Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. február (26. évfolyam, 4-7. szám)
1984-02-04 / 4. szám
1984. február 4. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET Vajda Albert, aki mint mondja: SOROKÍVÜL JELENTKEZIK Úgy van, soronkívül jelentkezem, mert érzésem szerint korszakalkotó ötlet jutott eszembe. A ciprusi események adták meg a döntő lökést, vagyis az a lépés, hogy Ciprus szigetének török része kimondta az önállóságot és Észak-Ciprusi Török Köztársaság néven kikiáltotta önmagát. Az ügyben azonnal elítélően nyilatkozott az ENSZ, a Biztonsági Tanács, a különböző országok és nagyhatalmak kormányai. Ennél fogva biztosak lehetünk abban, hogy Ciprus szigete kétfelé szakított marad, lesz egy Észak- Ciprus és egy Dél-Ciprus. Az ötlet, amint azt mindenki tudja, nem új. A második világháború után, valamely pihentagyú politikai lángelme kitalálta a felezést, így vágták félbe Európát, megszüntetve a közepet, Nyugat-Európára és Kelet-Európára. Ilyen módon látott napvilágot Észak-Korea és Dél-Korea, utána pedig Észak-Vietnám és Dél-Vietnám. Ez utóbbit, ugyancsak zseniálisnak mondható politikai sakkhúzással, a Nyugat feladta és Észak-Vietnám egyszerűen lenyelte déli szomszédját. Ez azonban a kivétel. Hiszen van Nyugat- Németország és van Kelet-Németország, sőt van Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin is, akárcsak a kettévágott ciprusi főváros, Észak-Nicosia és Dél-Nicosia. A felezés tehát nemcsak polgárjogot nyert végtelenül felvilágosult korunkban, hanem egyre jobban terjed. Ahol nincs megoldás, ott felezzünk! Ez a zseniális ötlet jutott eszembe. Most készítem a vonatkozó javaslatot, amelyet el fogok juttatni az ENSZ főtitkárához, az alkalomhoz illően, rendkívül vékony papíron. Javaslatom lényege: vágjunk ketté minden olyan országot, ahol valami nincsen rendben. És mivel ilyen államot legfeljebb a Holdon találhatunk, ahol , eddigi kutatásaink szerint, nincs semmiféle állam, ennélfogva előttünk áll az egész földgolyó, felezzük meg valamennyi országot. Legyen Észak-Franciaország és Dél Franciaország, legyen Belgiumból Flamand-Belgium és Vallon-Belgium, Sapnyolországból Katalán- Spanyolország és Baszk-Spanyolország. A Közel-Keleten, ha törvényesen még nem is mondták ki a szerencsétlen Libanon kettéosztását, de a gyakorlatban van Észak- Libanon és Dél-Libanon. Remélem érthetően fejeztem ki magam és tiszta képük van korszakalkotó javaslatomról. Folytassuk a Jaltában lefektetett nagyszerű kezdeményezést, ne csak néhány kiváltságos állam részesüljön a kettéosztás előnyeiben, hanem legyen a felezés minden ország részére kötelező. És, ha valahol ezzel nem oldódnának meg a problémák, oda se neki... vágjuk félbe a felet. Legyen Északnyugat-Ciprus és Északkelet-Ciprus,valamint Délnyugat- Ciprus és Délkelet-Ciprus. Képzeljük el, hány új taggal szaporodhat ilyen módon az ENSZ és mennyivel több szalmát tud majd csépelni a felezett, vagy négy részre vágott államok soksok képviselője. És ha az ENSZ főtitkára javaslatomra azt a DER SPIEGEL nyugatnémet hetilap Százmillió dolláros lyuk Amerikai olajcégek gigantikus olajmezőt sejtenek a Jeges-tengerben, Alaszka északi partjai előtt. Három hónapon át — novembertől januárig — Alaszka a sarki éjszaka teljes sötétjébe burkolózik, — a hőmérő mínusz 80 fokot mutat a szenespince és mélyhűtő egyben. A hatvanas évek végén merült fel először annak lehetősége, hogy ezen a vidéken óriási kőolajlelőhelyek vannak. A szakértők már akkor figyelmeztettek rá, hogy aki itt olaj után akar kutatni, annak „el kell mennie a technikai lehetőségek legvégső határáig”. Az amerikai olajvállalatok ezen a tájon versenyt akarnak futni a gyengülő fénnyel, a rideg tengerrel és a közeledő téli hónapok iszonyatos viharaival, s Alaszka északi partjainál, a Beauforttengerben tovább akarják tágítani a műszaki lehetőségek határait. Hetek óta sürgölődik itt egy szállítóhajókból álló flotilla, amely kavicsot, törmeléket hord 22 kilométer távolságra a parttól. Egy mesterséges szigetnek kell kinőnie itt a tengerből, a Prudhoe Bay előtt 1982-ben létrehozott sziget mintájára, amelyet Fókának neveznek. A mesterséges sziget — mintegy 100 kilométerrel nyugatra Prudhoe Bay-tól, ahol 1977-ben az amerikai kontinens egyik nagy olajmezőjét felfedezték — jelöli meg azt a helyet, ahol a kutatók egy még gazdagabb olajmező kiaknázásában reménykednek. A Standard Oil Ohio, a Mobil OH, a Shell és a Texaco geológusai, sőt az Egyesült Államok környezettudósai is 5 milliárd barrel nagyságúra becsülik a „Mukluk”mező — a név eredetileg az eszkimók fókabőr csizmáját jelenti — kincsét, azaz annak a mennyiségnek a hatszorosára, amire az NSZK-nak egy évben szüksége van. A Mukluk-mező mélyéből