Áller Képes Családi Lapja, 1925. január-március (2. évfolyam, 2-13. szám)

1925-01-09 / 2. szám

BUDAPEST V. KER., DEÁK FERENC U 14. TELEFON INTERURBAN • 191—43 és 79—60. Alleres» sarja 2. SZÁM * MEGJELENIK MINDEN HÉTEN PÉNTEKEN * . II. ÉVFOLYAM NYOMATOTT: ÁLLER KÁROLY NYOMDAI MŰINTÉZETÉBEN, VALEY Nem az amerikaiak, hanem a termitek építették az első felhőkarcolókat Képünk egy keletafrikai termitlakásnak a fényképe. Hét méter magas és felépítőinek nagyságához viszonyítva magasabb bármelyik new*yorki felhőkarcolónál. Az emberi művé­­szet és ügyesség mind gyermekiesnek és barbárnak látszik ama zseniális elmésség mellett, mellyel a kis termitek lakásaikat berendezik. — Leon Boyer felvétele.yA new*yorki «Zoolog­gical Society Bulletin» engedélyével. (Lásd a mellékelt «Állatok mint­ építészek» c. cikket.) Állatok mint építészek Az utazóknak, ha Közép-Afrika magá­­nyos útjain vándorolnak, nem kerülheti el a figyelmét az a sok furcsa, piramis-, vagy oszlop alakú, vörösesbarna agyagemelvény, amely az út szélén található, egyszer na­­gyobb távolságban, másszor pedig olyan sűrű közelségben, mint valamely csapat ka­­tonái. Első pillantásra az idegen nem tudja megérteni, hogy mi céljuk lehet ezeknek a furcsa építményeknek. Hogy nem önmaguk­­tól bújtak ki a földből, azt hamar átlátja az ember, mert ehhez túlságosan sok művészi ügyességről tesznek tanúságot; inkább az a gyanú ébred fel az emberben, hogy valame­­lyik futurista építészember vezette ide gó­­tikus templomok és barokk oszlopok tervét Afrika puszta sivatagjaiba. De az utazót kísérő karaván*négerek hamar felvilágosít* ják, hogy ezek a hatalmas nyúlványok sem geológiai, sem pedig emberi eredetűek, ha* nem apró, láthatatlan rovarok, a termitek művei s hogy most a termitek lakását látja maga előtt. Ha az utazó kíváncsi és alaposabban meg akarja figyelni ezeket a tiszteletet gerjesztő állat*felhőkarcolókat s beléjük akarja szúrni a botját, vagy pedig a lábával akarja fel* dönteni őket, kiderül, hogy ezek kőkemény* ségűek és rendíthetetlenek. S a négerek megint kioktathatják a­felől, hogy ezek a termitfészkek olyan tartós anyagból valók, hogy emberi szerszám nem tudja őket le* bontani. Rendíthetetlenül állnak a legva* dabb orkánban, a legnagyobb trópusi zápor sem árt nekik, sőt még ha az erdő fái dől* nek is rájuk, akkor sem tudják őket össze* zúzni. Csak dinamit tudja őket a helyükről eltávolítani. Már ebben is elárulják a termitek az épí*­tészetben való fölényüket. Az afrikai em­­beri lakások tartósság tekintetében sok ki* vánnivalót hagynak hátra. A négerek viskói, de az európaiak házai is nehezen állnak el* lent valamely erősebb viharnak. Néha már az eső is elmossa őket a föld színéről. Ilyes* mit a termitek nem is kockáztatnak meg. Amit ők építenek, az megállja a helyét. Az anyag, amit felhasználnak, agyag, fa és ürü* lék; az anyag használat előtt rendszerint át­­halad a bélcsatornán és a testükben levő bizonyos savak révén cementeződik. De a házak berendezése és belső szerke­ zete tekintetében is sokat tanulhatnának az

Next