Alkotmány, 1902. január (7. évfolyam, 1-27. szám)
1902-01-01 / 1. szám
ALKOTMÁNY. 1. szám, Szerda, 1902. január 1. önálló vámterületnek tényleges állapotára, ami pedig egyáltalán nem tartozik az osztrák kormányok óhajai közé. A házszabályok oktrojált módosításával pedig az osztrák kormány, úgy lehet, hogy maga sietteti a magyar kiegyezés elvetését az osztrák parlamentben és ennek összes következményeit. Amennyire mi megítélhetjük a helyzetet, azt hiszszük, sem Szélinek, sem Koerbernek nincs még határozott terve a közeljövőre nézve. * Gyürky Ödön, az általa szerkesztett és kiadott Társulati Értesítő ez évi utolsó számában a következőkben ismerteti a katholikus társadalom feladatait: 1. Meg fogjuk tartani a Harmadik Katholikus Nagygyűlést s évről-évre ezentúl, a katholikus nagygyűlések egész sorozatát, hogy ki ne aludjon soha szívünkben a katholikus lelkesedés tüze, hogy évről-évre tájékozódást merítsünk legfontosabb teendőink, kötelmeink felől. 2. Iparkodnunk kell, végrehajtani a múlt évben tartott Katholikus Nagygyűlés összes határozatait, mert csak így lesznek katholikus nagygyűléseink komoly tényezői a katholikus akciónak. 3. Meg fogjuk tartani a Második Keresztény Szociális Kurzust, ha lehet vidéken, ha nem lehet. Újra a fővárosban, melyen az elméletek szürke ködét elhagyva, egészen gyakorlati tevékenység módozatairól fogunk tanácskozni. 4. Folytatni fogjuk a vidéki keresztény szövetkezeti értekezleteket az ország minden részében, hogy elterjeszszük a szövetkezeti eszmét mindenfelé, hogy szövetkezeteinkkel behálózzuk az egész országot. 5. Ki kell építeni a Katholikus Egyesületek Országos Szövetségét egy nagy és hatalmas központtá, hogy meglegyenek eszközei a katholikus akció vezetésére, irányítására. 6. Meg kell indítani a katholikus akciót országosan mindenütt. A Katholikus Egyesületek Szövetségének meg kell találnia ennek módozatait. Ha az esperességi kerületi értekezletek — melyeket már egyszer ajánlottunk — nem vezetnek célra, akkor az Országos Szövetségnek kell minden esperesi kerületnek egy központi megbízottat kinevezni, ki Országos Szövetséggel karöltve, minden faluban megindítja az akciót. A katholikus akció tehát szépen halad előre.Azt mondanunk sem kell, hogy az itt közölt munkaprogramm megvalósításában a munka és az érdem java ismét csak Gyürky Ödön dr é .lesz. * Az «Adria»-társaság új szerződésének tárgyalása alkalmával az «Alkotmány» eleget foglalkozott ezzel a szerződéssel és mindazzal, ami azzal összefügg. Most a Magyar Gazdák Szemléjében megjelent egy tanulmány az «Adria» tarifapolitikájáról, mely adatokkal kimutatja, hogy az Adria mily kivételesen kedvező helyzetet tudott magának teremteni már csak azzal is, hogy a magyar forgalmat jóformán egészen neki biztosították. Az «Adria» értett ahhoz, hogy a vele versenyző angol társaságokkal kartellt kötött s az az uj járata, amelynek fontosságát nemrég jóformán egész sajtónk hirdette s amely Marseille érintésével egészen a marokkói kikötőkig terjed, onnan magyarázható, hogy egy francia hajóstársaság Fiume,Észak-Afrika és Marseille rendes járatokat akar berendezni s ennek kellett elejét venni. Érdekes, hogy az Adria hivatalos tarifái szerint Marseillebe és Angliába a lisztviteldija jóval nagyobb, mint a szabad hajózásban Odesszából Rotterdamba, Angliába vagy Marseillebe. Érdekes továbbá, hogy a lisztkivitelnél a kormány tonnánként 6 shilling fuvardíjat eszközölt ki az Adriánál angol kikötőkbe azért, hogy a malmokat az őrlési forgalom megszüntetéséért kárpótolja, de kötelezte őket, hogy a lisztet az Adriával szállítassák olyan kikötőkbe is, hová a fuvardíj szertelenül magas. Ehhez van kötve a budapest—fiumei olcsó viteldij is. Ennél az alkunál tehát veszit a M. Á. V., keveset, vagy éppen semmit sem nyernek a malmok, de annál inkább ura