Alkotmány, 1905. szeptember (10. évfolyam, 210-236. szám)
1905-09-01 / 210. szám
ALKOTMÁNY. 210. szám. Péntek, 1905. szeptember 1. bizottsága előtt lerakják. Fel nem tehető hogy komoly országos pártok néhány kétes politikai tezér kedvéért a koalíciót felbontsák. Fel nem tehető, hogy a függetlenségi párt lefejezze önmagát, megtagadja közjogi programmját és felbomoljék, mert intrikusok összeesküvést szőnek saját kebelében az ügyvezető kormány biztatására. Hiszen mindenig belátja, hogy ez a fogás csak a Kristóffy demagóg akciójának folytatása. Aki magát, úgy mint a belügynök, meggyőződését az általános választói jogról két év alatt, annak ellenkezőjére változtatta, aki a nemzeti ügynek s az alkotmánynak árulója lett, természetesen keres hozzá méltó társítkat és árulókat. De az emberek nagyon óvatosak és bizalmatlanok lettek s frázisokkal épp oly kevéssé lehet ma politikátcsinálni, mint ugratással egész pártokat félrevezetni. Mi tehát nem teszszük, hogy Kristóffynak sikerüljön a függetlenségi pártban pártot ütni. Addig, míg ne® jön össze a parlament, egyenkint fogdosszák és rábeszélik az embereket, hogy így meg amúgy a nagy függetlenségi pártot se sem lehet kiszolgáltatni a 67-eseknek, afüggetlenségi programmot nem lehet alárendelni más pártok programmjának, a koalícióban övék a többség s a többség dönt, fogadja hát el a függetlenségi párt éss szorítsa a koalíciót Kristóffy és Bokányi tervének pártolására — ezek a hamis beszédek nem győznek meg senkit s a becsületes hazafiak nem fogják a vezérlő-bizottságot meghazudtolni s nem engedik a koalíciót szétrobbantani. Nem hagyjuk magunkat literálni. választási tanács Vavrik Béla elnöklésével a szilágycsehi petició tárgyalását folytatta, melyben Papp György román nemzetiségi programmal elbukott. Ilivel azzal vádolják meg a győztes Bornemissza Elemér bárót és Diószeghy Zsigmond báró választási elnököt, hogy egy maroknyi fölbérelt magyar legénynyel, a csendőrség és katonaság szeme láttára széjjel verették Papp György ezerötszáz választóból álló oláh táborát. A választást védő tanukra hivatkozva fölsorolja az etetés és itatás adatait s arra kéri a Kúriát, hogy ha netalán a vizsgálatot elrendelné, az az ellenkérvényben fölhozott vádakra is kiterjesztessék. A Kúria a sátoraljaújhelyi petíció dolgában holnap délután egy órakor, a szilágycsehiben pedig szeptember tizennegyedikén fogja kihirdetni az ítéletet. Budapest, augusztus 31. Nyíri volt mandátuma. Egy kőnyomatos lap jelentette, hogy a Nyíri-féle vizsgálat iratait, mivel a vizsgálat be van fejezve, a királyi tubla felterjesztette a Kúriához. Ez a hir nem felel meg a valóságnak, amennyiben a Nyiri-féle vizsgálat ez év junius hónap 19-én csak megszakítva lett, mivel a vizsgálatot vezető Ligetkuthy Iván királyi Ítélőtáblás bíró szabadságra ment s csak szeptember 18-án fog visszatérni, amikor a vizsgálatot tovább fogja folytatni. Addig tehát, míg a vizsgálat vezetője szabadságáról vissza nem tér, az iratok nem terjeszthetők fel a Kúriához. Egyébként pedig it képviselőház elnöksége Nyiry képviselői mandátuumáról történt lemondását a Kúriával már közölte ,és átiratában rámutatott a petícióban foglalt azon, kérelmére is, hogy a Nyiry Sándorra adott érvényteln szavazatok levonásával Darányi Ignác jelentessék ki megválasztott képviselőnek. Ez a kérelem a kúriai bíráskodási törvény szerint azt eredményezi, hogy az eljárás a képviselőnek a mandátumáról történt lemondása dacára tovább folyik azon célból, hogy megállapíttassék, várjon ki nyerte el az érvényes szavazatok többségét? A képviselőház elnökségei a II. kerületben a választást nem írja ki mindaddig, míg a Kúria a petíció további sorsa tekinteteiben érdemlegesen nem dönt és esetleg ki nem fogja egyáltalában írhatni, ha a Kúria úgy fog ítélkedni, hogy az érvényes szavazatok általános többégét Darányi Ignác nyerte el. A bihari választás. A bihari választókerületben ma tartották meg a pótválasztást J Ziffó Lajos és Szokoly Tamás függetlenségi jelöltek között. Délben Rigónak 