Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)
Előadások és cikkek - Négyesy László: Jókai költői és nemzeti értéke
Jókai költői és nemzeti értéke 11n dolkodást működésre biró élményeket, a ezek az osztályok épen : a szokottól eltérő, a rendkívüli, a váratlan, a feltűnő, csodálatos, kétes stb. Az ilyen élmények izgatják, nyugtalanítják és reakcióra serkentik a képzeletet és az értelmet. Ezeknek a nyitjára akarnak jutni s a művész ezekben pszichológiai problémát sejt, melyet neki a maga művészi eszközeivel meg kell oldani. Hogy Jókait efféle tárgyak vonzzák, az nem baj ; kiinduló pontnak ezek használhatók, ott származik belőlük baj, ha a cselekvény továbblendítésében is, vagy épen a megoldásban is ezeknek jut szerep ; ekkor az író kielégítés helyett nyugtalanságban hagy bennünket. De Jókai meg tudja látni az egyszerűségben is a költőiséget s igen nagy művészi sikerrel ábrázolja. Gyulai szerint is meg-meghatja egy igaz érzés, egy-egy gyermekvagy ifjúkori emlék, egy-egy ember, kit ismert, egy-egy esemény, melyet tapasztalt, egy-egy eszménye, mely szívén fekszik. Eltűnik a színpad festett világa s a valódi élet képe ringatózik a költészet félhomályában. Jókai a tipusrajznak, a genreképnek és a leírásnak a szépprózában egyik klasszikusa. Képzelete pedig az effélékben nemcsak extenzív, hanem intenzív is. És most tovább megyek. Bármily nagy értéknek valljuk is Jókai képzeletét, ne feledkezzünk meg egy másik, ép oly elsőrendű adományáról, érzéséről. Már a rendes lelki életben is az érzelem az a tényező, amely mint egy folyam, tovább viszi a képzeteket, összehozza, elemeire bontja és összekapcsolja. Minden tudatfolyamat és képzeletműködés affektív reakcióval indult meg. A művészi képzeletet meg épen affektív erők mozgatják. De érzés és képzelet viszonya mégis sokféle lehet s művész és művész közt e tekintetben nagy különbségek találhatók. Vannak aránylag hideg képzeletű művészek. Jókai képzelete nem hideg képzelet: érzés mozgatja; gépezetét érzelem fűti. El sincs rejtve előttünk ez a tűz. Jókai szubjektív epikus. És a romantikus írók nagyjai közt is egyike azoknak, akikben legmozgalmasabb az érzelem. Ez az érzelmi tartalom megnyilvánul alakjainak nagy változata érzésvilágában, az író együttérzésében alakjaival és az író külön jelzett hangulatában. Az ő külön jelzett hangulata is igen nagy skálájú. Hol páthosszal, hol érzelmesen, hol kedélyesen, hol humorosan fogja fel tárgyát, de mindig érzelmi színezettel beszél, soha sem szárazon. Páthosza is olykor megkapó igazsággal AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐK