Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1995. (105. évfolyam, 39-51. szám)
1995-09-29 / 39. szám
2. OLDAL Nyelvháború Sok szó esik arról, hogy vajon legyen-e az angol az Egyesült Államok hivatalos nyelve. A legtöbb ember számára már maga a kérdés is érthetetlen: hát nem az angol a hivatalos nyelve ennek az országnak? Bizony nem, azaz nincs az alkotmányban lefektetve, még ha természetesnek is tűnik. Nem véletlen azonban, hogy néhány éve mozgalom indult az angol hivatalossá tétele érdekében, mert egyre erősödött az a tendencia, hogy az ország „melting pot", olvasztó tégely helyett egy multietnikus Bábellé váljon. Az egyre nagyobb számban érkező latin-amerikai tömegek politikai súlyát növelendő, vezetőik (és ultraliberális támogatóik) úgy gondolták, legjobb ha egyszer s mindenkorra elkülönült tömbként tartják meg a spanyol anyanyelvűeket nyelvhasználatuk minél szélesebb, hivatalos kiterjesztésével, így történhetett egyes államokban, hogy szinte minden hivatalos iromány spanyolul is megszerezhető, kezdve az autóvezető-vizsgától - ami még elfogadható, hiszen erre szinte azonnal van szükség - egészen az állampolgársági vizsgáig. Ez utóbbit nemigen lehet józan ésszel lenyelni, hiszen az állampolgárság lefektetett feltétele az angol tudás. Persze úgy ahogy a fekete kisebbség pozitív diszkriminációját („affirmative action") egy idő után kiterjesztették mindenféle egyéb „kisebbségre" , köztük az egyébként többségben lévő nőkre is, a spanyol kvázi hivatalossá tétele nyomán mások is megkövetelték, hogy saját nyelvükön kommunikálhassanak. Ma már Kaliforniában 35 nyelven lehet vezetői jogosítványt szerezni, New York államban 23 és még a csepp Rhode Island-ben is 19 nyelven. Az 50 állam közül 38 ad lehetőséget az idegen nyelvű vizsgára. A nyelvháború leginkább az iskolai oktatás körül dúl: vajon helyes-e a kétnyelvű oktatás, tehát jót tesz-e az újonnan érkező gyermekeknek, ha anyanyelvükön tanulhatnak? Megkönnyíti beleilleszkedésüket, vagy éppen megnehezíti az angol környezetbe való beolvadást? A válasz bizonyára nem azonos minden esetben, de tény, hogy a legtöbb bevándorló család elég ambiciózus ahhoz, hogy gyermekét tanulásra ösztökélje, s nem véletlen, hogy az ország elit közép- és felsőoktatási intézményeiben évről évre osztályelsőkként végeznek alig néhány éve érkezett fiatalok. Az angol kontra más nyelv témája mostanában egy bírósági esettel kapcsolatban kapott nagy sajtót. Néhány héttel ezelőtt egy Sámuel Kiser nevű texasi bíró kijelentette, hogy egy anya, Marta Laureano rosszul bánik, visszaél ötéves kislányával, mert otthon spanyolul beszél vele. A mexikói születésű Laureano jól tud angolul, helyesebb lenne, ha angolul társalogna a gyerekkel, mert amikor iskolába kerül, annak ellenére, hogy született amerikai, nem fog tudni a többi gyerekkel és tanítóival szót váltani. Az anya így kislányát „cselédsorsra" kárhoztatja. Az ügy óriási felháborodást váltott ki, s a bírót bocsánatkérésre kötelezte. Kiser valóban ostobaságot követett el, amikor kiadta az ordrét, hogy milyen nyelven folyjék az otthoni élet, de kétségtelen, hogy jóindulat vezette. Annak a nézetnek akart hangot adni, hogy hátrányos helyzetbe kerül az, aki az ország nyelvét nem ismeri, nehézségei lesznek majd amikor értelmes állásban akar elhelyezkedni. Valóban, nem egy olyan magyarral találkoztam, aki nemcsak hogy családjával magyarul beszél - hiszen a legtöbben ezt tesszük - hanem különleges szigorral tiltja, hogy gyermekei otthon egyáltalán angolul kinyissák szájukat. Találkoztam én már olyan magyar szülők felnőtt, Amerikában