Alföldi Ujság, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)
1946-04-02 / 73. szám
•éMK Érdekes, hogy rengeteg holmi csak azért maradt meg és került most a rendőrségre, mert amióta az Alföldi Tjság precízen leleplezte, tulajdonképen hol kell keresni a betörő rablókat és hova járnak, azóta nem mertek a városba semmit behozni. Pedig olyan nagylábon szokták meg az életet, hogy rosszul esett nekik részben az állandó és tíz nap óta tartó „pihenés“, részben pedig nem ihattak szeszes italokat és nem duhajkodhattak. Hát inkább ismerőseiket járták, lazították őket, hogy ne dolgozzanak és ne engedjék ki a kis földtulajdonosokat, mert „a tulajdonjog már megszűnt.“ A rendőrségen vannak is ilyen értelmű följelentések. Például valaki írásos szerződés nélkül behurcolkodott egy 4 holdas kis gyümölcsösbe, kivágta a gyümölcsfákat és amikor a tulajdonos özvegyasszony szólt neki, a földhöz vágta és megfenyegette, hogy ha még egyszer ki mer menni a földjére, akkor „kioltja a gyertyáját“. Mert szerinte is „megszűnt a tulajdonjog.“ Reméljük, az államrendőrség felszámolja az ilyen és hasonló eseteket is. ---1«0!---- Mezőgazdaságunk átmeneti feladatai A földművelésügyi miniszter sajtóértekezletén nyomatékosan felhívták a sajtó és a közvélemény figyelmét arra, hogy a mezőgazdaságunk a mai helyzetben fokozottan szüksége van a külkereskedelem részéről várható támogatásra. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a háború pusztításai súlyos feladatok elén állították külkereskedelmünket. A második világháború előtti években kivitelünk erősen mezőgazdasági jellegű volt: 1938-ban, például 306 millió pengő értékű mezőgazdasági kivitel mellett az ipar 205 milliós pengő értékű árut helyezett el külföldön. Ha az 1933—38. éveket vesszük figyelembe, úgy átlagosan évi 285 millió pengő értékű mezőgazdasági származású áru kerül kivitelre. Ebből az összegből az élőállat és állati termékek kivitelére közel 50 százalék jutott, hozzávetőlegesen 33 százalék esett átlagban gabonára és hüvelyesekre, míg a fennmaradó összegben az ipari növények, magvak, bor és pálinka részesedtek. Mezőgazdasági kivitelünk tartotta egyensúlyban külkereskedelmi mérlegünket és fedezte nagyrészt általában mezőgazdasági életünknek, de elsősorban iparunknak külföldi szükségleteit. Sajnos, mezőgazdaságunk érdekeinek védelme a múltban eredmény tekintetében nem közelítette meg jelentőségénekmértékét és külkereskedelmünk irányítói — hogy, csak a vámtarifát említsük — a mezőgazdaság rovására az ipar érdekeit mindenkor előnyben részesítették. A háboú után virágzó mezőgazdasági kivitelünk a minimumra csökkent. A vetőmagvaktól és tenyészállatoktól kezdve kenőolajon és műtrágyán keresztül fa, gép és eszköz, növényvédőszer és állatgyógyászati anyagok terén szükségletünk jelentős részét külföldről kellene biztosítanunk, hogy mezőgazdasági életünk vérkeringését a lehető legrövidebb idő alatt rendbehozzuk. Gyakorlatilag az előbb előadottak azt jelentik, hogy a gazda kenőolaját, igásállatjait, gépi eszközeit a jelen helyzetben sikerrel csak úgy tudja megszerezni, ha az ország jelentős külföldi támogatást kap ez anyagokban. Az új tavasz küszöbén ma kétszeresen meg kell fontolnunk, hogy vetőmagtermesztésünk, konyhakerti növényünk és a gyümölcs termesztésének fokozásával a baromfi- és a konzervkivitel megszervezésével, valamint a gyümölcs és főzelék félgyártmányok készítésével értékes szolgálatot tehetünk nemcsak magunknak, hanem a szűkölködő Európának is. A távolabbi jövő tekintetében mezőgazdaságunk számára a legjárhatóbb útnak látszik, ha mezőgazdasági termelésünket fokozzuk. Ehhez azonban a megfelelő éghajlat és a föld termékenysége nem elegendő. Szükséges az is, hogy kialakuljon egy szakszerű és belterjesen kezelt magyar kisbirtokrendszer és ezenfelül a kisbirtokot átfogó olyan szervezet, amely a külkereskedelemnek kezére játszik. A termelési kérdések megoldása mellett végül gondoskodnunk kell a közlekedés megszervezéséről is, mert korszerű közlekedési eszközök nélkül idénycikkeink értékesítése nem oldható meg. Ha mezőgazdasági életünket az elmondottak szerint irányítjuk úgy külforgalmunk legyőzheti a kezdeti