Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1993. július-december (35. évfolyam, 36-50. szám)

1993-09-19 / 36. szám

2. oldal AMERIKAI KANADAI MAGYAR ÉLET 1993.szeptember 19. aláírták A PAPÍRBÉKÉT Hétfőn, 1993. szeptember 13-án Wash­ingtonban, a Fehér Ház kertjében 3000 meghívott vendég előtt aláírták az arab­­izraeli béke­tervet, amely megváltoztathat­ja az elmúlt évtizedek közelkeleti esemé­nyeit. Az aláírók izraeli részről Shimon Pe­res külügyminiszter, a Palesztin Felszaba­dító Mozgalom részéről Mahmoud Abbas vezértestületi tanácstag voltak. Az aláírá­sokat végignézte Clinton elnök feleségével együtt," az egész amerikai kormány, volt elnökök (Carter és Bush), volt külügymi­niszterek és a Demokrata Párt és Republi­kánus Párt jelenlegi és múltbeli vezetői. Jelen voltak Yasser Arafat, a Palesztin Felszabadító Mozgalom elnöke és Yitzak Rabin Izrael állam miniszterelnöke. A két vezető az aláírás után kezet fogott egymás­sal és utána a Fehér Ház vendégei voltak. A béketerv szerint az arab Palesztin Felszabadító Mozgalom elismeri Izrael ál­lam jogát a létezéshez és megszünteti az izraeliek elleni terrorcselekményeket. Izrael állam viszont részben önkormányzatot ad a Gáza övezetben élő 800.000 arabnak és eze­ket a jogokat biztosítja a Jerikó körüli terü­leteken élő araboknak, akik az utolsó izra­eli-arab háború óta izraeli fennhatóság alatt élnek. Az egyezmény nem megy rész­letekbe, de előírja, hogy rövid időn belül kidolgozássra kerülnek a béketerv végre­hajtásának következő lépései. A terv nem szól arról, hogy kié lesz Jeruzsálem, de megígéri, hogy 3 éven belül ezt a kérdést újra napirendre tűzik. Jeruzsálem keleti ol­dala is az utolsó háború óta került a jordá­­niaiak kezéből az izraeliek kezébe. Ezt a vá­rost az izraeliek szent városuknak tartják és semmiképpen nem kívánják megosztani az arabokkal. A baj csak ott kezdődik, hogy ugyanígy gondolkoznak a muzulmánok is, akik viszont követelik, hogy szent templo­maik ne maradjanak az izraeliek kezében. A Jordánon túli területek kérdésében sem történt döntés. Itt jelenleg 120.000 izraeli lett letelepítve és az arabok ezeknek a távo­zását követelik. Az izraeli kormány erről hallani sem akar. Egyelőre azt ígérték meg, hogy újabb betelepítések nem történnek er­re a területre. A határkérdéseket majd ké­sőbb Jordán állammal kívánják letárgyalni. Izrael nem akarja feladni a számára olyan fontos területet, amely az izraeli vízellátás­hoz nagymértékben hozzájárul. A másik eddig még terítékre nem került kérdés a Golan magaslat kérdése, amely ugyan nem része a palesztin problémának, de az egyik legkeményebb dió, amelyet a politikusok­nak és diplomatáknak meg kell majd törnie, mert Szíria az egész magaslatot visszakö­veteli, Izrael viszont hivatalosan bekebe­lezte ezt a területet Izrael államba. A béketerv aláírását nagy örömmel fo­gadták az Egyesült Államokban és az egész világon. Izrael államot és a szélsősé­ges arab államokat kivéve. Az izraeliek egy része minden megegyezésben Izrael kiáru­lását látja, az arab szélsőségesek pedig egyenesen árulással vádolják Yasser Ara­­fatot és megígérték meggyilkolását. Szak­értők véleménye szerint a béketerv végre­hajtása legalább 10 billió dollárba kerül majd a világnak a következő öt esztendő során. Ezt az összeget nagy részben az Egyesült Államok, részben Japán, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és a gazdag arab országok kell, hogy vál­lalják. A Gázai övezet ma a világ legszegé­nyebb területe, mindenféle modern élet­­szükséglet nélkül. Ezen a területen 800.000 ember nyomorog sátrakban és cigányvis­kókban és rosszabbul élnek, mint elődeik 1000 évvel ezelőtt. A