érkező jelek alr ígéreteseknek tűnnek az olajvállalatok szakembereinek, hogy 1982 októberében egyedül a kutatási jogokért 1,6 milliárd dollárt adtak, majd 300- szorosát annak, amit ugyanezért Prudhoe Bay-nél kifizettek. Egy bennfentes szerint az „iparban az volt a vélemény, hogy mindenkinek ott kell lennie”. Mások, mint például az Arco menedzsere, azon a véleményen vannak, hogy figyelembe véve a feltárásnál várható műszaki problémákat és a meglevő geológiai bizonytalanságokat, a Muklukkincseit „tízszeresen túlbecsülik”. Tény és való, hogy egyes olajkonszerneknek, amelyek pedig Alaszka partjainál óriási hasznot reméltek, már van keserű tapasztalataik az óriási befektetésekről. Az Arco és más amerikai olajtársaságok 750 millió dollárt költöttek szerződésekre és olajkutatásra az Alaszka öböl mentén, amelyet az amerikai kormány 1976-ban szabaddá tett. „Az öböl — emlékezik vissza Wilkinson — a világ minden olaját kínálta, de mindössze tíz száraz fúrásra futotta.” Robert McCall a Texacótól többször gondolt már arra, hogy esetleg a Mukluk is száraznak bizonyul. Az északisarki körülmények között egy mező akkor is száraznak mondható, ha ugyanaz mondjuk az HLA egy másik területén még jövedelmező. A sarkvidéken a rendkívül nagy feltárási költségek miatt a Prudhoe közelében található Endicottmező sem jöhet számításba. A Mukluk kockázatát még növeli, hogy a részt vevő vállalatok sokkal tovább merészkednek a Jeges-tengerben, mint bármely elődjük. A mesterséges szigetnek több mint 1 millió tonna kavicsból kell állnia. Minden késlekedés veszélyeztetheti a tervet: a Beauforttengeren dúló viharok ugyanis olyan jéghegyeket hajszolnak, amelyek egy nem teljesen szilárd építményt puha sajt módjára szelnének keresztül. Még így is bizonytalan, vajon ez a kavicshalom, amit a Jeges-tengernek egy 15 méter mély helyen emeltek, képese ellenállnia mostoha viszonyoknak, és biztos munkahelyet kínál-e a 80 olajmunkásnak. A jégtől körülzárt, futballpálya nagyságú szigeten épülő barakkokban laknak majd a munkások, akik az első fúrásokat végzik a Mukluk-mezőn. A szerszámokat, az élelmiszert, az alkatrészeket és az egyéb szükséges holmit vagy helikopterekkel vagy a jégen keresztül szállítják oda. A 100 millió dollárba kerülő lyuk az üzletág eddig mindenképpen legköltségesebb próbafúrása. Ennek eredményeképpen dől el, hogy a Mukluk melléfogás-e, vagy telitalálat. Ha a gyanított olajmennyiség csak csekéllyel is alatta marad a megjövendöltnek, akkor az olajkaland befejeződik. „A Mukluk” — mondja Paul Leibmann Alaszka-szakértő — „az utolsó áldozat a Prudhoe-mánia oltárán”. A Prudhoe Bay alatti területekről buzog fel jelenleg az Egyesült Államokban kitermelt olajmennyiségnek majdnem egyötöde, de 1987-től, a mező fokozatos kimerülése miatt évente 15 százalékkal csökkenteni kell a kitermelést. Számítógép a borpincében Egy kaliforniai borpincészetben legújabban számítógép ellenőrzi a borkészítés bonyolult folyamatát: az adott borfajtának megfelelően szabályozza az erjedés hőmérsékletét, elemzi az ízt, az alkoholtartalmat, a szint és a borban levő rovarirtószer-fnarad▼ányokat. Ezenkívül vezérli a palackozást is és ellenőrzi a mindenkori időjárási körülményeket: a kiüső hőmérséklettől függően vezérli az erjesztő tartályok fűtését, hogy ezzel energiát takarítson meg. A borászatra kidolgozott különleges számítógépprogrammal legalább 0 százalékos energiamegtakarítást érhetnek el Francia, olasz, nyugatnémet és spanyol borgazdaságok is érdeklődnek a borászat számítógépesítésének lehetőségei iránt. Gombafegyver a fonálférgek ellen A talajban mindennapi dráma megy végbe: a mindössze egy miniméter hosszúságú parányi féreg, az Arthrobotrys dactyloides rablógomba csapdájába esett. Még fickándozik, azután megbénul — elfogyasztja a rablógomba. Különböző kutatóintézetekben azt a lehetőséget vizsgálják, hogy biológiai rovarirtóként használják fel ezeket a rablógombákat. A gombák különböző módon élősködnek a fonálférgeken : egyesek a petéikben élnek, mások ragadozóként fogják be zsákmányukat, vagy gombaszálaikkal hálózzák be a férgeket. Franciaországban már sikerült az Arthrobotrys robusta rablógombát a gombatenyészetekben sok kárt okozó fonálférgek ellen eredményesen felhasználni. GAZDASÁGI KEREKASZTAL tömör választ adná, hogy csak féleszű találhat ki ilyesmit, akkor joggal felelhetem majd vissza: miért legyek én az egyetlen a világon, aki a teljes eszét használja, amikor a felezés a divat? PIOS/AKVA Az örmény hegyekben egy szovjet építés/ vándorlás közben 3000 éves observatóriumra bukkant. Először csak eg\ sziklatömbbe \cselt holdnaptárt talált, majd a közelben eg\ kőbe faragott Hold-globus/t és kőlapokat a különböző csillagképek állásáról. 11. oldal