Akadémiai Közlöny, 1974 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1974-01-18 / 1. szám

1974. január 18. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 3.3. a szovjet intézményekkel történő — ed­dig is eredményes — együttműködés további kibővítésére. A „Tudomány és technika társadalmi behatásaival foglalkozó elnökségi bizottság” munkaköre és szervezete Az Akadémia elnöksége 42/1973. sz. határoza­tával tájékoztatásként tudomásul vette a tudo­mány és a technika társadalmi hatásaival foglalkozó elnökségi bizottság tárgykörére és szervezetére vonatkozó előzetes elgondolásokat, és felhívta a bizottság elnökét, hogy a bizottság munkakörére és szervezetére vonatkozóan az 1973. év végéig tegyen előterjesztést. Ennek a felhívásnak tett eleget a bizottság elnöke, amikor benyújtotta a Bizottság által is megvitatott előterjesztést. A javaslat szerint ezen Elnökségi Bizottság munkakörébe tartozik a tudományos és technikai fejlődés egészével vagy egyes irányzataival kap­csolatban észlelhető, illetve előrelátható olyan konkrét pozitív vagy negatív jellegű társadalmi következmények és kísérőjelenségek vizsgálata és megvitatása, amelyek az Akadémia egyes osztá­lyainak, ill. tudományos bizottságainak tárgykörét meghaladó komplex interdiszciplináris megközelí­tést igényelnek, és amelyeknek ügyében az Elnök­ségi Bizottság megállapítása szerint az Akadémia elnöksége vagy valamely más akadémiai (esetleg a megfelelő állami és társadalmi) szerv számára való jelentés, ill. javaslattétel válhat szükségessé. Ezen Elnökségi Bizottság munkakörébe tar­tozik továbbá mindazon kérdések vizsgálata és megvitatása, amelyeket véleményezés vagy javas­lattétel céljából az elnökség, az elnök vagy a főtitkár az Elnökségi Bizottság elé utal. Végül ezen Elnökségi Bizottság munkakörébe tartozik mindazon kérdések vizsgálata és meg­vitatása, amelyekben az Akadémia valamely osz­tálya vagy tudományos bizottsága a maga felada­taival kapcsolatban az Elnökségi Bizottság állás­­foglalását vagy véleményét kikéri. Az Elnökségi Bizottság a munkakörébe tartozó problémák komplex interdiszciplináris jellegének megfelelően kérheti az illetékes osztályok, illetve tudományos osztályközi és osztálybizottságok, va­lamint — a főtitkár hozzájárulásával — az illetékes akadémiai kutatóhelyek közreműködését bizonyos konkrét tudományos feladatok megoldásában, ill. állásfoglalások kialakításában, továbbá szakértőket is igénybe vehet erre a célra. Amennyiben állami vagy társadalmi szervek bizonyos kérdések véleményezése, ill. bizonyos kérdésekben való javaslattétel végett az Elnökségi Bizottsághoz fordulnak, úgy a bizottság erről az Akadémia elnökét, ill. főtitkárát tájékoztatja, és véleményét vagy javaslatait az elnökkel, ill. főtitkárral egyetértésben juttatja el a címzettekhez. Az Akadémia elnöke, ill. főtitkára felszólít­hatja az Elnökségi Bizottságot, hogy állami vagy társadalmi szervek által az Akadémiához véle­ményezés végett megküldött anyagokat vagy más előterjesztéseket előzetesen megtárgyaljon — és indokolt esetekben a szakmailag illetékes tudomá­nyos osztály vagy bizottság bevonásával — ezekről illetékesség szerint az elnöknek vagy fő­titkárának jelentést, ill. javaslatot tegyen. Az Elnökségi Bizottság általában kéthavonként tart teljes ülést (a nyári szünet kivételével). A bizottsági ülések tudományos anyagát a bizottság illetve a tagok köréből (esetleg külső szak­értők bevonásával) alakított ad hoc albizottságok készítik elő a teljes ülésen való megvitatás céljából. A szükséghez képest az Elnökségi Bizottság állandó jellegű albizottságokat is hozhat létre, különös­képpen az Akadémia más tudományos bizottsá­gaival való szorosabb együttműködés céljából (pl. környezetvédelem). A teljes ülés állásfoglalásának kialakításához a bizottsági tagok felének jelenléte szükséges. Az Akadémia elnöksége vagy bármely más szerv számára készülő bizottsági jelentéseket vagy javas­latokat az Elnökségi Bizottság teljes ülése vitatja meg és hagyja jóvá. Bármely bizottsági tagnak joga van írásban megfogalmazott tudományos különvéleményének a szótöbbséggel jóváhagyott bizottsági jelentéshez vagy javaslathoz való csa­tolását kérni és pedig akkor is, ha az állásfoglalást kialakító ülésen nem volt módjában részt venni. Ez esetben az ülésről a tagoknak megküldött emlékeztető kézhezvételétől számított tíz napon belül kell észrevételeit megküldenie. Amennyiben a körülmények szükségessé teszik, a bizottság elnöke, alelnöke vagy valamely e célra kiküldött ad hoc albizottsága felhatalmazást nyerhet a bizottságtól, hogy bizonyos ügyben teljes ülési megvitatás és határozat nélkül is az Elnökségi Bizottság nevében állást foglaljon vagy eljárjon. Ilyen felhatalmazás­hoz azonban a bizottsági tagok többségének hozzá­járulása szükséges. Az Elnökségi Bizottság munkájáról évenként összefoglaló jelentést készít, és ezt az Akadémia elnökségének elbírálásra benyújtja. Az elnökség 66/1973. számú határozata 1. Az elnökség a Bizottság elnökének javaslatát köszönettel tudomásul veszi azzal, hogy a Bi­zottság állásfoglalásainak továbbítása — ameny­­nyiben azokat más állami vagy társadalmi szer­vek tudomására kell hozni — az Akadémia elnöke vagy főtitkára útján történjék. Az akadémiai tanszéki támogatások átcsoportosítása Az MSZMP KB Tudománypolitikai Irányelvei, oktatáspolitikai határozata, valamint a Tudomány­­politikai Bizottság állásfoglalása „Az egyetemi

Next