Akadémiai Közlöny, 1962 (11. évfolyam, 1-15. szám)
1962-01-26 / 1. szám
1962. január 26 AKADÉMIAI KÖZLÖNY melyik jogcímébe sorolandó, forduljon felvilágosításért a számláját vezető bankfiókhoz. A megbízásokon a jogcím közlésénél a körlevél mellékletében feltüntetett jogcím-megjelölést kell alkalmazni. Pl. fizetési előleg, rendelkezési átalány, béralapba nem tartozó szerzői díj stb. címen történő készpénzfelvételnél a Vegyes személyi jellegű kifizetés jogcím-megjelölést kell alkalmazni. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a fizetés jogcímének közlése a valóságnak megfeleljen, vagyis a fióknál bejelentett fizetési jogcím és a tényleges felhasználás között ne legyen eltérés. A gazdálkodó szervek reális adatokon nyugvó adatszolgáltatása ugyanis előfeltétele annak, hogy a Bank a készpénzmozgások gazdasági hátterét megfelelően feltárja, elemezze, és a lakosság bevételi és kiadási mérlegének teljesítését a készpénzforgalmon keresztül is figyelemmel kísérhesse. A jogcím nélküli vagy hiányos, illetve helytelen jogcímmel ellátott megbízásokat a számlavezető a bankfiók pótlásra, illetve helyesbítésre visszaadja. A Bank — a nála bejelentett, illetve nyilvántartott jogcímek alapján — a helyszíni vizsgálatok során ellenőrzi, hogy a számlatulajdonosok a jogcímek feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket megtartják-e, vagyis, hogy tényleges készpénzfelhasználásuk megegyezik-e a Banknál bejelentett jogcímekkel. 2. A jogcímközlés (készpénzgazdálkodás) módja A gazdálkodó szervek készpénz igénybevétele esetén háromféle lehetőség között választhatnak: A) A gazdálkodó szerv az összeg jogcímének előzetes közlésével vesz fel pénzt. Ez a mód kötelező az állami költségvetési szerveknél és alkalmazható más szerveknél mindazon jogcímeknél, amelyeknél az összeg hovafordítása előre ismeretes. A gazdálkodó szervek az előzetes jogcím-megjelöléssel felvett öszszegeket csak a megjelölt jogcímeken használhatják fel, a maradványokat az érintett jogcímek megjelölésével a számlára vissza kell fizetni. B) A másik mód — ellátmány felvét esetén — a jogcím utólagos közlése. E rendszerben a gazdálkodó szerv részére a számlát vezető bankfiók egyszeri, alkalommal, közelebbi jogcím-megjelölés nélkül, ún. ellátmányt bocsát rendelkezésre, amelyből különféle jogcímeken fizetést teljesíthet. Az egyes kifizetésekről nem kell esetenként elszámolni, hanem csak az ellátmány kiegészítésére benyújtott megbízáson,, vagyis az újabb készpénzszükséglet felmerülése alkalmával kell az előző felvét tényleges jogcím szerinti elköltését közölni. Az A) és B) bekezdésekben tárgyalt módozat együttesen is alkalmazható. C) A készpénzbevételek közvetlen felhasználására a számlavezető fióktól engedélyt kapott gazdálkodó szervek készpénzbevételükből közvetlenül teljesíthetnek készpénzkifizetéseket. Ezek a szervek ellátmány címén nem vehetnek fel készpénzt, azonban előzetes jogcímközlés mellett igényelhetnek készpénzt a Banktól is, az A) pontban közöltek szerint. Az A)—C) pontokban ismertetett módok közül a gazdálkodó szerv — a számláját vezető bankfiókkal egyetértésben — bármelyiket választhatja, kivéve az államigazgatási szerveket, amelyek kizárólag az előzetes jogcím-megjelölést alkalmazhatják. Ha a gazdálkodó szerv a bankfiókkal a jogcímközlés módjában nem tud megállapodni, a bankfiók a gazdálkodó szerv felügyeleti szerve véleményének meghallgatása után dönt. A gazdálkodó szervek — bármilyen módon köztik is a jogcímet — — a munkabér, — a társadalombiztosítási szervek megbízásából történő kifizetések (táppénz, családi pótlék, segélyek), — felvásárló vállalatoknál és fmsz-eknél (szövetkezeti vállalatoknál) felvásárlási és termeltetési előlegeiken (a továbbiakban: kiemelt jogcímek) történő kifizetéshez szükséges összegeket csak előzetes jogcím-megjelöléssel vehetik fel a Banktól. A földművesszövetkezetek — a felsorolt kiemelt jogcímeken felvett összegeken kívül — az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak tiszteletdíját, valamint a szövetkezeti tagok nyereségrészesedés címén kifizetendő összegeket is csak előzetes jogcím-megjelöléssel vehetik fel, azokat bevételeikből közvetlenül nem fizethetik ki. Az állami kiskereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, továbbá a MÁV és Postaigazgatóságok, valamint a kisipari (háziipari) szövetkezetek munkabéreket és társadalombiztosítási juttatásokat bevételeikből közvetlenül is kifizethetnek. A földművesszövetkezetek az állományon kívüli béralap terhére alkalmi munkavállalóknak fizetett bérek esetében ugyanígy járhatnak el. 3. A készpénzforgalommal kapcsolatos jelentések A) A készpénzbevételek közvetlen felhasználásának (a 2/C. pontban ismertetett módozat) jelentésére 1962-től kezdődően új beosztású jelentési űrlapot (Ts 107. sz. nyomtatvány) rendszeresítettünk. A nyomtatvány már az új csoportosításban és részletezésben tartalmazza a kiadások és bevételek egyes jogcímeit. Az új jelentési űrlap a bankfiókoktól igényelhető, és első ízben az 1962. január havi forgalom közlésére kell használni, a hátlapon feltüntetett útmutatás szerint. Az űrlap 7. Kiadások és 2. Bevételek részében havonta kell elszámolni a házipénztárba közvetlenül befolyt készpénzbevételekből a tárgyhó folyamán felhasznált összegeket kiadások és bevételek jogcímei szerinti részletezésben. A jelentés 2. Bevételek részében tehát csak a házipénztárból közvetlenül teljesített kiadások fedezetéül szolgáló bevételeket lehet közölni. A 3. Egyéb adatközlés című részt csak a negyedév végén kell a házipénztári adatokról kitölteni. A nyomtatvány 4. Kiskereskedelmi jellegű áruértékesítés elnevezésű részében csak azok a vállalatok, továbbá kisipari (háiipari) szövetkezetek közük kiskereskedelmi tevékenységükből eredő teljes bevételük készpénzes részét havonta, amelyek fő profiljuk mellett áruforgalmi tervfeladatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, és erről a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. kereskedelmi osztálya részére statisztikai jelentést adnak. Amennyiben ezek a vállalatok és szövetkezetek készpénzbevételeik közvetlen felhasználására nem jogosultak, a negyedév első és második hónapjában csak a jelentés 4., a harmadik hónapban pedig a 3. és 4. részét töltik ki.