Akadémiai Értesítő, 2003 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-17 / 1. szám

2003. január 17. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ 3 (4) Az IT feladata: a) a pályázati kiírások jóváhagyása, b) a PT javaslatai alapján döntési javaslat készítése a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasí­tásáról, c) a programok időszaki beszámolóinak elfogadása, d) javaslattétel az egyes projektek módosítására, finan­szírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére, e) évenkénti beszámoló készítése a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzat-felhasználásáról az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság számára. (5) Az egyes programokban működő PT tagjait — az érintett minisztériumok javaslata alapján — az oktatási miniszter kéri fel és bízza meg. (6) A PT feladata: a) a pályázati kiírások előkészítése, b) a pályázatok elbírálása és javaslattétel az IT számára projektek támogatására vagy elutasítására, c) a projektek rendszeres szakmai ellenőrzése. (7) A PTE a PT bevonásával évenként szakmai beszámo­lót készít az IT számára. (8) A PT-k működésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja. A támogatás feltételei 5.§ (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhető el. (2) A pályázati rendszer működtetésére vonatkozó rész­letes szabályokat, a forrásfelhasználás rendjét — a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számvi­teli és elszámolási rendszert az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet előírásait is érvényesítve­­, a finanszírozás mértékét és módszerét, a kutatás folyamatos értékelését és annak módját, az ellenőr­zést, a jogkövetkezményeket és a támogatás folyósításának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza. (3) Támogatásban részesülhet bármely olyan belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazda­sági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsőoktatási intéz­mények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is — tanszék, kutatócsoport, intézet stb. — amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton konzorciumi tagként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keret­­programjához társult országokban bejegyzett jogi személyi­séggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetői. (4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttműködési megállapodás mintának megfelelő együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a szellemi alko­tások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg. 6­§ (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következő költségekre számolhatók el: a) kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. tör­vény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint, b) kizárólag és folyamatosan kutatási-fejlesztési célra használt műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei, a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, c) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szüksé­ges ingatlanvásárlás, illetve építési tevékenység, ha az kísérleti terület, laboratórium vagy kísérleti üzem létesítését szolgálja a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, d) kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfel­használás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, techni­kai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számvi­teli törvény 78. §-ának (2)—(4) bekezdése szerint [a számviteli törvény 25. § (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke — támogatási szempontból — csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta], e) amennyiben a konzorcium-vezető szervezet nem vál­lalkozás, legfeljebb 5% koordinációs költség is elszámolha­tó a konzorcium-vezető szervezet részére. (2) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje költség­­vetési szerv, a támogatásból részben vagy egészben létreho­zott vagy beszerzett eszköz kincstári vagyonnak minősül. Más kedvezményezett esetében a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz a kedvezménye­zett tulajdonába kerül. Ez utóbbi esetben az eszköz az előállí­tástól vagy a beszerzéstől számított 3 évig kizárólag a támo­gatást nyújtó előzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, vagy terhelhető meg. Elidegenítés esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 89. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Költségvetési szerv és más kedvezményezett együttes támogatása esetén a (2) bekezdés szabályait annak megfele­lően kell alkalmazni, ahogyan a kedvezményezettek a tá­mogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközök tulajdon­jogáról előzetesen írásban megállapodtak. 7­§ (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni. (2) A támogatás feltételeiről, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeiről az OM Alapkeze­lő és a támogatott szerződésben állapodik meg. (3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállal­kozás, az egy projekthez nyújtható az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását a vállalkozásoknak nyúj­tott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm.rendelet 12. §-a szerint, a jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatáro­zott elszámolható költségekre tekintettel kell meghatározni.

Next