Állatorvosi Lapok, 1923 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 1-2. szám

XLVI. évfolyam, 1.—2. szám Budapest, 1923. január 31. Állatorvosi Lapok Szerkesztőség, VII., Rottenbiller­ utca 25. A lap szellemi részét illető közlemények, értesítések és küldemények ide címzendők Az írói tiszteletdij így eredeti közleményekért, mint Írod. szemelvényekért, ívenkint 320 korona A közlemények csak a forrás megnevezésével vehetők át. BREUER ALBERT, FOKÁNYI LÁSZLÓ, DR. HUTYRA FERENC, DR. MAREK JÓZSEF és DR. WELLMANN OSZKÁR közreműködésével szerkeszti DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON Tagjai részére kiadja: A MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS-EGYESÜLET Megjelenik ezidőszerint havonta egyszer Mellékletek: „Hússzemle“ és „Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből“ Kiadóhivatal: VII., Rottenbille­-utca 25. Előfizetési ár: egész évre_______ 1200 K külföldön 1500 ,, Hirdetéseket kizárólag csak a kiadóhivatal fogad el, úgy­szintén különmellékleteket is. A hirdetés nyomdai elő­állításának ára a hirdetőt terheli Pénzküldemények a posta­takarékpénztár 20,639. sz. csekkszámlájára küldendők. Egyesületi értesítő. 1. A M. O. Á.­E. titkári hivatala: VII., Rottenbiller­ utcza 25. sz. Tagajánlások, lapreklamációk és lakásváltozásokról szóló értesítések ide címzendők. 1 2. A M. O. Á.­E. pénztára, VII. ker., Rottenbiller-utcza 25. sz. A kiadványokra szóló megrendelések ide címzendők. A tagsági díjak, a segélyalapra és házalapra szóló adományok és előfizetési díjak a postatakarék­pénztár 20,639. sz. csekkszámlájára küldendők. 1 3. A M. O. Á.­E. rendes tagjai az alapszabályok 6. §-a értelmében az 1918. évtől kezdve éven kint 30 korona tagsági díjat fizetnek egyszerre vagy két egyenlő részletben, legkésőbb az év első, illetőleg harmadik negyedében. Az 1923. évtől évente 800 korona pótdíj is fizetendő. A tagsági díj kötelezettsége a belépési év január havá­tól számít. A tagsági díj és egyelőre félévenkint 400 korona pótdíj fejében a tagok megkapják az Állatorvosi Lapokat mellékleteivel TARTALOM: Eredeti közlemények. Dr. Mócsy J.: A vérülepítés, mint diagnosztikai mód­szer. 1. 1. — Dr. Marek J.: A táplálkozás és az életviszonyok vonatkozásuk­ban az angolkór oktanához. 3. 1. Irodalmi szemle. Belorvostan. J. A. Allen: Bélférgek petéinek kimutatása a bél­sárban. — Sebészet. Donnát: A ló hashártyájának érzékenységéről. — Járvány­tan. Dr. Stephen és Dr. Schadowsky: Streptococcus-fertőzések sertéseknél. — Állattenyésztés. Dr. Wellmann O.: Fejőstehenek tejhozamának fokozása hugyany adagolásával. — Jegyzetek az állatorvosi gyakorlatra. 4. 1. Állatorvosi közügy. A földmívelésügyi ministerium új ügy- és személybeosz­tása. 6. 1. Tárca. Dr. A. A.: Pasteur. 6. 1. Könyvismertetés. Dr. Abonyi S.: Háziállatok anatómiája. — Dr. Aujeszky : Die Friedmann-Methode. — Dr. Z. Á.: Messungen und Wägungen am Pferd. 6. 1. Vegyesek. Áthelyezések. — Kirendelés. — Nyugalmazás. — Felmentés. — Halá­lozás. — Új állatorvosok. — Am. kir. állatorvosok szakköre. — Külföldi főiskolákról. — Am. kir. állatorvosi főiskoláról. — A szegedi egyetemről. — Állatorvosi doktorátus Franciaországban. — A Budapesti Állatvásárpénztár r.-t. — A gyógyszerekkel és mérgekkel, való kereskedés szabályozása. — A Köztelekről. — Országos tenyészállatvásár. — Az Országos Baromfikiállítás Debrecenben. — Belső secretiós szervek kereslete. — Olaszország állategészség­ügyéről. — Distol a külföldön. — Új leadó Berlinben. — Az Orvosi Hetilap. — Gazdasági Lapok. — Tierärztliche Rundschau. — Veterinarski Glasnik. — Nyilatkozat. 