Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1958 (65. kötet = Új folyam 3. kötet)
1958 / 6. sz. - ZEMPLÉN JOLÁN: Régi fizikai kéziratok kutatása Erdélyben
szombati, majd budai egyetemnek megvolt a maga — államilag nyilván támogatott — nyomdája és sok Habsburg-hű magyarországi katolikus professzor műve jelent meg Bécsben is, míg Erdély a gyarmati sorban élő Magyarország mellett még gyarmatibb sorsra jutott. A nevezetesebb kéziratok ebben a korban is ugyanazokból a tanintézetekből kerültek ki : Nagyenyedről, Marosvásárhelyről és a kolozsvári református, valamint unitárius kollégiumból és ezek volt könyvtáraiban találhatók. Hatalmas kéziratos anyag van Kolozsváron a volt piarista gimnázium könyvtárában is a XVIII. század elejéről, ezek azonban szinte kizárólag az arisztotelészi fizikának évről évre megismétlődő előadásai. A reáliák lassú előretörését mutatja a geometriai, asztronómiai, fizikai földrajzi kéziratok egyre növekvő száma, de szép számmal találunk teljes fizikai kurzusokat, az akkoriban szokásos felosztásban : Physica generalis, physica specialis (vagy particularis). Eléggé különböző persze, hogy a fizikának melyik része hová kerül, de mindenütt megjelenik pl. most már részletesen az elektromosság tana, mint új tudomány. Ha végigtekintünk e kéziratok szerzőin (már amennyiben a szerző egyáltalában megállapítható, illetve ha a neve szerepel és meg lehet róla tudni valamit) a következőket állapíthatjuk meg : 1. A fizika előadói mindig a legképzettebb tanárok (az unitáriusoknál nem is lett volna szabad filozófiát, vagy teológiát olyan tanárnak előadni, aki nem külföldön végzett ; kényszerhelyzetben persze azért ez is előfordult). 2. Ugyanakkor azonban rendszerint a fizika (filozófia, matematika) előadója csak mellékfoglalkozásként adott elő természetfilozófiát. Főszakja szerint teológus vagy orvos volt az illető. Ez összefügg azzal, hogy ebben az időben nemhogy fizikus, hanem filozófusképzés sem volt. Sherwood Taylor pl. kimutatja, hogy a XIX. sz. elején működő 68 legnevesebb fizikus és kémikus között egy sem volt, aki egyetemi fizikai vagy kémiai tanulmányai alapján lett híres tudóssá.Mi így persze nem csodálkozhatunk azon, ha Erdélyben is inkább teológiai művek kerültek kinyomtatásra, vagy ugyanazoknak a szerzőknek, akiknek terjedelmes és értékes fizikai kézirataik maradtak fenn, halotti búcsúztatói, üdvözlő versei stb. (ezek kiadásához ugyanis többnyire a család adta a pénzt). 3. A kéziratok értékesek, a kor színvonalán állnak és mindegyiknél felvetődik a kérdés : honnan vették az időt, lelkierőt ezeknek az elkészítésére, amikor többnyire saját mindennapi megélhetésükért vagy iskolájuk fennmaradásáért kellett kétségbeesett küzdelmeket folytatniuk. 4. Az összes rendelkezésre álló kézirat áttanulmányozása nélkül is megállapíthatjuk végül azt, hogy mindaz, amit Marian professzor idézett tanulmányában megállapít, az nagyjában érvényes a nyomtatott művekre, de a kéziratok ennek ellenkezőjét bizonyítják : Kopernikus és Newton tanításai lényegesen hamarabb elterjedtek az erdélyi iskolákban, mint azt a Marian által említett két nyomtatott mű, valamint az általa nem említett, azoknál korábbi 32 művek mutatják. Megvolt azonkívül a törekvés a kísérleti fizika tanítására is, eszközök beszerzésére azonban nemcsak lehetőség és pénz nem volt, hanem az iskoláknak az állandó elzavarása egyik épületből, vagy városból a másikba, minden ilyen törekvést eleve illuzórikussá tett. 31 TAYLOR i. m. 152. 1. 32 Pl. KÖLCSÉRI SÁMUEL : Disputatio Mathematico — Physica de Lumine. Pars Prima et Pars Secunda Leyden 1681. Disputation Philosophica inauguralis De Systemata Mundi ... Leyden 1681. — Mindkét mű teljesen kartézianus szellemben íródott. 2 Magyar Tudomány 1958/6 215