a helyzetnek a mindenható «Adria.» * Apponyi Albert gróf tegnap Pozsonyban elfoglalván a pozsonyi közművelődési egyesület elnöki székét majd utóbb a kulturbanketten egy nagy szónok elek véneiájával beszélt fokozatosan: a magyar kultúráról, a magyar nemzeti kultúráról, az egységes magyar nemzeti kultúráról, az egységes nemzeti célok kultuszáról, sőt visszapillantást is vetett hazánk történelmére... Amit a nemes gróf mondott, az ellen nincs nincs kifogásunk, de van kifogásunk az ellen, amit nem mondott. A nagy katholikus múlttal dicsekvő gróf ugyanis — elfelejtette hangsúlyozni az igazi magyar kultúra leglényegesebb követelményét és tartalmát, a keresztény világnézetet. Némelyek ezt úgy magyarázzák, hogy az ellenzéki vezérférfiú helyétől a szabadelvű párti házelnök székéig ha nem is messzi, de tekervényes az út. Mi ezt a magyarázatot nem akceptáljuk, azért, mert véletlenül eszünkbe jut, hogy Apponyi gróf tavaly tüzesen beszélt a Szent-Imre-Egyesületben a kuruc katholicizmusról. Erre a katholicizmusra pedig nemsokára szükség lesz, nemcsak a kulturegyletekben, hanem azokon kívül is mindenütt. A Pázmány-Egyesület új éve. Az Országos Pázmány-Egyesület választmányi küldöttsége ma délután tisztelgett Margalits Ede dr. egyetemi tanárnál, mint az egyesület nagyérdemű elnökénél, hogy kifejezze neki nagyrabecsülését és szerencsekívánatait az újév alkalmából. A küldöttséget Kiss János dr. egyetemi tanáralelnök vezette. Megjelentek: Cziklay Lajos alelnök, Szilday János dr. főtitkár, Auer István titkár, Bonitz Ferenc, lapunk felelős szerkesztője, Mihályfi Ákos dr., Petrassevich Géza és Pelikán Krizsó választmányi tagok. Margalits elnököt Kiss dr. üdvözölte, szívből fakadt szavakkal köszönve meg az elnöknek páratlan buzgóságát, erélyét, tapintatát és áldozatkészségét, melyet az Országos Pázmány-Egyesület felvirágoztatása körül kifejtett. Végre reá és családjára Isten áldását kívánta. Az éljenzéssel fogadott szép beszédre Margalits elnök ezeket mondotta : Tisztelt társaim és barátaim! Köszönöm szives szerencsekivánataikat az újév alkalmából és azokat szívből viszonzom! Személyes kultuszt nem űzünk, katholikus közügy szolgálata hozott bennünket össze és tart együtt, azért válaszomban erről kell nyiatkoznom. A «Katholikus Írók és hírlapírók országos Pázmány-Egyesülete» két évvel ezelőtt jónak látta, hogy engem helyezzen az elnöki székbe, ezen idő óta tőlem telhetőleg igyekszem ezen egyletnek és ez által a magyar katholicizmusnak szolgálni — törekvéseink oda irányulnak, hogy a katholikus magyar írókat és hírlapírókat egy testületbe gyűjtve, anyagilag gyámolítsuk, szellemileg céltudatosan irányítsuk, hogy ezen ország, a mi drága magyar hazánk, szellemében, intézményeiben ismét keresztényüvé legyen! Törekvéseink ezen végcéljához lassú, de biztos léptekkel közeledünk, haladásunkat gyorsíthatná a katholikus közönség nagyobb mérvű pártolása, de semmi körülmények között nem csüggedünk, a felemelt zászlót többé le nem teszszük, és ha csak az eddigi arányban haladunk is kitűzött célunk felé, egyletünk mégis már egy évtized múlva is a magyar katholicizmusnak erős vára leszen! Hogy a Szent István által alapított Magyarország ismét kereszténynyé legyen szellemében és intézményében, a leghelyesebb katholikus politika hazánkban — mi ezt valljuk, már sokan velünk tartanak ebben, de távolról sem mindannyian, azért vannak köztünk véleménykülönbségek, de ezek lassan kint el fognak oszlani és a magyar katholikusok egyek lesznek, ha ez bekövetkezik, akkor igazán erősek is leszünk. Addig is keressük azt, ami bensőbben összekapcsol egymással és nem azt, ami elválaszt! Ne legyünk gyermekek, ha valaki közülünk valami jót kezd, valami jót folytat, valami jóban fáradozik, ne keressük azt, hogy ki az első kezdeményező, hanem egyetértőleg támogassuk