Akadémiai Értesítő, 2003 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-17 / 1. szám
2003. január 17. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ 3 (4) Az IT feladata: a) a pályázati kiírások jóváhagyása, b) a PT javaslatai alapján döntési javaslat készítése a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, c) a programok időszaki beszámolóinak elfogadása, d) javaslattétel az egyes projektek módosítására, finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére, e) évenkénti beszámoló készítése a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzat-felhasználásáról az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számára. (5) Az egyes programokban működő PT tagjait — az érintett minisztériumok javaslata alapján — az oktatási miniszter kéri fel és bízza meg. (6) A PT feladata: a) a pályázati kiírások előkészítése, b) a pályázatok elbírálása és javaslattétel az IT számára projektek támogatására vagy elutasítására, c) a projektek rendszeres szakmai ellenőrzése. (7) A PTE a PT bevonásával évenként szakmai beszámolót készít az IT számára. (8) A PT-k működésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja. A támogatás feltételei 5.§ (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhető el. (2) A pályázati rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a forrásfelhasználás rendjét — a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet előírásait is érvényesítve, a finanszírozás mértékét és módszerét, a kutatás folyamatos értékelését és annak módját, az ellenőrzést, a jogkövetkezményeket és a támogatás folyósításának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza. (3) Támogatásban részesülhet bármely olyan belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is — tanszék, kutatócsoport, intézet stb. — amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton konzorciumi tagként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett jogi személyiséggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetői. (4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttműködési megállapodás mintának megfelelő együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg. 6§ (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következő költségekre számolhatók el: a) kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint, b) kizárólag és folyamatosan kutatási-fejlesztési célra használt műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei, a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, c) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ingatlanvásárlás, illetve építési tevékenység, ha az kísérleti terület, laboratórium vagy kísérleti üzem létesítését szolgálja a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, d) kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)—(4) bekezdése szerint [a számviteli törvény 25. § (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke — támogatási szempontból — csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta], e) amennyiben a konzorcium-vezető szervezet nem vállalkozás, legfeljebb 5% koordinációs költség is elszámolható a konzorcium-vezető szervezet részére. (2) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje költségvetési szerv, a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz kincstári vagyonnak minősül. Más kedvezményezett esetében a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz a kedvezményezett tulajdonába kerül. Ez utóbbi esetben az eszköz az előállítástól vagy a beszerzéstől számított 3 évig kizárólag a támogatást nyújtó előzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, vagy terhelhető meg. Elidegenítés esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 89. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Költségvetési szerv és más kedvezményezett együttes támogatása esetén a (2) bekezdés szabályait annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan a kedvezményezettek a támogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközök tulajdonjogáról előzetesen írásban megállapodtak. 7§ (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni. (2) A támogatás feltételeiről, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeiről az OM Alapkezelő és a támogatott szerződésben állapodik meg. (3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm.rendelet 12. §-a szerint, a jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolható költségekre tekintettel kell meghatározni.