Alkotmány, 1900. november (5. évfolyam, 260-285. szám)

1900-11-06 / 264. szám

ALKOTMÁNY. 264. szám. 11 Kedd, 1900. november 6. nincs kifogása. Aurednicek dr. továbbá két asszony megidézését kéri, akik Knatek állítása szerint, akit szintén megidéztetni kér, Hilsnert az erdőben rajta­, kaptak, amint gallyakat vágott. Ez ellen sincs kifogása az államügyésznek. Azután heves szóváltás támadt Aurednicek és Pevny között amiatt, hogy melyikük használta először a «rituális gyilkosság» és «metszővágás» szavakat. Aurednicek dr. azt mondja, hogy nagyon fontos kérdés, várjon ki tett először ilyen célzásokat. Az elnök negyedórára felfüggeszti az ülést, a szü­net után pedig kihirdeti, hogy a bíróság elvetette azt az indítványt, hogy kikérjék a fakultás vélemé­nyét és hogy szakértőket hallgassanak meg a metsző­vágás kérdéséről. Klima Mária exhumálására nézve a törvényszék későbbre tartja fenn elhatározását. A többi indítványt elfogadta a bíróság. Aztán folytatták a tanúkihallgatást. d c. A polgármester sérelme. Valami Bécsből ide­szakadt író és kiadó úr, Luks névre hallgat, a párisi magyar kiállítási bizottságnak ajánlatot tett, hogy kellő szubvenció ellenében hét nyelven, ad in­finitum példányban, szállít Útmutatót. A bizottság azonban nem reflektált az ajánlatra. Később a bizottság elhatározta, hogy a főváros saját nyomdájában ki­nyomatja Budapest történetét s azt ingyen fogja osztogatni a párisi kiállítási csarnokban. — Oho, ez nem járja, ez perfidia, ez a hazai ipar megöngyilko­­lása, igyekezett gondolni Luks úr és meggyőzni ezen gondolkozhatnékja őszinteségéről Halmos pol­gármestert. Azonban hasztalan, az indítvány határo­­rozatba ment. Luks ez ellen rögtön beadta felebbezését, mely­ben egyebek közt igy szól: ... Az én ajánlatomat egyszerűen elsikasztották, ami az ellenőrzésért felelős polgármester helytelen eljárását és nagyfokú mulasztását involválja, minek folytán a főváros pénzügyei 5—6 ezer forinttal ká­rosodtak. Egyúttal, hogy teljes legyen az attak, a polgár­­mesternek is írt levelet, hogy izé, ha ki nem egyezik vele, hát ez, meg az . .. A polgármester nem egyezett ki, hanem átadta ezt az ügyet a büntető törvényszéknek. A mai tárgyaláson Laki Vilmos kijelentette, hogy nem akarta a polgármestert megsérteni. — Értesültem róla, úgymond, hogy a fővárosi tanács 12.000 forintot szavazott meg a párisi kiállí­tásról szóló reklámfüzetekre. Én ajánlatot tettem, hogy kész vagyok Budapestről egy ismertetést írni s azt százezer példányban terjeszteni. Noha az ajánlatom jóval olcsóbb volt, azt nem vették figyelembe. Ez indított arra, hogy a felebbezést meg­írjam. — Mi jogon vádolja ön sikkasztással a polgár­­mestert ?­­— Kérem, ha én ingyen ajánlatot teszek a fővá­rosnak, akkor kötelessége a közgyűlés elé terjeszteni ajánlatomat. — Akit értett a békés kiegyenlítés alatt? — Azt, hogy az én javaslatom kerül napirendre. — De zsarolásra is lehet ezt a­ fenyegetést ma­gyarázni. Halmos János polgármester: A főváros autonóm­­joggal egy párisi kiállítási bizottságot küldött ki, melynek én vagyok az elnöke. Midőn ez a bizottság működését megkezdte, azonnal egész légiója érke­zett be az ajánlatoknak. Ezek közt volt Luks úr ajánlata is. Ugyanabban az időben a főváros az ide­genforgalom emelésére mozgalmat indított, s akkor újra egész tömegét kaptuk az ajánlatoknak. Később Heltai azt indítványozta, hogy a főváros saját pa­pírján, saját nyomdájában nyomasson