Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. január (26. évfolyam, 1-3. szám)

1984-01-07 / 1. szám

1984. január 7. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3. oldal NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE A párizsi LE MONDE szerint a választás eredménye Japánban, hogy a huszonöt éve kormányon lévő Liberális Demokrata Párt 35 mandátumot veszített, csapást mért Nakasone miniszterelnök tekintélyére. Két következménnyel kell számolnia. Ami a belpolitikát illeti, a választók kinyilvánították, hogy elegük van a “pénz­ politikájából”, a hatalmi körökben rákfeneként elterjedt korrupcióból. Ami pedig a külpolitikát illeti, Nakasonénak, vagy követőjének az eddiginél óvatosabban kell mozognia. Kevesebb feltűnéssel kell folytatnia politikai értelemben vett nyugati közeledést, katonai és diplomáciai téren egyaránt. A NEW YORK TIMES elsősorban belpolitikai tényezőkben látja a Liberális Demokrata Párt mandátumveszteségének az okát. A miniszterelnök már korábban elkötelezte magát amellett, hogy Japán növeli hozzájárulását a Nyugat közös védelmi erőfeszítéseihez. Ez az elkötelezettség továbbra is fennáll. Tekintettel azonban az ellenzéki pártok megerősödésére, alighanem az előirányzottnál több pénzt kell fordítani szociális programokra. Ha viszont növekszenek a kormánykiadások, ez Japán külkereskedelmi kapcsolatainak is a javára válnék, mert könnyebben tud eleget tenni partnerei követelésének, hogy növelje behozatalát és csökkentse kivitelét. A PHILADELPHIA INQURIER szerint Tanaka volt miniszterelnök, akit a bíróság bűnösnek talált megvesztegethetőség vádjában, árnyékot vetett Nakasonéra is. Ha két japán találkozik és az egyik megkérdezi a másikat, hogy hogy van, a következő a szabvány válasz: “Hála az ön tiszteletreméltó pártfogásának, egészséges vagyok”. Hála Tanaka volt miniszterelnök korántsem tiszteletreméltó pártfogásának, a Liberális Demokrata Párt, amely 1955 óta uralja a japán politikai életet, ugyancsak gyengélkedik. De akkor ki a választás győztese? Meglepő módon majdnem mindenki nyert valamit­­ a kommunisták kivételével. Ők három mandátumot veszítettek és így csak huszonhat képviselőt küldhetnek az 511 tagú parlamentbe. Valami hasonló dolog történt, mint az európai demokratikus országokban, ahol a demokratikus szocialisták szavazatokat hódítottak el a szélsőbaloldaltól. A WASHINGTON TIMES így ír: Túl korai lenne azon tűnődni, vajon a felemelt japán védelmi költségvetés mekkora szerepet játszott a liberális demokratákra mért csapásban. Tulajdonképpen még azt sem tudjuk, valójában mi a véleményük a választóknak Nakasonéról. Nem lehetetlen, hogy Tanaka vétkeiért neki kellett bűnhődnie. Mindenesetre a liberális demokraták elegendő számú független képviselő támogatását nyerték meg ahhoz, hogy többségük legyen a parlamentben. Csak remélni lehet, hogy Nakasone továbbra is miniszterelnök marad, különös tekintettel a Szovjetunió erőfitogtatására a Csendes Óceán északi térségében. A BALTIMORE SUN az amerikai politikusokat inti óvatosságra. Tanácsos lenne megvárni, még a kedélyek lecsillapodnak, s csak ezután tűnődni azon, vajon megrendültek-e az Egyesült Államok csendes-óceáni politikájának az alapjai. Hu Jao Bang kínai pártfőtitkár közelmúltban lezajlott tokiói látogatása arra enged következtetni, hogy hallgatólagosan létrejött a három­hatalmi együttműködés a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében. A CHRISTIAN SCIENCE MONITOR cikkét ismertetjük: Japán II. világháborús katonai vereségét követően a győztesek szándékosan gyenge politikai rendszert kényszerítettek rá. Mivel a japán alkotmány megtiltja az újrafelfegyver­­kezést, biztonsági szempontból Japán az Egyesült Államoktól függ. Az üzleti élet irányítói továbbra is merkantilista politika hívei, azaz a gazdasági terjeszkedést és növekedést önmagáért valónak ítélik meg, még azt sem nézik jó szemmel, ha valaki élvezni próbálja munkája gyümölcsét, ehelyett azt tartják kívánatosnak, hogy a jól végzett munka bérét és a megérdemelt tiszta nyereséget ismét ruházzák be a további növekedés érdekében. Ám - mint a legutóbbi választás eredménye is