7. 1. Feleletek szakkérdésekre. 3. 1. Egyesületi ügyek. A M. O. Á.-E. somogyi osztályának évi rendes közgyűlése.— Meg­hívó a M. O.Á.-E. XCV. szakülésére. — Új tagok felvétele a M. O. Á.-E.-be. — Adományok. Boríték III. 1. Rendeletek és elvi határozatok. Boríték III. 1. Melléklet. Az Állatorvosi Lapok XLV. évfolyamának Tartalomjegyzéke. A m. kir. állatorvosi főiskola belklinikájából. (Igazgató: Dr. Marek József, ny. r. tanár.) A vérülepítés, mint diagnosztikai módszer. Irta: Dr. Mócsy János tanársegéd. I. Általános rész.*) Ha a frissen kibocsájtott vért alvadászgátló anyaggal keverjük és üvegedényben állani hagyjuk, akkor a vér­ben szuszpendált vörös vérsejtek lassan mint az edény fenekére sülyednek. A sülyedéssebesség és a vérüle­dék mennyisége változó, meghatározásuknak nagy klinikai és élettani jelentősége van. Ámbár Biernacki már 30 év előtt közölt megfigyeléseket egészséges és beteg emberek vérsejtjeinek sülyedéssebességéről, a próbát mégis csak az utolsó években kezdték klinikai vizsgáló módszerül felhasználni. A reakciót (emberen) igen nagy anyagon próbálták ki és azt tapasztalták, hogy a terhesség második felében, fertőző betegségek­nél, rosszindulatú daganatoknál, genyesedéseknél,­ máj- és vesebajoknál, különböző vérbetegségeknél és általá­ban mindenütt, ahol a szervezetben fokozott sejt- vagy fehérjeszétesés van, a sülyedési sebesség a rendesnél gyor­sabb. Legértékesebbek azok a tapasztalatok, amelyeket a tuberkulózisnál és a luesnél tettek (Bätzold, Wester­­greit, Dreyfus—Hecht stb.). Mindkét betegségnél gyorsult a sülyedés. A gyorsaság arányban van a mindenkori anatómiai elváltozásokkal, úgy, hogy a reakció diagnosz­tikai segédeszközül használható. Mindkét betegségnél tapasztalták, hogy sikeres kezelés alatt a sülyedési sebesség csökken, viszont újabb tünetek jelentkezésekor ismét emelkedik. A sebészetben a gyorsult sülyedés olyan rejtett genyesedésekre hívhatja fel a figyelmet, amelyek felismerésére az eddigi vizsgáló módszerek nem voltak elegendők (Bad). Az állatorvostanban eddig a lovakra és öszvérekre nézve vannak tapasztalatok, amelyek lényegükben meg­egyeznek az embernél találtakkal. A lovaknál a sülye­dési sebesség igen gyors, nagy egyéni eltérések van­nak, úgy, hogy nem lehet olyan finom különbségeket tenni, mint embernél. A reakciót Németországban a fertőző kevésvérűség megállapítására igyekeztek fel­használni (Noltze), a klinikán végzett kísérletek szerint azonban erre nem alkalmas. Vizsgálati módszer. Embernél a könyökvénából vett 0’8 kcm. vért a fecskendőből 0‘5 cm. átmérőjű csőbe fújják, amelybe előzetesen 0,2 kcm. 5%-os nat­rium citricum oldatot öntöttek. A csövön 18 mm.-el az 1 kcm.-nek megfelelő jelzés alatt még egy jelzés van; a sülyedési sebesség mértékéül azt az időt veszik percekben, amely elmúlik, míg a sülyedő vörös vér­sejtek felszíne a jelzést eléri. Lónál a torkolati vivő­érből olyan kémcsőbe bocsájtanak 10 kcm. vért, amelybe előzetesen 0’02 gr. natrium oxalicumot tettek. A kém­csövet újjal befogva kétszer felfordítják, hogy a só fel­oldódjék, azután a vért egy 10 kcm-es, körülbelül 30 cm. hosszú 100 részre osztott bürettába öntik (Troester). A sülyedés sebességének megállapítása céljából az első két órában 10 óránként feljegyzik, hogy a vérből mennyi plazma vált ki; azután még 24 és 48 óra múlva is feljegyzik a különvált plazma mennyiségét. 48 óra után *) A Phylaxia serumtermelő intézet adományának felhasználásá­val készült dolgozat; a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXVIII. vándorgyűlésén, Keszthelyen tartott előadás.

Next