egy kis mű­vet, mely francia, német és angol nyelven ismerteti a főváros történetét. Ezt az indítványt elfogadták. A­­ tanács tárgyalta ezt a javaslatot s el is fogadta. Egy­­ napon Laks úr levelet irt Magyary titkárnak, hogy­­ találkozni szeretne vele, hogy ebben az ügyben mozgalmat indítson. Én beidéztettem Luksot, aki azonban úgy viselkedett, hogy én azonnal megsza­kítottam vele minden tárgyalást. Erre aztán beadta a felfolyamodását, később megtudtuk, hogy ki ez a Luks úr, mire feltétlenül meg kellett ellene tennem feljelentésemet. Megtudtam, hogy veszedelmes em­ber, áld üldözi a kereskedelmi minisztériumot, az államvasutakat, sőt az udvarnál is volt már kelle­metlensége. Az elnök­. Hogyan értette a tanú úr a levél ama kifejezését, hogy ajánlja a békés kiegyenlítést? Halmos: Én csak úgy foghattam föl, hogy pénzt akar. Almády Géza helyettes tanácsos, aki a kiállítási bizottság jegyzője volt, elmondta, hogy Luki 1899-ben ajánlatot adott be, melyben két kalauzra szubvenciót kért. A bizottság nem is bocsátkozott az ajánlat tárgyalásába. A bíróság a vádlottat a nyilvános rágalmazásban találta vétkesnek s ezért három hónapi fogházra és száz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész és a vádlott fölebbezett. KÖZGAZDASÁG. Uj keresztény szövetkezet. Borsod-Sztrák­on Béky Kálmán buzgólkodása folytán uj keresz­tény fogyasztási szövetkezet alakult. A szövet­kezet, megalakulása alkalmából, a következő táv­irattal üdvözölte Zichy Aladár grófot: «A Borsod-Szirák és Vidéke» keresztény fogyasztási szövetkezet alakuló gyűlése alkal­mából a keresztény önvédelmi harcnak apos­toli buzgalmu vezérét üdvözli s hívei nevében is törhetetlen ragaszkodásuknak, mély tiszte­letüknek és szeretetüknek adnak kifejezést. Stehl Kálmán elnök: A budapesti kereskedelmi kamara ünnepe. November 11-én lesz a budapesti kereskedelmi és iparkamara megalapításának ötvenedik évfordulója. Ezt a nevezetes dátumot a kamara új székházának felavatásával, díszes közgyűléssel és a Royal-szállo­­dában este 9 órakor tartandó bankettel fogja meg­ülni, melyen a kormány tagjai s a főbb hatóságok­nak és számos előkelő testületnek képviselői is jelen lesznek. Lánczy Leó országgyűlési képviselő, a kamara elnöke személyesen kérte fel megjelenésre Széll Kálmán kormányünököt és a kabinet összes tagjait, akik megjelenésüket biztos kilátásba helyezték. A Magyar Jelzálog­ Hitelbank 4 százalékos nyereménykötvényeinek tervszerű negyvennyol­cadik kisorsolása folyó hó 15-én délután 4 óra­kor fog kir. közjegyző jelenlétében a bank helyi­ségeiben megtartatni. A munkásügy érdekében. Az Országos Iparegye­sület végrehajtó­ bizottsága elhatározta, hogy egy oly központ létesítését kezdeményezi, mely a munkás­kérdés minden részével állandóan, előre megállapí­tott s az egész munkaanyagot felkaroló terv szerint foglalkoznék, mely a modern szociális tudomány ta­nait a gyakorlati élet igényeivel igyekeznék összhang­zásba hozni, mely tehát nemcsak a munkásügygyel foglalkozó theoretikusokból, hanem a közvetlenül érdekelt iparok gyakorlati alapon álló képviselőiből is állana, mely megvitatná a posztulátumokat és a lehetőségeket, tanulmányozná a külföldi viszonyokat és idevágó intézkedéseket, azokat hazai viszonyaink­kal és törvényeinkkel összehasonlítva, a közvetlen diszkusszió útján igyekeznék úgy a törvényhozás, mint a társadalmi akció részére az anyagot előkészí­teni s ott, ahol ennek