nehézségeket és az ideiglenes megoldásokból megszülethetnek az országunk jólétét biztosító tartós kapcsolatok, GERGELYFY SÁNDOR. _AIFRIPI UJSÁG_ Karácsonyi Ferenc a szözel látásról A Magyar Kommunista Párt vásárhelyi tagozata vasárnap gyűlést tartott a Fekete Sasban s azon felszólalt Karácsonyi Ferenc főispán, aki a közellátásrós megszívlelni valókat mondott. Kihangsúlyozta, hogy itt is, mint más helyen, előfordult, hogy izgatják a termelőket a beszolgáltatás miatt. Elhallgatják a kútmérgező reakciósok, hogy nemcsak a fegyverszüneti megegyezés írja elő a beszolgáltatást a Vörös Hadsereg számára, hanem magyar becsületünk is kötelez, elvégre országunkat és népünket a Vörös Hadsereg szabadította meg a fasisztáktól és adta vissza évszázadok után teljes önállóságát. A kérdések kapcsolódnak, az évekig tartó vad háború, a bombázás károkat okoztak. A nép és az állam kifosztása okozta a közellátási nehéz állapotot is. Aki az évekre való viszszanézést elmulasztja és így izgat, az nem tisztességes ember. A mai helyzet sem a közellátás szempontjából, sem egyéb vonatkozásban még nem teljes demokrácia. Főleg a gyáripar nak a békés termelésbe való visszaállítása igen fontos a további boldogulásunk szempontjából, úgyszintén az is, hogy a földeken a termelő munka minden erővel elvégződjék. Három nehéz hónap van még előttünk közellátás szempontjából, ezt meg kell mondani. De kibírjuk és, utána rendes mederbe terelődik minden. A párt titkárja, Oláh Mihály nemzetgyűlési képviselő általános helyzeti beszámolót tartott úgy a kül-, mint a belpolitikai állapotokról. Főleg az a rész keltett osztatlan érdeklődést, amelyben a hazai és a vásárhelyi reakciós körök hiábavaló reményeit ecsetelte, egy új háborúval kapcsolatban. Háború helyett béke lesz és továbbépítjük a demokratikus állami és társadalmi berendezkedést, fejezte be fejtegetését Oláh Mihály. Biztató jelek Szétdúlt, kifosztott országunk a németek kiűzése után szinte reménytelennek látszó állapotnem hevert. S bár a nehézségek még mindig nagyok, mégis vannak biztató jelek amelyek nemcsak a nép élniakarásátbizonyítják, de azt is, hogy a legnagyobb nehézségek között is tudunk már újat alkotni. Ezek jutottak eszembe a Magyar Természettudományi Társulat hivatalos közlönyének, az ismét megjelent «Természettudomány» című folyóiratnak 2. számában «A Természettudományi Múzeum új élete» c. közlemény olvasásakor. Először már magában az a tény is örömmel töltött el, hogy a legnagyobb ínség idején ismét meg lehetett indítani ezt a magas színvonalú közlönyt és pedig, habár kisebb terjedelemben, de még a réginél is díszesebb kivitelben. Az említett közlemény olvasása pedg tovább fokozta örömömet. A Nemzeti Múzeum mai állapotáról s a benne folyó munkáról szól. Tudni kell, hogy a Nemzeti Múzeum alatt nemcsak az ilyen néven ismert épületet és a benne elhelyezett tárgyakat értjük, hanem azt a gyűjtő fogalmat, melybe beletartozik sok tudományos és művészeti intézményünk, 12 épületben. Ide tartoznak a Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Keletszsld Múzeum, Ráth György Múzeum, Országos Levéltár, Országos Széchenyi-könyvtár, Néprajzi Múzeum, Országos Történeti Múzeum és az Országos Természettudományi Múzeum, mely hazánk legnagyobb természettudományos kutatóintézete, ahol közel 90 ember dolgozik, köztük sok neves tudós. Ezek együtt épp olyan önkormányzatot élveznek, mint a tudományegyetem. Ennek a hatáskörébe tartoznak az összes vidéki múzeumok és könyvtárak, így a mienk is. Ezeknek az intézményeknek egy részét jelentős károk érték az ostrom következtében. De szellemi és fizikai munkásainak összefogó, a tudományért rajongói szeretete s az állam támogató akarata ma, alig egy évvel a felszabadulás után, már jóformán mind eltüntette a háború okozta sebeket. Az épületeket rendbe hozták, a pincébe rejtett kincseket, melyeket az alkalmazottak életük veszélyeztetésével védtek a németek és nyilasok elől, már helyükre vitték s azok teljes rendben álllnak az érdeklődők és kutató tudósok rendelkezésére. És hogy milyen értékek vannak itt, olvasóink talán nem is sejtik. Itt van Európa leggazdagabb ásványtára és egyik leggazdagabb növénytára. A pusztuló állat- és növényvilág példányai sokezer színes filmen itt vannak megőrzés alatt. Nagyértékű régészeti és embertani kutatásaink eredményei szintén itt vannak felhalmozva. Gazdag képtárunk és megbecsülhetetlen értékű nyomtatványaink, a magyarság legbecsesebb történeti bizonyítékai foglalnak itt helyet. Ezeknek a megmentése és rendbe hozása nagy élniakarást és munkalendületet bizonyít. A meglévő intézmények helyreállításán kívül azonban még mást is olvashatunk a fenti közleményben. Új intézeteket is létesítettek. 