Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani Közlemények 87. (2002)
VÁSÁRHELYI TAMÁS: Két jubiláns - a 200 éves Magyar Természettudományi Múzeum és a 100 éves Állattani Közlemények
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2002) 87: 9-20. Két jubiláns - a 200 éves Magyar Természettudományi Múzeum és a 100 éves Állattani Közlemények VÁSÁRHELYI TAMÁS Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, H-1088 Budapest, Baross u. 13. 2002-ben két jeles évfordulót is ünneplünk. Amikor az Állattani Közlemények megszületett, a mai Magyar Természettudományi Múzeum éppen száz éves múltra tekinthetett vissza. Egy százéves, tehát patinás, jelentős hazai és külföldi anyagokkal és azok földolgozására is képes zoológusokkal rendelkező intézmény (feltehetőleg már akkor is a legnagyobb hazai zoológiai intézmény) nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Állattani Szakosztály életében, következésképpen folyóiratának életében is. Már csak ezért is jogos a két jubileumot közösen ünnepelni. Kinek az ünnepe? Az Állattani Közleményeknek ez a jubileumi kötete egy társadalmi szervezet életképességének, szakmai teljesítményének jele. Az Állattani Szakosztály most 111 éves, és 1902-ben indította el az Állattani Közleményeket. Ez ma a 87. kötetnél tart, ezek szerint a legtöbb évben sikerült kiadnia egy a tagok és más hazai zoológusok munkáit tartalmazó, magyar nyelvű kötetet. Tudjuk, hogy ez alatt a száz év alatt két világháború, egy gazdasági világválság, és a Társaság erőszakos átszervezése is veszélyeztette nemcsak a kiadást, de a tagok életét, egzisztenciáját is. De a tudósok, kutatók, hivatásosok, amatőrök, diákok, tanárok munkájának eredménye, szakmaszeretete, kitartása, a magyar nyelvű tudományos szakirodalom fontosságának tudata, fenntartásába vetett hite és nem utolsó sorban szerkesztőink áldozatossága, leleménye újra és újra napvilágra segített egy-egy, az utóbbi években pedig több kötetet. „Utolérte magát" a folyóirat, a jubileumi évben az ezévi kötet jelent meg. A Magyar Természettudományi Múzeum, s benne a legnagyobb hazai zoológiai intézmény, az Állattár idén 200 éves jubileumát ünnepelte, amint arról áprilisi előadóülésünkön meg is emlékeztünk. Itt egy magánkezdeményezés maradt fenn. SZÉCHÉNYI FERENC gróf nagy értékű adománya lett néhány év múlva a nemzet törvénybe is foglalt múzeuma. A célok között már akkor is szerepelt a magyar tudományosság támogatása. A két jubiláns céljai, működése és eredményei között számos hasonlóság ismerhető fel. Korabeli írások segítségével szeretném felidézni, a múzeum és a folyóirat közös történelmének néhány állomását, eseményét, érdekességét, a teljesség igénye nélkül, de az együttes ünneplés várakozásával. Az nyilvánvaló, hogy ki ünnepel a múzeumból, de ki ünnepli a folyóiratot? Nemcsak a szerkesztőség és a kiadó, a Magyar Biológiai Társaság, nemcsak a támogató, a Magyar Tudományos Akadémia, hanem minden magyar zoológus, minden magyar érdeklődő, természetszerető, mindenki, aki érti a magyar nyelvű tudományosság jelen- 9