Állattenyésztés, 1980 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1980 / 1. szám - Németh Lajos: A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtása
ÁLLATTENYÉSZTÉS 1980. Tom. 29. No. 1. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE HOZOTT KORMÁNYHATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Németh Lajos Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, Budapest A szarvasmarha-tenyésztés népgazdasági és üzemi jelentősége közismert. Ennek az ágazatnak meghatározó szerepe van a lakosság élelmiszer-ellátásában és külkereskedelmi forgalmunkban. A nagyüzemek kialakulásával párhuzamosan a szarvasmarha-tenyésztés helyzete nem alakult kedvezően. A tehénállomány csökkent, a fajlagos mutatók alig javultak. Az 1970-es évek elejére olyan helyzet alakult ki, hogy a tejtermékek iránt megnövekedett belföldi igényeket sem tudtuk kielégíteni, vágómarhával pedig a nagyon kedvező exportlehetőségeket sem tudtuk kihasználni teljes mértékben. Közismert, hogy a kormány összhangban a szarvasmarha-tenyésztés nagy népgazdasági és üzemi jelentőségével 1972-ben fontos határozatot hozott az ágazat fejlesztésére [1025/1972. (VII. 30.) Mt. sz. határozat]. A határozat lényege, hogy a szarvasmarha-állományt, illetve annak termelését két fő irányba kell fejleszteni: — a növekvő belföldi fogyasztási igények kielégítésére — azok mértékéig — fokozni kell a tejtermelést; — a vágómarha-, illetve marhahústermelést főleg az exportlehetőségek kihasználása céljából kell növelni. A fenti két fő cél elérése érdekében a kormányhatározat végrehajtása során alapvető feladatként jelentkezett: — a tehénállomány növelése; — a tej- és hústermelés fokozása és ezzel összefüggésben a fajlagos mutatók javítása, az állomány termelőkapacitásának jobb kihasználása; — a mezőgazdasági nagyüzemekben a tej- és húshasznosítás fokozatos szétválasztása; — a termelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtése. A kormányhatározattal egyidőben — 1973. január 1-től — olyan intézkedéseket is életbe léptettek, mint a felvásárlási árak emelése, beruházási és üzemviteli támogatások, melyek az ágazat gazdaságosságát voltak hivatva növelni. Nagy jelentőségűek voltak a kormányhatározatnak a kistermelés fenntartására tett intézkedései is, különösen az, mely úgynevezett intervenciós akció beindítását tette lehetővé. Ez az intézkedés lehetőséget biztosított arra, hogy a kistermelők által tenyésztésre megtartani nem kívánt üszőborjak rendezett állategészségügyi körülmények között nagyüzemi telepeken felnevelésre kerüljenek és a termelőszövetkezetek közös állományának fejlesztését szolgálják. Eddig 175 000 úsző-