1945 nyarán felállították az Embertani Tárat. Majd megszervezték a Sajtó- és Fotóintézetet, mely modern felszerelésével új tudományos művek kiadását indította el. Az intézet új felszereléséhez tartozó jól berendezett kliséüzemével a legkényesebb igényeket is kielégítő, színes nyomásokat is készítenek. Ezek mellett az áldozatkész alkotások mellett nem lehet szó nélkül elmerülünk. Létrehozatalukban sok magános szemét vállalat és hivatalos hatóság működött közre. Ez az alkotó összefogás, mely új társadalmi átalakulásunk legnehezebb időszakában ilyen eredménnyel tud járni, komoly biztató, jel. Mag? szabadít bennünket a csüggedéstől és a reményteljes jövő komoly záloga. ORMOS PÁL dn Teljesen helyreállították a csepeli Weiss Manfréd-gyárat Budapestről jelentik . Az iparügyi minisztérium jelentése szerint a csepeli Weiss Manfréd-gyár a háborús légitámadások során elpusztult. Finomítója és elektrizis üzeme teljesen újjáépült és megkezdte a munkát. Az üzem teljes kapacitással dolgozik, sőt a békebeli termelés 125 százalékát érte el. Ki akarta Karádyt halálra adni ? " A nyilas rémuralom kezdetén váratlanul házkutatást tartottak Karády Katalin pesti, belvárosi lakásán. A művésznőt valaki följelentette, hogy titkos rádió-leadása van, összeköttetést tart az angolszászokkal. Karádyt letartóztatták, fölvitték a Svábhegyre, abba a nagy szállodai épületbe, ahol főleg dúsgazdag zsidókat gyűjtöttek egybe, kínozták, zsarolták, fosztogatták őket. A kínozó bandának a feje Hain Péter, a sváb detektívfőnök volt, akinek a bűnügyét a múlt héten tárgyalta a népbíróság s aki érezvén azt, hogy az ítélet számára nem lehet más, mint kötél, s leugrott a harmadik emeletről a mélybe. Ugyancsak most tárgyalták bágyoni Váró Andor színházi lapszerkesztő bűnügyét is. Ez a váci Váró a legsötétebb hírlapíró volt, aki a németeknek kémkedett, besúgott, aki „jutalmul“ megkapta Egyed Zoltán kitűnő színházi hetilapját. Most, a tárgyaláson Váró olyan kihívóan viselkedett, hogy a népbírósági elnök sötét zárkával büntette. Váró azt is hetykén ismerte be, hogy Karády Katalin színművésznőt ő adta fel, mit se törődve azzal, hogy halálra kínozzák. Hat hétig voltam a Gestapo foglya, — mondja Karády Katalin. — Hálát adhatok a Teremtőnek, mert megőrzött. . . Megnyílt az elensisták Miszközi Otthona Az „Alföldi Újság“ annakidején beszámolt a Napközi Otthon ebédeltetési akciójának megkezdéséről. Most hétfőn ebbe az akcióba belekapcsolták az elemista tanulókat is, akik erre rá vannak szorulva. A Napközi Otthon most már 850 kisgyermeknek napi egytál teljesen kielégítő és tápláló ebédet ad. Ezzel a szép munkával e héten részletesen is fogunk foglalkozni. A Szovjetunió elnöke fogadta a magyar követet Moszkvából jelenti a TASS iroda. Svernik, a Szovjetunió legfelsőbb tanácsának elnöke, március 27-én fogadta Szegfi Gyulát Magyarország rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki átnyújtotta a megbízó levelét. — «o»— HIRDETMÉNY Felhívom a város lakosságát hogy mindazoknak, akiknek háztartásukban 5 tyúknál több van, hetenként és tyúkokként 2 tojástkötelesek a közellátási hivatalban minden szombaton beszolgáltatni. A beszolgáltatott tojásokat a közellátási hivatal átvételkor azonnal készpénzben kifizeti. Aki jelen felhívásomnak nem tesz eleget, kihágást követ el és ellene a kihágási eljárást lefolytatom és tojáskészletét et fogom koboztatni. Hunvásárhely, 1946 március 28. Dr. ÁBRAHám IMRE tb. tan. II PÁRTKET I Szerdán nőnap. Szerdán délután 5 órakor a központi pártházban nőnap. Előadó : Boltyánszky Pálné, nemzetgyűlési képviselő. A pártnapon nemcsak párttagok, de érdeklődők is megjelenhetnek.