Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1960 (67. kötet = Új folyam 5. kötet)
1960 / 7. sz. - SZERÉNYI SÁNDOR: Lenin igazsága
Lenin igazsága* SZEBÉNYI SÁNDOR, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Az elmúlt hetekben nemcsak a kommunisták, hanem minden haladó gondolkodású, szabadságszerető ember is Leninre emlékezett. Nem frázis, hanem szó szerinti valóság, hogy ma már nincs a földnek olyan zuga, nemcsak Európában vagy Ázsiában, hanem Amerikában vagy Afrikában sem, ahol születésének 90. évfordulója alkalmából szeretettel és hálával ne emlékeztek volna meg Leninről, arról az ízig-vérig forradalmárról, akinek nevéhez fűződik a világtörténelem új korszaka, fordulópontja, az emberiségnek a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába való átlépése. Az emberiség kulturális fejlődésének hajnalától kezdve a népek mindig szeretettel övezték hőseiket, legnagyobb gondolkodóikat, államférfiaikat és költőiket. Eposzaikba, dalaikba foglalták nevüket. Azokról pedig, akik nemcsak saját népük, hanem az egész emberiség haladásának ügyét szolgálták és az emberi társadalom fejlődésének előharcosaiként váltak ismertekké — noha évszázadokkal ezelőtt éltek — máig sem feledkeztek meg: tisztelik, becsülik őket. Az ilyen kimagasló egyéniségek, akik felismerték a társadalmi fejlődés irányát, törvényszerűségét, akik életüket és kiváló képességeiket a haladás szolgálatába állították, s ezzel lökést adtak a társadalmi fejlődésnek — méltán érdemelték ki az utókor megbecsülését. Közülük a XIX. században a legkimagaslóbb Marx és Engels volt. Ebben az évszázadban lépett a történelem küzdőterére korunk leghaladóbb, legforradalmibb osztálya a proletariátus. E két lángeszű gondolkodó és forradalmár a tudományos szocializmus tanításával fegyverezte fel a munkásosztályt, rádöbbentette őt történelmi hivatására, a kapitalizmus megdöntésének, az osztálynélküli társadalom megteremtésének lehetőségére és szükségességére. Azóta immár több mint egy évszázad telt el, de nem volt és nincsen a tőkés társadalmi „rend" és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének egyetlen olyan mozzanata sem, amely szoros összefüggésben ne lenne Marx és Engels zseniális tanításával. És mégis ! Annak ellenére, hogy Lenin mint gondolkodó és forradalmár kezdetben nem annyira új eszmékkel lépett fel, mint inkább Marx és Engels ügyének leghűségesebb, legkövetkezetesebb továbbfolytatójaként — nincs és soha nem volt kerek e világon még egy olyan név, amelyet annyiszor emlegetnének, még egy olyan gondolkodó, pártvezér vagy államférfi, akinek forradalmi tevékenységét és tanítását az emberiség olyan nagy része ismerné. * Elhángzott a Művelődésügyi Minisztérium április 21-iki Linin emlékünnepségén. 1 Magyar Tudomány 1960 17 375 411