szüksége fenforog, az iniciá­lásra vállalkoznék. Mindezeket egy az Országos ipar­egyesület keretében alkotandó munkásügyi szakosz­tályban véli a bizottság elérhetőnek, melyben egy­részt úgy a nagy-, mint a kisipar minden ágának képviselői — természetesen a munkások is — mint az elmélettel foglalkozó szakférfiak működnének közre ezen legfontosabb kérdések megoldásában. E szak­osztály megalakítása ügyében folyó évi november 8-án este 7 órakor értekezletet tartanak az egyesület helyiségében (VI., Új­ utca 4.) Az «Országos Magyar Gazdasági Egyesület» állategészségügyi szakosztálya a nyári szünet után ma tartotta első ülését, mely akalommal egy év tar­tamára újból Tor­may Béla választatott meg a szak­osztály elnökéül, alelnökül pedig­ szintén az eddigi alelnökök Finódy József és mádi Kovács László. A különböző bizottságok megválasztása után Jeszenszky Pál titkár a szakosztály elé terjesztette a székes­­főváros által a vásárpénztár működésére kiküldött felügyelő-bizottság azon jelentését, melyet a vásár­pénztár vizsgálata tárgyában a tanácshoz intézett s amely szokatlanul sértő hangon emlékezik meg az egyesületnek a vásárpénztár ügyében a fővároshoz intézett beadványáról. A bizottság jelentése többek között kiemeli, hogy az O. M. G.­­E. által fölhozott panaszok és sérelmek, nemcsak hogy helyet nem állóknak, de még a való tényállásnak megfelelőknek sem tekinthetők, amennyiben részint egyáltalán időszerűtlen rekrimin­ációkból, részint nagy té­vedésekből állanak.­­ Az előadó tényekkel iga­­zolja, hogy az O. M. G. E. beadványában fel­sorolt sérelmek a tényeknek megfelelőek s hang­súlyozza, hogy még az esetben, ha tényleg helyt nem álló számadatok foglaltatnának is az egyesület beadványában, akkor sem szabad és illő egy tekin­télyes erkölcsi testület jóhiszeműségét kétségbe­vonni s oly módon aposztrofálni, amint ezt az em­lített bizottság tette. A szakosztály többek felszóla­lása után megütközésének ad kifejezést a vásárpénz­­tár működésére a felügyelő­bizottság által az O. M. G. E.-vel szemben használt hang felett, ami­ről a főváros tanácsát átiratilag értesíteni határozta. Ezután a szakosztály foglalkozott a főváros vásár­téri hajtói jog bérbeadásának kérdésével, mely ügy­ben sürgős előterjesztést tesz a szerdán tartandó fő­városi közgyűlésnek, Benzines petróleum ellen. A pénzügyminiszté­rium régebb idő óta tapasztalta már, hogy különö­sen az ország Galíciával határos vidékein a kincstár érdekeinek kijátszásával s a fogyasz-­tó közönség ká­rosításával benzinnel kevert, igen rossz minőségű petróleum van forgalomban, mely tiltott keverés ré­vén kivonatik a fogyasztási adók alól, kárára egy­úttal a tisztességes gyáriparnak is. Evégből, minthogy más mód ennek ellenőrzésére alig van, ez a petroleum pedig az u. n. gyúlékony petroleum fogalma alá esik, a pénzügyminisztérium átiratot intézett a kereskede­lemügyi minisztériumhoz, hogy az úgynevezett gyú­lékony petroleum tiltassék ki a forgalomból. Az értekezleten kétféle nézet merült fel, az egyik, melyik helyeselte a miniszter iniciatíváját s a másik, me­lyik az olcsó petroleum mellett harcolt. Minthogy a két ellentétes álláspont nem­ volt kiegyenlíthető és az értekezletnek nem döntő, hanem csak informatív jellege volt, elnöklő miniszteri tanácsos több mint három órai tárgyalás után az értekezletet fél 2 óra­kor berekesztette. Ingyen kapható füzetek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél