Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 28. (1977)

1977 / 9. szám - SZÁZHETVENÖT ÉVE SZÜLETETT KOSSUTH LAJOS - Veliky János: Kossuth és a hazai polgárság politikai szövetségéről

Százhetvenöt éve született Kossuth Lajos VELIKY JÁNOS Kossuth és a hazai polgárság politikai szövetségéről Kossuth egyike volt a reformkor legtájékozottabb hivatásos politikusainak. Rendkívüli érzékkel, analizálókészséggel tárta fel politikai és társadalmi folyamatok sokszor még rejtett, kifejlődőben levő sajátosságait. Amikor az országos politika jelentős fórumain komoly szerephez jutott, már közel járt 40. életévéhez (idősebb a megfontoltnak tartott, korán öreg Deák Ferencnél)­­ ismerte e fórumok (a vármegye, az országgyűlés, a Habsburg-kormányzat) arculatát, hibáikat csakúgy, mint a bennük rejlő pozitív lehe­tőséget. Megbízható ismeretekkel rendelkezett - például a megrendítő hatású 1831-es felvidéki parasztlázadás személyes élményeként vagy hírlapjai vidéki tudósítóhálózata révén - a hazai társadalomról. Ösztönző példa volt számára a polgári fejlődés meg­valósult gyakorlata, elsősorban Anglia és az Amerikai Egyesült Államok polgári be­rendezkedése. Elemzőkészsége által mindez szerves egységgé formálódott, és biztos alapja, elkülöníthetetlen része lett politikai célkitűzéseinek, reformelképzeléseinek. A kö­vetkezőképpen látta a társadalom igényei és a szükséges reformok összefüggését: „Mint növénygyökerek, úgy fonódnak egymásba az emberi társaság viszonyai. És midőn az institútiók javításáról van szó, ezen bonyolódás igényéből fejült ki a haladás philoso­­phiája.” Az 1843-ból való hírlapi cikk megmutatja gondolkodásának fontos sajátosságát, az összefogó, összpontosító jelleget, amellyel a társadalom állandóan változó, aktuális igényét ragadta meg - az előbbi idézet folytatása épp ezt a szemléletet fejti ki: „ridegen elkülöníteni talán egyetlen kérdést sem lehet (figyelmeztette a liberális ellenzék néhány politikusát), hátráltatni lehet, de a lánczot megszakítani lehetetlen (intette a haladni nem akarókat), mert az előzmény eseményeket idéz elő, mellyeknek hatalma bevégezni, mitől a nem akarás vonakodott”. A társadalom bonyolult érdekviszonyait és a haladás, a polgárosodás lehetséges módo­zatait - felfedezve a történeti körülmények előrelendítő erejét - kortársai számára szo­katlan, a többség számára mégis meggyőző erővel, következetességgel és intenzitással tárta fel. Az 1840-es évek elején már tisztában volt a század lényeges válságproblémái­val, és megoldásuk lehetséges módozatai is lassan-lassan kirajzolódtak. Az általa rep­rezentált nyitott politikai gyakorlat, amely a társadalom különféle érdekű csoportjait, osztályait, a nemességet, a polgárságot s a jobbágyságot megérteni és nemzeti egységbe fogni óhajtotta, jó néhány esetben eléje ment kifejlődőben levő válságjelenségeknek. Olyan liberális reformprogram megvalósulását alapozta meg, amely nyíltabbá, érthetőb­bé tette a viszonyokat, és messzemenően segítette a feudális társadalom feszítő ellent­mondásainak feloldódását. A polgári haladást sokak számára vonzó etikai és politikai követelménnyé tudta emelni. * A kossuthi liberális reformpolitika fontos „láncszemé”-t képezte a hazai polgárság. Kossuth is, miként a válságos helyzetben levő feudális társadalmat reformok útján pol­gári rendszerré átformálni törekvők döntő többsége, a birtokos nemességet tekintette a hazai politika elsőrendű tényezőjének. Hiszen a társadalom politikailag aktív alkotó­

Next