332, Szokolynak pedig 160 szavazata volt. A szavazás este hat óráig tartott, amikor Rigó Lajost választották meg 173 szótöbbségel országgyűlési képviselővé. A választás rendben folyt le: a távbeszélő vezetékeket duhaj legényekmegrongálták. Megtámadott választások. A Kúria első választási tanácsa ma folytatólag tárgyalta azt a petíciót, melyet a Sátoraljaújhelyen kisebbsijjben maradt Molnár Béla kormánypárti hívei nyert,toltak be a függetlenségi Búza Barna mandátuma ellen. A megtámadott képviselő ma a saját rétzéről visszautasitotta a bujtogatás vádját s aztbizonyítgatta, hogy az elnökök korrektül viselkedtek, a sínért is az alaptalan petició elutasítását kérte. , A második A válság. Budapest, aug. 31. A politikai helyzet dolgában a mai napnak nevezetesebb eseménye az ügyvezető tábornok újabb isdili útján kívül nem volt. A holt nyári szezon még mindig tart, noha a képviselőház összeülésétől már csak két hét választ el minket. Mindazáltal a képviselők lassan s gyéren már a fővárosba szállingóznak; úgy lehet, a jövő héten már zajos élet fog folyni a politikai klubbokban és sok, a nyáron át vitatott kérdés eldöntésre kerül. A vezérlő bizottságnak első ülése a jövő hét közepére vagy végére várható, a vezérek közül Bánffy Dezső báró ma reggel érkezett meg, ismét Bécsből .Kossuth Ferenc holnap reggel érkezik. Apponyi Albert gróf, aki a belga interparlamentáris konferencián volt, ma indult útnak s hétfőn szintén Budapestre érkezik. Zichy Aladár gróf és Reskovszky István a jövő hét folyamán jönnek a fővárosba. * Mai híreink a következők: Az ischli kihallgatás. Fejérváry Géza báró holnap reggel jelentkezik audiencián ő Felségénél, aki ma reggel a déltiroli hegyi gyakorlatokról már Ischlbe érkezett. Ő Felsége a mai s a holnapi napot Ischlben tölti, ahonnan szombaton délben indul a délcsehországi nagy gyakorlatokra Steknába. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Fejérváry báró miniszterelnök délben ideérkezett. A pályaudvarról a magyar miniszteri palotába hajtatott, ahol Révy miniszteri tanácsos különféle ügyekről tett jelentést a miniszterelnöknek. Fejérváry báró azután a nyugati pályaudvarra ment és 3 óra 40 perckor tovább utazott Ischlbe, ahová este érkezett. A mostani feszült politikai helyzet közepette mindenesetre feltűnő — így iz a N. Fr. Pr. esti lapja — hogy a magyar miniszterelnök egy hét óta már másodízben jelenik meg ő Felsége előtt, de egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek azok a messzemenő találgatások, amelyeket Magyarországon ehhez az audenciához fűznek, közölték a magyar ellenzéki lapok, hogy a Fejérváry-kormány részletes politikai, gazdasági és szociális programmot terjesztett az uralkodó elé , hogy ezekkel a javaslatokkal a képviselőház elé szándékozik lépni abban az esetben, ha szeptember 15-ig nem sikerülne megegyezésre jutni a koalícióval. Ez a programm olyan mélyreható kérdéseket ölel föl, hogy egyben és másban szükséges hozzá kikérni ő Felsége elhatározását. A magyar miniszterelnök holnapi kihallgatása kizárólag ebből a célból lesz. Széll Kálmán a királynál ? A budapesti tőzsdén ma délután hirtelen az a hír terjedt el, hogy a király Széll Kálmánt táviratilag Ischlbe kérette. A hír nagy áremelkedést eredményezett, egyes értékpapírok három-négy koronával emelkedtek. Nem lehet még tudni, hogy a hírből mennyi az igaz, de tény, hogy a nap folyamán többször kereste a fővárosi távbeszélő a volt miniszterelnököt, de a felelet mindannyiszor az volt, hogy Széll Kálmán ez idő szerint nincs Rátóton. A szabadkőművesek aknamunkája. Lapunkban már többször szóvá tettük s érdem szerint kipellengéreztük «az általános titkos választói jog ligáját,»mely tudvalevőleg azért alakult, hogy a politikai válság bonyodalmait tetézze és a szövetkezett ellenzék helyzetét nehezítse. Ma ez a liga nyilatkozatot tesz közzé, melyben tiltakozik ellene, mintha a koalíció ellen dolgoznék s tiltakozik a vád ellen is, mintha itt szabadkőműves akcióról volna szó. A nyilatkozat a következő: Az általános