhatók. Vannak aránylag hideg képzeletű művészek. Jókai képzelete nem hideg képzelet: érzés mozgatja; gépe­zetét érzelem fűti.­­ El sincs rejtve előttünk ez a tűz. Jókai szubjektív epikus. És a romantikus írók nagyjai közt is egyike azoknak, akikben legmozgalmasabb az érzelem. Ez az érzelmi tartalom megnyilvánul alakjainak nagy változata érzés­világában, az író együttérzésében alakjaival és az író külön jelzett hangulatában. Az ő külön jelzett hangulata is igen nagy skálájú. Hol páthosszal, hol érzelmesen, hol kedélyesen, hol humo­rosan fogja fel tárgyát, de mindig érzelmi színezettel beszél, soha sem szárazon. Páthosza is olykor megkapó igazsággal AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ­K

Next