azt, aki a jóban önzetlenül fáradozik — nem vagyunk pogányok, kik a magunk dicsőségét keressük, a magunk hasznát hajszoljuk, hanem katholikusok, kik az Isten dicsőségére és a magyar haza javára munkálkodnak! A beköszöntő új év fontos resz a magyar katholicizmusra, mert ebben dől el a katholikus autonómia sorsa, mely kimondhatatlanul fontos. Adja a jó ég, hogy azon testület, mely ennek megteremtésére hivatott, azt politikai és egyéb melléktekintetek nélkül a magyar katholicizmus javára megvalósítsa — akiben szunynyad a katholikus önérzet, abban ébredjen fel, akiben éber, abban erősödjék meg és akkor a siker el nem maradhat! Szomorú dolog, hogy nekünk katholikus magyaroknak a magunk másokéval egyforma jogainkat ki kell csikarnunk, míg mások ingyen jutottak hozzá. A minuendo licitálás lejtőjére nem szabad lépnünk — vagy vagy ! Tisztelt társaim, kedves barátaim! Ez új évben áldja meg a jó Isten önöket személyükben, családjukban, minden jóra való törekvésükben! Álljon mellettünk, világosítson fel, támogasson és vezéreljen az ő dicsőségére és magyar hazánk javára való minden munkánkban és küzdelmünkben! KÜLFÖLD: Merénylet a japán császár ellen. Frankfurtból jelentik, hogy egy New-Yorkon át érkezett japáni távirat szerint egy Tschoran nevű német ember a mikádó közelébe férkőzött és töltött revolvert fogott reá. A merénylőt azonban, aki valószínűleg őrült, lefogták, még mielőtt fegyverét elsütötte. Németország és Venezuela összekoccanása. New-Yorkban elkerülhetetlennek tartják Németország energikus eljárását Venezuela ellen. Németország több venezuelai vámállomás megszállásával rá fogja kényszeríteni Venezuelát, hogy a német hitelezőknek járó negyven millió márkát visszafizesse s ugyanazt az eljárást fogja követni, amelyet Franciaország követett néhány héttel ezelőtt Törökországgal szemben. Németország nem fog forma szerint háborút üzenni és a vámállomásokon kívül semmiféle területet sem fog megszállani, sőt ezeket az állomásokat is el fogja hagyni, mihelyt a lefoglalt vámbevételek a németek követelését fedezi. Roosevelt elnök kijelentette, hogy nem látja ugyan szívesen, ha magánkövetelések behajtására állami hatalmat vesznek igénybe, de Németország és Venezuela szuverén államok, amelyeknek vitás dolgaihoz az Egyesült Államoknak semmi közük sincsen, amíg Németország nem szándékozik amerikai területet állandóan megszállni. Az összes lapok azt hiszik, hogy Németországnak Venezuela miatt nem lesz konfliktusa az Egyesült Államokkal, de az Egyesült Államok kormánya mégis helyesen cselekszik, hogy óvatosságból hajórajt küld a nyugat-indiai vizekre. Az Egyesült Államok kormánya különben semmiképpen sem fog beavatkozni Németország megfelelő törekvéseibe, hogy követeléseinek érvényt szerezzen. Roosevelt elnök, mint tudják, elítéli a néhány újság által űzött szenzációhajhászatot. A szocialisták gyűlése. Tegnap este a szocialista iroda tagjai Van der Velde elnöklésével Brüsszelben nagy gyűlést tartottak. Singer német birodalomgyűlési képviselő a német szociáldemokraták küzdelméről beszélt a vámtarifa ellen. Quelch, a londoni szocialista föderáció tagja kijelentette, hogy az angol szocialista munkások a háború ellen vannak. Vaillant (Franciaország) hangoztatta, hogy a francia szocialisták, ha megoszlanak is, a közös célt nem tévesztik szem elől. Herrend egyetemi tanár (Chicago) az Egyesült Államok trusztjainak és plutokráciájának visszaéléseit kárhoztatja. Napirendet fogadtak el, mely szerint az Európát pusztító gazdasági válság az anarchikus termelési rendszer következménye, amelynek a szocializmus véget fog vetni. A szerb válság. A szkupstinában tegnap nagyon lármás jelenet volt. A liberális Velikovics, Sándor királynak előbbi kabinetfőnöke, az új egyesületi törvény tárgyalásánál a képviselők nagy nyugtalansága