Állategészségügyi évkönyv az 1931. évről (Budapest, 1933)
Tartalom
BEVEZETÉS. Az 1931. évben, az 1888. évi VII. tc. 24. §-a és ennek alapján kiadott miniszteri rendeletek értelmében hivatalból kimutatandó ragadós betegségek voltak: a keleti marhavész, a lépfene, a veszettség, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, a ragadós tüdőláb, a juhhimlő, a tenyészbénaság, az ivarszervi hólyagos kiütés, a jühkór, a sertésorbánc, a sertéspestis (sertészvész) és a bivalyvész. Ezenkívül hatósági intézkedés tárgya volt a sercegőüstök, a juhok fertőző lábvéggyulladása, a baromfikolera, a baromfipestis, a gümőkór és a járványos nyirokérgyulladás. A hivatalból kimutatandó betegségek közül az év folyamán a keleti marhavész, a ragadós tüdőláb, a tenyészbénaság, és a bivalyvész nem fordult elő. A hivatalból nem kimutatandó, de hatósági intézkedés tárgyát képező betegségek közül nem észleltetett a járványos nyirokérgyulladás és a baromfipestis. Az előfordult betegségek közül, az előző 1930. évhez viszonyítva, a sertésorbánc és sertéspestis kivételével, valamennyi hivatalból kimutatandó ragadós betegség kevesebb állaton lépett fel. A megbetegedési esetek száma lovaknál, juhoknál és kecskéknél kisebb, szarvasmarháknál és sertéseknél pedig nagyobb volt; az elhullott és leölt állatok száma kevesebb volt a lovaknál, szarvasmarháknál és juhoknál, több a sertéseknél. A megbetegedések és elhullások száma lényegesen emelkedett a sertéspestis nagyobb mérvű pusztítása miatt a sertések között. Hivatalból kimutatandó ragadós betegségekben megbetegedett. A beteg állatok közül elhullott, illetőleg leöletett. 1931. évben 1930. évben 1931. évben tehát 1931. éven 1930. évben 1931. évben tehát ló ......................................... 840 1.238 — 398 szarvasmarha 22.635 17.195 + 5.440 juh és kecske .................. 10.592 19.294 — 8.702 sertés .................................. 298.677 146.926 4 151.751 ló 174 234 — 60szarvasmarha 1.717 1.801 — 84 juh cs kecske .................. 3.419 4.250 — 831 sertés 206.638 83.533 + 123.105