a következő füzetek kapha­tók egy 30 filléres bélyeg beküldése ellenében, A pinceszövetkezetekről, Mezőgazdasági kisérletügyi in­tézmények Magyarországon, Alapszabályminta a pin­ceszövetkezetek részére, Kendertermelési Útmutató, Útmutatás a csikoslábú búzalégy irtásához, Útmutatás a szőlőmoly irtására és a lisztham­at el­len való védekezésre, Útmutatás a vértetű irtására, Utasítás az élelmi cikkek kezelésére, csomagolására és szállítására, Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására és szállítására. Csődök: B. Beck Krivány, Kiss és Kertész Kis­­várda, Heller Emil Körmöcbánya, Fried Lajos Mun­kács, Indrikovits Ernő Nagykikinda, Horváczki Milán Ó-Becse, Horváczki Milánná Eremits Ljubica Ó-Becse, Hubert S. Sz.-Fejérvár, Kaltstein Ágost Szepesbéla, Lipner Ede Turzovka, Goldstein Dániel Zeteiak. Budapesti gabonaforgalom. 1900. november hó 2 esti 6 órától november 4 esti 6 óráig helyi for­galomban érkezett: búza 24.925 métermázsa, rozs 897 mm., árpa 4511 mm., zab 4765 mm., ten­geri 877 mm. összesen 35.975 mm.; elszállit­­tatott: búza 300 mm., rozs 918 mm., árpa 453 mm., zab 4000 mm., tengeri------mm. össze­sen 5671 mm.; az átmeneti forgalomban érkezett: búza — mm., rozs 616 mm., árpa 1231 mm., összesen 1847 mm.; elszállittatott: búza — mm., rozs-----mm., árpa — mm., zab--------mm., tengeri — mm., összesen-----mm. Konzumsertésvásár, 1900. évi nov. hó 3-án. Készlet 1235 darab. Uj felhajtás------darab. Összes felhajtás 1235 darab. Elszállittatott budapesti fo­gyasztásra 368 darab. Eladatlanul visszamaradt 867 darab. Napi árak: Malacok 50—100 klg. súlyban 68—74 kor. Páronkint 120—180 kilogramm súlyban 80—88 kor., 220—280 kg. súlyban 84—96 kor. 320—380 klg. súlyban 88—96 korona. 300—500 klg. súlyban 80—89 korona. A vásár hangulata lanyha volt. BUDAPESTI TŐZSDÉK. Gabonatőzsde. A malmok tartózkodó magatartása következtében az irányzat lanyha. 9000 mm. búza 5 fillérrel ol­csóbban került eladásra. Készáru eladások. Búza. Tiszavidéki: 100 mm. 82 k. 7.90 kor., 100 mm. 80 k. 7.75 kor., 100 mm. 79 k. 7.8273 kor., 200 mm­. 79 k. 7.75 kor., 100 mm. 79*2 k. 7.65 kor., 100 mm. 79 k. 7.70 kor., 100 mm. 77.5 k. 6273 kor., 100 mm. 78*3 k. 7.55 kor., 100 mm. 78 k. 7.65 kor., 100 mm. 78 k. 7.55 kor., 100 mm. 78 k. 7.5273 kor., 100 mm. 77 k. 7.5273 kor., 100 mm. 797,8 k. 7.50 kor., 100 mm. 77*5 k. 7.5272 kor., 300 mm. 77*5 k. k. 7.50 kor., 200 mm. 77*5 k. 7.4272 kor., 300 mm.77 k. 7.65 W2 kor., 500 mm. 76 k. 7.30 kor., 100 mm. 76 k. 7.30 kor., 100 mm. 75*2 k. 7.25 kor., 500 mm. 72*5 k. 6.95 kor., 400 mm. 72.7 k. 6.95 kor., 100 mm. 73 k. 5.95 korona. H.-Szoboszlai: 100 mm. 77'4 k. 7.40 kor. Fej­érmegyei: 130 mm. 77 k. 7.70 kor. Pestvidéki: 1300 mm. 78*5 k. 7.82 kor., 100 mm. 79 k. 7.55 kor., 300 mm. 77*5 k. 7.50 kor., 200 mm. 77*5 k. 7.45 kor., 300 mm. 77 k. 7.45 kor., 500 mm. 76 k. 7.317-1 korona, 100 mm. 76 k. 7.20 ko­rona. Rozs 300 mm. 6.85 kor., 200 mm. 6.75 kor., 300 mm. 6.80 kor. Tengeri 300 mm. 455 kor. Lucerna. 2 mm. 412 ms korona. Halandó üzlet. Az irányzat lanyha. Érték­tőzsd­e-A mai tőzsdén élénk volt a hangulat. A helyi­piacon nagy volt az érdeklődés. Valuták és ércváltók állandók. Hivatalos zárlati árak : Basa tavaszra__________7.70 Boss tavaszra.................. 7.24 Zala tavaszra____ _ _ 5.55 Tengeri nov.-re ........... ... 0.— máj.—júniusra ........... 5.03 Olaj január—áprilisra ____0.— Repce aug.—szept.-re — 0.—

Next