Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)
Előadások és cikkek - Négyesy László: Jókai költői és nemzeti értéke
Jókai költői és nemzeti értéke 123 lemi és esztétikai szükségleteit is. És meg is indult ez a munka a nemzeti élet minden körében. A gazdasági művelődési és társadalmi munkát maga Széchenyi megindította a mi sem mutatja inkább az ő geniejét, mint éppen az, hogy az új Magyarország felépítését itt kezdte. A költészetben már félszázad óta folyt a reformmunka és a magyar költészet a XIX. század három közéleti óriása mellé azonnal oda tudta állítani a maga háromságát : Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt. De a magyar költészetnek nemcsak az a feladata volt, hogy a modern magyar nemzet esztétikai szükségleteit kielégíthesse. Oh nem! A mi viszonyaink közt ennél több kellett. A magyar költészetnek ki kellett segítenie a politikát, közéleti missziót kellett teljesítenie. Költészetnek, szépirodalomnak az volt a feladata, hogy azzal a nemzeti tudattal, mely eddig a nemesség százezreiben élt, áthassa a nép millióit, a megizmosodott nemzettestben megteremtse a közlelket, a közös emlékek és vágyak, közös eszmények és törekvések kultuszát, az érzés egységét. Ki kellett terjeszteni ezt a nemzeti lelket fölfelé is, az arisztokráciára, melynek nagy része idegen volt a magyar szellemtől és irodalomtól, de összhangba kellett hozni az osztályok, felekezetek és gazdasági helyzet által sokfelé tagolt értelmiséget is egymással és ki kellett terjeszteni a nemzeti lélek egységét a polgári osztályra, a népből az értelmiségbe emelkedőkre és lehetőleg a népnek mentül szélesebb rétegeire is. Ez hosszú és nagy munka volt s elvégezve ma sincs. De a magyar költészet és szépirodalom a magyar nemzetiség e belső kiépítésének rendkívüli szolgálatot tett, már a reformkor és a szabadságharc idején is. Különösen sokat tett a költészetnek az az iránya, mely a legfelsőbb költői szépséget is egyszerű és mindenkitől felfogható formában tudta nyújtani s a költészetet népszerűvé tette, elsősorban természetesen Petőfi és Arany költészete. De különleges hivatás várt itt a tömegműfajokra, a mulattató irodalomra, a regényre, novellára. S itt domborodik ki Jókai nemzeti küldetése egész nagyságában. Főleg a szabadságharc után lett az ő szerepe gondviselésszerűvé, amikor alkotmányunk eltöröltetett és a nemzeti élet súlypontja megint az irodalomra helyeződött át. Az ő regényei és novellái lettek e korszak legkedvesebb olvasmányai, melyek legjobban elhatottak lefelé is, legalább a polgárházakba és felfelé, a palotákba és mindenütt magyar érzést, szellemet közvetítettek, a magyar szó zenéjével