mutatja - a gazdasági nagyhatalom Japán előtt nem lebegnek politikai célkitűzések. Továbbra is kiáltó az aránytalanság Japán világgazdasági súlya és politikai rendszerének törékenysége között. A londoni GUARDIAN szerint bizonytalanná vált Nakasone politikai jövője. Ezzel együtt kérdések merülnek fel az általa folytatott politikával kapcsolatban is. Mindazonáltal a választás eredménye nem katasztrofális, legfeljebb kellemetlen a Liberális Demokrata Párt számára. Leginkább az okoz csalódást, hogy a Tanaka probléma továbbra is megoldatlan, és az is marad, ameddig a volt miniszterelnököt nem lehet rávenni arra, hogy vegye a kalapját és búcsúzzék el a közélettől. A lakosság véleményét jól tükrözi az a tény, hogy a választási részvétel aránya a háború óta most volt a legalacsonyabb. A TIMES szerint Japán helyzete továbbra sem ad okot az aggodalomra. A gazdasági helyzet biztatónak mondható, növekszik az ipari termelés az infláció üteme szinte teljesen lelassult, jelentős többletet mutat a kereskedelmi mérleg, a munkanélküliek arányszáma három százalék alá csökkent. De külpolitikai téren a kormánynak a jövőben óvatosabban kell mozognia. Jobban oda kell figyelnie az ellenzékre, hajthatatlanabbnak kell mutatkoznia a világgazdasági kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokon. A témakör lezárásául két nyugatnémet vélemény. A STUTTGARTER ZEITUNG szerint a japán választó nem lát maga előtt meggyőző alternatívát a Liberális Demokrata Párttal szemben. A baloldali pártok az 50-es évek ideológiai útkeresése idején évről-évre növelték híveik számát. De azóta belemerevedtek saját dogmatizmusukba és ezzel saját magukat tették megválaszthatatlanná. A Liberális Demokrata Párt 30 éves országlása alatt gazdaságilag felvirágoztatta az országot, nem csoda, ha a japán választók ezért hálásak neki, és nem feledkeznek meg arról, hogy a kenyér melyik oldala van megvajazva. Mindenesetre a pártberkekben tapasztalható és nem mindig a legtisztább eszközökkel folyó frakcióharcok elvették a kedvüket a politikától, ezért sokan még arra sem voltak kaphatók, hogy szavazzanak. Ebben a magatartásban van egy adag cinizmus is, de a jelenlegi japán pártpolitikai adottságokat figyelembe véve ezen nem lehet csodálkozni. Végezetül a Münchenben megjelenő SÜDDETUTSCHE ZEITUNG azt feszegeti, hogy a lezajlott választásnak milyen külpolitikai következményei lesznek. Tokió magatartása némileg kiszámíthatat­lanabbá válik. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy Nakasone utolsóelőtti elődje, Ohira pártja parlamenti többségének megrendülése ellenére is határozottan foglalt állást a legfontosabb világpolitikai kérdésekben. Ő volt az, aki a szovjet csapatok Afganisztánba történt bevonulása után kijelentette, hogy Japán politikai értelemben a Nyugathoz tartozik, és tekintet nélkül az ellenvéleményekre, keresztülvitte a moszkvai olimpiai játékok Japán által történt bojkottálását. Amennyiben Na­kasone hivatalban marad, valószínűleg Ohirához hasonlóan ő is folytatni kívánja eddigi, a Nyugat mellett elkötelezett politikáját. BETLEHEM ünnepre készült az amerikai Bethlehem is... Ha valaki nem tudná, Pennsylvania államban 242 évvel ezelőtt, egy festői völgyben alapították Bethlehem városát. A “Morva Testvérek” elnevezésű vallást követő telepesek választották új lakhelyüknek a völgyet, ahová Európából érkeztek. Maga a vallás Morvaországban keletkezett a 15. században. 200 éven át üldözték őket, majdhogy el is tűnt, amikor 1722-ben egy Nicholas von Zinzendorf nevű gróf befogadta az üldözött Morva Testvéreket és szászországi birtokán megengedte vallásuk gyakorlását. 1741-ben meglátogatta Amerikában a kivándoroltakat, akik egyetlen faházban laktak, együtt háziállataikkal. Karácsony előtt érkezett a gróf és úgy érezte: a telepesek olyan körülmények között élnek, amilyenek Krisztus születése körül voltak. Ezért kijelentette: a települést Bethlehemnek kell elnevezni, így is lett. Az amerikai Bethlehem ma eleven kisváros, amely ezekben a napokban és hetekben fényárban úszik. A házak kapui felett 26 ágú Adventi csillag látható, a Morva Testvérek vallásának jelképeként.

Next