Magyar Közigazgatás, 2001 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2001-03-01 / 3. szám
CIKKEK, TANULMÁNYOK termékek és a meglévők attroiktivitásának javítása a marketingtervezés, a hatékony értékesítést biztosító eszköz- és intézményrendszer kialakítása, valamint a szakemberképzés, a kifejlesztett termékek szakmai koordinációját és értékesítését végző helyileg is elkötelezett munkaerő hadrendbe állítása. A program a termékfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket tizenegy alprogramba rendezi. A minőségjavítás és a választékbővítés kap hangsúlyt a gyógy- és termálturizmus, a rekreációs, a falusi és a kulturális lehetőségekre, illetve attrakciókra építő szolgáltatások alprogramjaiban. A természeti adottságok jobb kihasználása a célja a természetjárással, a kerékpáros-, sport- és vadászturizmus termékfejlesztésével foglalkozó alprogramoknak. Újszerű - de elsősorban kiegészítő - szolgáltatásként került a fejlesztési alprogramok közé a gasztronómiai és borturizmus, vagy a szálláshely-kapacitások holtszezonbeli kihasználását javító konferencia- és üzleti turizmus. A termékfejlesztés hátterében nélkülözhetetlen a Tourinform-hálózat fejlesztése, ezért e területtel külön alprogram foglalkozik. 1.4. Táj-, természet- és környezetvédelem A környezetvédelem középtávú tervezésének céltétele a térség környezeti állapotának minden környezeti elemre kiterjedő javítása, a szennyvizek tisztítási fokának javítása, a hulladékok kezelésének átfogó rendezése, a káros légszennyezés és a zajkibocsátás csökkentése, a meglévő szennyezések felszámolása, a szennyezés forrásainak megszüntetése, továbbá a védett természeti értékek megóvása, a veszélyeztetett területek védelem alá helyezése. E célok megvalósulása Somogyban az alábbi rövid távú céltételek stratégiai tervezését feltételezi: a környezettudat-fejlesztés programjának kidolgozása, a meghatározó szennyezőforrások számbavétele - azonnali beavatkozás legalább az ideiglenes megoldás érdekében - a természetvédelmi területeket érintő halaszthatatlan teendők felmérése és cselekvési program kidolgozása. A stratégiai tervezés alprogramjai sorra veszik a gondokat, teendőket és feladatokat, a talaj és felszín alatti vizek megóvását, a felszíni vizek védelmében a szennyvízkezelés kiteljesítését, a hulladékelhelyezés és -kezelés problémáit, a levegőtisztaság, zaj és természetvédelem szakterületeit. Minden alprogram számol a prevenció, a kezelés és rehabilitáció szükségleteivel. Különös figyelmet kapnak az ipartelepítés, a mezőgazdasági területhasznosítási szerkezetváltás, az idegenforgalmi tevékenység bővülése - mint veszélyforrás - tekintettel a Duna-Dráva Nemzeti Park és a természeti kincsekben gazdag területek védelmére. Minden alprogram hangsúlyozza a környezeti alapállapot mielőbbi felmérését, és a társadalmi tudat átprogramozását célzó formák mielőbbi elindítását. I. 5. A területfejlesztési intézményi aspektusai Ha a gazdaságról megelőlegezzük annak elismerését, hogy a területfejlesztés fundamentuma, akkor az intézményrendszert tekinthetjük a felépítménynek. Hármas funkciója: az egyenletes területi megoszlással harmonikusan fejlődő gazdaság konformizálása, a fejlesztésekhez szükséges humán források feltárása és azok folyamatos fejlesztése, a kedvező társadalmi környezet megteremtődéséhez szükséges feltételek kialakítása. A gazdaságfejlesztés eddig érintett területein intézményi hátteret - mint infrastrukturális szükségletet - illetően a szakterületek stratégiai és alprogramjai egybehangzó céltételeket fogalmaztak meg. Középtávon mindenképp elérendő, hogy térségi szinteken is kiépüljön a területfejlesztést végrehajtó és menedzselő, a kis- és középvállalkozásokat segítő - a kereskedelem fejlesztésében is nélkülözhetetlen - szolgáltatói háttér. Létrejöttük ütemezett operatív programozása szakterületenként, de megyei összehangolással szerepel a fejlesztési tervkoncepcióban. A humánerőforrás-fejlesztés intézményi bázisa az oktatás és közművelődés intézményrendszere. A gazdasággal közvetlenül összefüggő funkciók meghatározzák a fejlesztés irányait. A foglalkoztatásfejlesztést segítő szakmastruktúra - mint az intézményrendszerrel szemben támasztott követelmény - a képzettség általános növeléséhez kapcsolja az oktatás, ezen belül különösen a szakképzés tartalmának és módszereinek reformját, az intézményi feltételek átstrukturálását. Középtávon új mozzanatokkal gazdagodhat a szerkezet átalakítása, ha a területfejlesztés térségi koncepciói elégséges támpontot adnak majd a „helyértékűség” érvényesítéséhez. Rövid távon a rugalmasság, az átjárhatóság és az adaptivitás készségének javítása tűzhető célként a fejlesztésben érdekeltek elé. A területfejlesztés szakmai stratégiája három alapprogramra épül. Míg a közoktatás fejlesztésének tartalmi elemeit a központilag elhatározott trendek jórészt meghatározzák, a felnőttképzés és humánerőforrás-fejlesztés területén - a gazdaságfejlesztési elképzelésekhez történő igazodásban - már pragmatikus megközelítések is helyet kapnak. A közművelődési intézményhálózat fejlesztésében jellemző céltétellé válik a reorganizáció és a hiánypótló funkciók „alaptevékenysége integrálása”. Mindhárom alprogram számol a piacelvűség pragmatizáló hatásaival és a versenyhelyzetet teremtő vállalkozások, illetve „intézmények” megjelenésével. A humán szolgáltató intézményrendszer feladata a kiegyensúlyozott, egészséges társadalmi szerkezet kialakítása, a demográfiai tartalékok megőrzése, a helyi kultúra bővítése, a munkanélküliségben, elvándorlásban, elöregedésben, elszegényedésben, illetve etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció és erő