Állattenyésztés, 1980 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1980 / 1. szám - Németh Lajos: A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtása

ÁLLATTENYÉSZTÉS 1980. Tom. 29. No. 1. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE HOZOTT KORMÁNYHATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Németh Lajos Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, Budapest A szarvasmarha-tenyésztés népgazdasági és üzemi jelentősége közismert. Ennek az ágazatnak meghatározó szerepe van a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban és külkereskedelmi forgalmunkban. A nagyüzemek kialakulásával párhuzamosan a szarvasmarha-tenyésztés helyzete nem alakult kedvezően. A tehénállomány csökkent, a fajlagos muta­tók alig javultak. Az 1970-es évek elejére olyan helyzet alakult ki, hogy a tej­termékek iránt megnövekedett belföldi igényeket sem tudtuk kielégíteni, vágó­marhával pedig a nagyon kedvező exportlehetőségeket sem tudtuk kihasználni teljes mértékben. Közismert, hogy a kormány összhangban a szarvasmarha-tenyésztés nagy népgazdasági és üzemi jelentőségével 1972-ben fontos határozatot hozott az ágazat fejlesztésére [1025/1972. (VII. 30.) Mt. sz. határozat]. A határozat lé­nyege, hogy a szarvasmarha-állományt, illetve annak termelését két fő irányba kell fejleszteni: — a növekvő belföldi fogyasztási igények kielégítésére — azok mérté­kéig — fokozni kell a tejtermelést; — a vágómarha-, illetve marhahústermelést főleg az exportlehetőségek ki­használása céljából kell növelni. A fenti két fő cél elérése érdekében a kormányhatározat végrehajtása so­rán alapvető feladatként jelentkezett: — a tehénállomány növelése; — a tej- és hústermelés fokozása és ezzel összefüggésben a fajlagos muta­tók javítása, az állomány termelőkapacitásának jobb kihasználása; — a mezőgazdasági nagyüzemekben a tej- és húshasznosítás fokozatos szétválasztása; — a termelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés összhangjának meg­teremtése. A kormányhatározattal egyidőben — 1973. január 1-től — olyan intéz­kedéseket is életbe léptettek, mint a felvásárlási árak emelése, beruházási és üzemviteli támogatások, melyek az ágazat gazdaságosságát voltak hivatva nö­velni. Nagy jelentőségűek voltak a kormányhatározatnak a kistermelés fenn­tartására tett intézkedései is, különösen az, mely úgynevezett intervenciós ak­ció beindítását tette lehetővé. Ez az intézkedés lehetőséget biztosított arra, hogy a kistermelők által te­nyésztésre megtartani nem kívánt üszőborjak rendezett állategészségügyi kö­rülmények között nagyüzemi telepeken felnevelésre kerüljenek és a termelő­­szövetkezetek közös állományának fejlesztését szolgálják. Eddig 175 000 úsző-

Next