Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1974 (81. kötet = Új folyam 19. kötet)
1974 / 11. sz. - KÖNYVSZEMLE - HUTÁS MAGDOLNA, R.: Petőfi szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. Első kötet A-F. Budapest: Akad. K., 1973. 1167 p. [ismertetés]
KÖNYVSZEMLE Petőfi szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete Első kötet A-F. Szerkesztette: J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre, Gáldi László irányításával. Akadémiai Kiadó, Budapest 1973. 1167 lap. Írói szótárak alkotásának gondolata a magyar nyelvtudományban már a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben felmerült. Gazdag és világszínvonalú szépirodalmunk joggal keltette fel ezt az igényt. Nagyméretű, sok vonatkozásában társadalmi gondolkodást tükröző nyelvújításunkat a reformkor vitte diadalra. S mindaz a társadalmi mozgás, gondolat és nyelvi újítás, ami a reformkorban felhalmozódott, az 1848-as polgári forradalomban került felszínre, terjedt el, vált közkinccsé. Petőfi Sándor születésekor a klasszikus nyelvújítás korszaka már lezárulóban volt. Az írott nyelvben még ingadozik a szóhasználat, de az irodalmi nyelv már újabb forrást keres a népnyelvben. A nagy műveltségű népi forradalmár költő életműve nyelvileg szintézise mindannak, amit a reformkorban alkottak. Ezért Petőfi nyelve nem a nyelvi produkciók miatt érdekes a számunkra, hanem elsősorban azért, mert az ő alkotásaiban emelkedett először a magyar nyelv addig nem ismert költői színvonalra. Rendkívüli tehetsége megmutatta, hogy a legbensőbb érzelemtől a leglángolóbb forradalmi hitig, a legkomplikáltabb gondolattól a legtisztább népiségig mindent ki lehet fejezni. Anyanyelvünk hajlékonysága, képi kifejező ereje, szókincsünk sokrétűsége bontakozik ki Petőfi költészetéből. Ezt a gazdagságot kell érzékeltetnie a most készülő, s I. kötetében már meg is jelent Petőfi-szótárnak. A Petőfi-szótár az MTA Nyelvtudományi Intézete egyik munkaközösségének alkotása. Kifogástalan szótári munka. Számba vették és feldolgozták Petőfi minden szavát, illetőleg annak minden adatát. A szavakat szócikkekbe szerkesztették, megjelölve a szófajt, alakváltozatokat, nyelvtani paradigmát, megadva az adatok számát. Nyelvtani és szóhasználati megjegyzést vagy stilisztikai minősítést is fűztek a feldolgozott szóanyaghoz. Külön csoportosították a megszólításokban, párbeszédekben, udvariassági kifejezésekben jelentkező szóhasználatot, továbbá a szótári hagyományokhoz híven a szólásokat és közmondásokat. Ha csak fordításban találtak egy kifejezést vagy ritka jelentést, arra is utalnak. Az egyszerű példák után a kiemelt, stilisztikai vagy nyelvtani szempontból minősített adatok következnek. A szavak jelentésének, jelentésárnyalatainak meghatározása pontos, a kiemelt illusztráló példamondatok pedig érzékeltetik a költőiséget. Ha kiemelünk a többjelentésű szavak közül néhányat, s megvizsgáljuk azok 1. jelentését, a következőket látjuk. Pl. az anya főnév 264 adatában találtak hét jelentést. Az 1. jelentés ('olyan nő, akinek gyermeke van') illusztrálására két példával éltek, az egyik: ,,S a kis szobába toppanék . . . Röpült felém anyám", a másik: ,,egy ágyban hárman alszanak két gyermekével az anya". De felsoroltak páros kifejezéseket, hasonlatokat, metaforákat, egyéb képeket. Majd jelzős szerkezeteket találunk, s ezekből kiemelve egy metaforikus használatot: „Nincs a földön gyermekeitől zsarnokilagkövetelőbb s az irántok háládatlanabb anya, mint édes hazánk, ez a jó Magyarország". A csinál ige 108 adatában hat jelentést vettek fel, ezen belül a jelentésárnyalatokat is megkülönböztették, de itt is minden esetben jelölték a költői figurákat. Az 1. jelentés ('valamely cselekvést végez') példamondata („ne akadjon fönn azon, mit más csinál") után azonnal a megelevenítés költői eszközét emelték ki: „Sötét árnyat vetnek a fák, A házak, Unalmukban egybet sem Csinálnak". Az év ige, egyik leggazdagabb fogalmi tartalmú igénk 1. jelentése: „vmi érint vkit, vmit", s példánk Petőfitől: „Ragadta őt [ Jánost] a víz magasra, magasra, Hogy tetejét érte már a felhő rojtja". Az édes 'cukros, mézes izű első jelentésének egyik példája: „A szőlő . . . Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét". Az egy számnév illusztrálására: „A hősöket egy közös sírnak adják". S így tovább, minden szófajt számba véve, megfigyelhetjük, hogy az ún. alapszókincshez tartozó szavak legelterjedtebb, alapjelentésben