Akadémiai Közlöny, 1969 (18. évfolyam, 1-20. szám)
1969-01-28 / 1. szám
1969. január 28. AKADÉMIAI KÖZLÖNY b) az 1951. évi 30. számú és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendeletek alapján megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjasnál a rokkantság eredetének megfelelően e törvényerejű rendeletek szerint — vagy a nem üzemi balesetből eredő III. csoportbeli rokkantság esetén járó, vagy az üzemi balesetből eredő III. csoportbeli rokkantság esetén járó rokkantsági nyugdíj felemelt összegére, c) a hatvanhét százalékot el nem érő munkaképesség csökkenés alapján rokkantsági leányanyugbérben, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő nyugdíjasnál az 1958. december 31-én érvényben volt jogszabályok szerint járó összegre, d) az (1) bekezdés j) pontjában megjelölt nyugdíjas esetében a szolgálattal összefüggő balesetből eredő III. csoportbeli rokkantság esetén járó rokkantsági nyugdíj, illetőleg a megállapított szolgálati nyugdíj felemelt összegére kell alkalmazni. (5) Az 1952. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok rendelkezései szerint hatvanhat százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékban, valamint az 1951. évi 30. számú és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendeletek szerint üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas részére hatvanhat százalékos munkaképességcsökkenés alapján járó, illetőleg 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani, ha a nyugdíjat a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó rendelkezései szerint keresőfoglalkozás fennállása miatt szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha munkaviszony fennállása miatt az üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó nyugellátás folyósítható félösszege a hatvanhat százalékos munkaképességcsökkenés alapján járó, illetőleg a 4. fokozatú baleseti járadék összegét nem éri el.” Nyugdíjpótlék Ю. § A VI. 201. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,201. §. (1) Ha az 1954. október 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított és a 195., illetőleg a 196. §-ban felsorolt saját jogú nyugellátásban részesülő nyugdíjas részére nyugdíjpótlékot még nem állapítottak meg, a nyugdíjas kérelmére a nyugellátást a (2)—(6) bekezdés rendelkezései szerint nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni. Nyugdíjpótlékkal kell — kérelemre — kiegészíteni a 194. § (2) bekezdésében megjelölt özvegyi nyugdíjat is, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságnak a Tny.-ben az özvegyre előírt feltételei bekövetkeztek. (2) Az (1) bekezdésben említett saját jogú nyugellátásban részesült annak a nyugdíjasnak, aki 1954. június 30-án munkaviszonyban állott, és munkaviszonya ezt követően szűnt meg, vagy aki 1956. október 23-án munkaviszonyban állott, és ezt a munkaviszonyát a munkáltató 1957. március 31-éig felmondással megszüntette, harminc százalékos nyugdíjpótlék jár. A nyugdíjpótlékkal kiegészített nyugellátás összege legalább 500 forint, ha a nyugdíjpótlék megállapítását megelőző utolsó munkaviszonyból származó — legfeljebb tizenkét havi — munkabérének átlaga a 666 forintot meghaladta. Ha a munkabérátlag a 666 forintot nem haladta meg, a nyugellátást legalább a munkabérátlag hetvenöt százalékára kell harminc százalékos nyugdíjpótlékkal kiegészíteni. (3) A nyugellátásnak nyugdíjpótlékkal 500 forintra, illetőleg a munkabérátlag hetvenöt százalékára kiegészítésénél a nyugdíjast megillető családi pótlékot és házastársi pótlékot figyelmen kívül kell hagyni; a nyugdíjas saját személye, valamint hozzátartozói után folyósított lakbérsegélyt azonban be kell számítani. (4) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, úgyszintén a 14/1956. (XII. 1.) számú kormányhatározat 1. pontja alá tartozó nyugdíjasok, valamint az (1) bekezdésben említett özvegyi nyugdíjasok részére huszonöt százalékos nyugdíjpótlékot kell megállapítani. (5) Nem lehet nyugdíjpótlékkal kiegészíteni a 6800/1948. (VI. 27.) számú kormányrendelet alapján megállapított nyugellátásokat. (6) A nyugdíjpótlékot kérelemre annak a hónapnak az első napjától — legkorábban a kérelem beadását megelőző harmadik hónap első napjától — kezdve lehet folyósítani, amelyben a 195 — 196. §-ban felsorolt nyugellátás folyósíthatóvá válik, illetőleg amelyben az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságnak a Tny.-ben előírt feltételei a 194. § (2) bekezdésében megjelölt özvegyre bekövetkeztek. (7) A nyugdíjpótlék megállapításáról határozatot kell hozni. A nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíjpótlék tárgyában hozott határozata ellen az Rny. 87. §-a szerint van felszólalásnak helye.” Nyugdíjas-nyilvántartó lap kiállítása 1.§ A Vr. 273. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,273. §. (1) Az Rny. 136. §-ában említett nyugdíjas-nyilvántartólapot (1. számú melléklet) a munkáltató arról a nyugdíjasról köteles kiállítani, aki a) a Tny. alapján megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, b) a 195. és a 196. §-ban felsorolt nyugellátások valamelyikében vagy c) kivételes nyugellátásban részesül. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyugdíjasról minden olyan naptári évben nyugdíjas-nyilvántartólapot kell kiállítani, amelyben a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján díjazást vesz fel.