Magyar Közigazgatás, 1996 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
a MAGYAR KÖZIGAZGATÁS kapcsán, hiszen a jogterület valamennyi jogág normáit használja, így az egyes normák szankciója látszólag távol eshet a szankcionálandó norma jogági hovatartozásától. Ezzel egyidejűleg azt is fontos leszögezni, hogy a más jogági eszközök alkalmazása is sajátos közigazgatási jogi nézőpontból kell hogy történjen, hiszen bármely jogintézmény alkalmazhatóságát az adott jogág alapvető célkitűzései határozzák meg. II. A közigazgatási jogi szankció fogalma, funkciója 1. A közigazgatási jogi szankció korszerű szabályozásakor mindenekelőtt annak az alapelvnek kell érvényt szerezni, hogy a közigazgatási jogi szankció nem azonos a szabálysértési szankcióval. A jogalkalmazók, de még gyakran a jogalkotók is azon az állásponton vannak, hogy a közigazgatási jogi felelősség kérdése megoldottnak tekinthető, hiszen több mint negyven éve szerepel a jogrendszerünkben a szabálysértés, legfeljebb ennek újraszabályozására, esetleg a bírságok emelésére van szükség. Kétségtelen, hogy részben elméleti, részben jogpolitikai megfontolások következtében a szabálysértési szankció a jövőben is nagy szerepet kell hogy kapjon a közigazgatási jogi szankciók között, nem tekinthető azonban kizárólagosnak. A másik alapelv, hogy tisztázni kell a közigazgatási jogi szankció funkcióját, el kell dönteni, hogy „mire akarjuk használni a szankciót”, azaz melyek azok a jogpolitikai célok, amelyeket a szankcióalkalmazás szolgál! Bármely jogág szankcióját vizsgáljuk, szemléletünket alapvetően meghatározza a büntetőjogi gondolkodás (mint kikristályosodott szankciórendszer), másrészt pedig a polgári jogi felelősségi elméletek. Ennek az az oka, hogy a szankciót elsősorban mint felelősségi elemet alkalmazzuk. A szankcióalkalmazásnak itt elsősorban az az alapja, hogy a jogsértő milyen tudati viszonyban volt a jogsértéssel, szándékosan, gondatlanul, vétőképesen stb. követte el azt. Amennyiben ezek a kategóriák alkalmazhatók, akkor a speciális és a generális prevenció szem előtt tartásával, esetleg reparációs céllal alkalmazzák a szankciót. A közigazgatási jogban ezek az elemek szintén alkalmazhatók, de nem kizárólagosan, sőt nem is elsődlegesen. 2. A közigazgatási jogi szankció fogalmának meghatározásakor Madarász Tibor szankciófogalmát használjuk. Ezért tehát csak azokat az aktusokat tekintjük közigazgatási jogi szankciónak, amelyek a következő fogalmi elemeket tartalmazzák: a) jogellenes magatartásra reagálnak, b) hátrányt okoznak, c) kikényszeríthetők, d) szankcióalkalmazásra feljogosított szervek e) megfelelő eljárásban alkalmazzák őket. A szankció fogalmi elemei konjunktívak, azaz együttesen alkalmazandók. Ezt azért kell külön is kiemelni, mert a gyakorlat sokszor összemossa a szankcionáló közigazgatási aktusokat a szankciónak nem minősülő hátrányt okozó aktusokkal. Ez igen nagy problémát okozhat azoknál a közigazgatási cselekvéseknél, amelyeknek egyaránt van szankcionáló és szankciónak nem minősülő alakzata. (Pl. épület lebontására kötelezés jogellenes építkezés miatt, illetve épület lebontására kötelezés életveszély elhárítása miatt.) Szankciónak tehát csak azokat az onerózus aktusokat tekintjük, amelyek jogsértésre reagálnak. 3. A közigazgatási jogi szankció funkciójának egzakt meghatározása elengedhetetlen a megfelelő szabályozás kialakításához. Már utaltam rá, hogy a mai szankcionálási gyakorlat elsősorban felelősségi elemként kezeli a szankciót, azaz a jogsértő tudatát „honorálja” a szankcióval. Ennek mind elméleti, mind pedig tételes jogi előzményei vannak. Elméletileg azzal magyarázható, hogy a szabálysértés kialakulásával egyidejűleg a közigazgatási jog művelői éppúgy mint a büntetőjogászok, azzal a céllal foglalkoztak a szabálysértési joggal mint generális közigazgatási jogi szankcióval, hogy bizonyítsák a közigazgatási jogon belüli elhelyezkedésének indokoltságát. Kétséges volt ugyanis a kihágások átminősítése. Azzal ugyanis, hogy a korábbi kihágási tényállásokat a jogalkotó egyetlen tollvonással közigazgatási jogivá nyilvánította, nem változott meg sem a tényállások jellege, sem pedig a társadalomra veszélyessége. A klasszikus kihágási büntetőjog két csoportra oszlott, egyik csoportját az . Madarász Tibor: A magyar közigazgatási jog alapjai, 271. old., Tankönyvkiadó Budapest, 1989.