titkos választójog ligájának megalakítását a sajtóban és a nagyközönségben sokfelé félreértették. Voltak, akik a ligának koalícióellenes törekvéseket tulajdonítottak és voltak, akik a liga megalakítását tisztán a szabadkőművesség munkájaként tüntették fel. Mind a két felfogás teljesen téves. A liga abszolúte nem koalícióellenes, minden párttól teljesen távol tartja magát és teljességgel nem befolyásolja tagjait az irányban, hogy a válság megoldása tekintetében minő nézeteket tápláljanak. Csak oda akar hatni, hogy az általános titkos választójog kérdése többé le ne kerülhessen a napirendről, akkor se, ha azok, akik a mai bonyodalmak közepette a parlament minden oldalán az általános titkos választójog melletti állásfoglalást szükségesnek tartották, a válság elintézése után szabadulni igyekeznének elvállalt kötelezettségeiktől. De a liga megteremtése nem is volt a szabadkőmívesség munkája, mert megalapításának eszméje a Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományi Olvasókör és a «XX. század» szerkesztősége körében merült fel először, tehát olyan körben, amelyben elvétve ugyan akad talán szabadkőmives is, amelynek tagjai azonban túlnyomó részben a szabadkőmivességtől teljesen távol állanak. Ez a kör évek óta küzd egy nemzeti, szociális, gazdasági és kulturális tekintetben haladó politikai irányzatnak Magyarországon való megteremtéséért, és ennek előfeltételének mindig az általános titkos választójog kivívását tartotta. Csak természetes tehát, hogyha ez a kör a jelen pillanatban, amikor a helyzet ezen követelés kivívására kedvezőnek látszik, a régi programm érdekében az aktív propaganda terére is lépett. Valóban szem kell hozzá, hogy a liga ilyen nyilatkozatot még ki mer adni s vele az emberek naivitására mer pályázni. Nem vitatkozunk a körmönfontan ravasz nyilatkozattal, hanem azzal szemben a következő tényeket állapítjuk meg: Ad 1. Az általános választói jog jelszavát az alkotmányon kívül álló kormány dobta ki a koalíció ellen, mozgósította vele a szocialistákat, szintén a koalíció ellen. Amidőn tehát a liga éleszti a bűnös kézzel gyújtott tüzet, a koalíciónak vagy a nemzetellenes kormánynak szolgál-e vele ? Ad 2. Akkor, mikor a liga felhívása megjelent, kettő kivételével az összes aláírókról kimutattuk, hogy szabadkőművesek. A kettő közül is az egyik volt szabadkőműves, a másikról pedig az a hír járja, hogy miután azok, kiknek javára eddig nagy közéleti működést fejtett ki, részvétlenül és hálátlanul bukni engedték, most a szabadkőműveseknél próbál szerencsét. A függetlenségi párt mozgalma. Ismeretes néhány függetlenségi képviselőnek, elsősorban Komjáthy Bélának az a törekvése, hogy a függetlenségi pártot akár az általános választói jog címén, akár pedig más címen a koalícióból kiugrassza. Közöltük az Egyetértés című függetlenségi újságnak minapi cikkét arról a dologról, amely itt a politikai körökben jókora feltűnést keltett. Erre a cikkre egy másik függetlenségi újság a következőkben felel: Olyan jelenségek mutatkoznak, mintha megint a Khuen-korszak támadna fel. Régen nem látott alakok kezdenek mutatkozni s megindult az alattomos agitáció az ellenzéki szövetség megzavarására. úgy látszik, az ügynökök a függetlenségi párt kebelében szeretnének disszonanciát támasztani, mert azzal a jelszóval dolgoznak, hogy a függetlenségi párt váljon el a hatvanhetes alapon álló szövetségeseitől, amit úgy fejeznek ki, hogy: «elég ideig toltuk már a hatvanhetesek szekerét, csináljunk már politikát a saját kezünkre; ha nem vehetjük át a kormányt, hát legalább vigyük keresztül az általános szavazati jogot.» Talán mondanunk is fölösleges, hogy a függetlenségi politikusok teljesen tisztában vannak vele, hogy honnét fúj a szél, s így az aknamunka épp úgy kudarcot fog vallani, mint ahogy a Dienes Mártonék manipulációja kudarcot vallott. Hogy a függetlenségi pártban nem először próbálkoznak meg az általános választói jog kérdésének felvetésével, kitűnik a függetlenségi párt egyik értekezletének történetéből. Az érte-