gyermekek száma 15—20 — családonként. Ha ezeket az em­bereket nem sikerül emberi szintre emelni, akkor a most aláírt béketerv csak egy da­rab papír marad. MANDELA TÜRELEMRE INT Nelson Mandela nagy beszédet mon­dott 30.000 fekete előtt Khayelitsha váro­sában Dél-Afrikában. Mandela elítélte azo­kat, akik gyilkosságokkal akarnak megol­dani emberi problémákat és kijelentette, hogy az amerikai önkéntes munkás, Amy Biehl fekete gyilkosa „nem ember volt, ha­nem állat”. Figyelmeztette a feketéket ar­ra, hogy minden fegyveres tevékenység újabb fegyveres tevékenységhez vezet és csak meghosszabbítja a feketék célját, a hatalomban való részesedést. „Saját ma­gunk vagyunk szabadságunknak és függet­lenségünknek ellenségei, ha fegyvert ve­szünk a kezünkbe, mert ezzel fegyvert adunk ellenségeink kezébe is” — mondotta Mandela. Mandelát általában helyesléssel fogadták, de több helyen észre lehetett ven­ni, hogy a szélsőséges feketék is jelen vol­tak, akik több esetben fújozták a fekete vezetőt. Összetűzésekre nem került sor. A múlt héten Dél-Afrikában újabb 33 em­ber halt meg utcai gyilkosságok és terror­­támadások következtében. A tárgyalások tovább folynak, és ha valami közbe nem jön, 1994-ben először szavaznak majd a fe­keték is az általános választásokon Dél- Afrikában. A dél-afrikai fehérek szerencsé­je az, hogy a fekete tömegek 3 felé vannak szakadva és jobban gyűlölik egymást, mint a fehéreket. Ha ez nem így lenne, a követke­ző választásokon tragikus vereséget szen­vednének az eddig uralkodó fehérek. Saj­nos, a fehérek sem egységesek és így az 1994-es választások kimenetele — ha meg­tartják azokat — nagyon is kétséges. | amerikai-kanadai f ^ Magyar Élet | tsimak­ui' CxntdUsi limgerUi­ cLirc »Monoi u»oit nmi rs nn mvoius ca^ci act FösierkeaztA és kiadó: SCHMIDT ELIZABETH Second class postage paid at Akron. Ohio Published weekly. tvtry Saturday except one week in January, and ont ivttk in July. ELŐFIZETÉS: 1 évre US »30.-. félévre US *20.­­SUBSCRIPTION: 1 year US *30.—. six months US *20.— ISSN: 0897-78 Editorial and Publishing office: 024140 2637 Copley Road, Akron, Ohio 44321 Phone:(216) 666-2637 Managing editor SOMOT EUZAPFW PuhUshen BUDA PUBLISHING CO. Postmaster send address changes to: 2637 Copley Road, Akron, Ohio. 44321 A nevekkel ellátott cikkek nevei feltétlenül egyeznek szerkesztő véleményével és azokért mindenkor íróik fele­lősek. Lapunk rendszeresen hoz híreket, melyek­­ Szabad Európa magyar adásában vagy más nyugati rádióadásokban hang­zottak el és hozunk megjelent beszámolókat a világ min­den részén megjelenő lapokból ELŐFIZETÉSI LAP NÉV: .................................................................................. CÍM: .......................................................................... Kérem küldjék egy évre n (mit rímre, er. AMEIIKAI KANADAI MAN­VAll ÉLET clmA lietllnpnt. Cl Régi olófizntó Cl Wl rlAflrrlrt Az olólirrlénl illint ,10.(KI US dollárt mellékelem KANADÁBÓL $ 50.­ U.S. DOLLÁR AZ ELŐFIZETÉS Töltse hi etl ii xielntixyt é.i hilliljr he rlinilnhrr: AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉI.IÍT 263/ Copley Itonil, Akroii, Oil 44.121 Tel.: (210) 000 20.17 A kllvnlkrró Mimi niAr vlnr.l le n |msla Injuiiikni. sokunk (ArndnAgna minikAJAnnk rrrdményél, Im^y Ont nr. Iilrgrnlin nrnUndt hiilgrAiint, #»r. nnynnyrlv^n lAjAluirlnn.Mik • Hi.OrizKTÉ.sftr klóik-: is kos/.on.ioiu NE HAGYD ELVESZNI ERDÉLYT ISTENÜNK! SZERETETTEL KÉRJÜK KEDVES ELŐFIZETŐINKET, ÚJ ELŐFIZETŐINKET, HOGY ELŐFIZETÉSEIKET , CÍMVÁLTOZÁSOKAT ESETLEGES REKLAMÁCIÓKAT A KÖVETKEZŐ CÍMRE KÜLDJÉK: BUDA PUBLISHING CO. 2637 COPLEY ROAD AKRON, OHIO 44321 Telefon: (216) 666-2637

Next