született gyermekével is, aki angolul is, magyarul is akcentussal beszél, mert - mint mesélte - amíg iskolába nem került jóformán nem is hallott angol szót, s apja fejbe kólintotta, ha magyarsága kívánnivalót hagyott maga után. Szép dolog, ha valaki nem veszti el hazafiságát, anyanyelve iránti szeretetét, s azon óhaját, hogy gyermekei is tudjanak magyarul. De véleményem szerint senkinek sincs joga ahhoz, hogy itt született gyermeke beilleszkedését, pályafutását akadályozza. Végeredményben senki gyermeke nem tehet arról, hogy szülei ezért vagy azért Amerikába pottyantották, ne háborogjanak hát azon, ha amerikaivá lesz. Megjegyzendő még, hogy ebben a multikulturális káoszban sem lesz a kislétszámú magyaroknak soha esélyük arra, hogy nyelvüket bárhol is hivatalosan használhassák. Legyen hát az angol Amerika hivatalos nyelve? De menynyire! Különben megvan az esélye annak, hogy néhány év múlva, amikor Kaliforniában a lakosság többsége latin-amerikai vagy latin származék lesz, s a második legnagyobb tömböt a kínaiak fogják alkotni, az angol teljesen háttérbe szorul. Történik ez éppen akkor, amikor az angol oly mértékben válik világnyelvvé, hogy a magyar lapokban még az álláshirdetések egy része is angolul jelenik meg. Hogy az aki nem érti, ne is pályázzon. És ez a helyzet szinte mindenhol anno 1995, akár tetszik, akár nem. Nádai Éva AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE'S VOICE AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE SZABADSÁG (USPS 023-960) LIBERTY AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE every Friday by Liberty Media, Inc. \w mmt? am am-Publisher/Owner: CATHY PAKSI Editor: EVA NADAI Bus. Mgr.: JUDY PAKSI CRISWELL English Editor: JUDITH FLIEGLER Editorial and Circulation Office - Szerkesztőség és kiadóhivatal LIBERTY MEDIA, INC. 12770 Chillicothe Road • Chesterland, Ohio 44026-3112 TEL: (216) 729-7200 • FAX: (216) 729-7250 Send advertisements, payments and correspondence to the address above. Hirdetéseket, pénzküldeményeket és levelezéseket a fenti cínre kérjük küldeni. POSTMASTER: Send address changes to NÉPSZAVA/SZABADSÁG 12770 CHILLICOTHE ROAD » CHESTERLAND, OH 44026-3112 Subscription Rates - Előfizetési árak USS Canada $ Europe USS Egy évre (1 gr.) US$52.00 Can. $74.00 US$63.00 Fél évre (1/2 yr.) US$27.00 Can. $38.00 US$32.50 3 hónap (3 mos.) US$14.00 Can. $19.50 US$16.75 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CHESTERLAND, OHIO & ADDITIONAL OFFICES Minden jog fenntartva - All rights reserved. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükörzik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas vagy kézzel írott kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. MOSZKVÁBAN Találatot kapott az amerikai nagykövetség WASHINGTON - Rakétatalálatot kapott a moszkvai amerikai nagykövetség. A találat kisebb kárt okozott és senki sem sérült meg. A merényletért senki sem vállalt felelősséget. A State Department elvetette azt a gyanút, hogy a lövésnek köze lenne ahhoz az ellentéthez, amely az Egyesült Államok és Oroszország között áll fenn a boszniai szerb állások elleni NATO-csapások ügyében. Véleményük szerint elszigetelt incidensről van szó, amelyet egyén vagy egyének követtek el. A külügyminisztérium dicsérte az orosz illetékeseket „kitűnő együttműködésükért", amelylyel segítették az amerikai diplomatákat biztonságuk megőrzésében. Az elmúlt években több pokolgépes támadást követtek el Oroszország többnyire katonai bázisokról kicsempészett robbanóanyagokat felhasználva. Csak tavaly több mint 300,000 gránátot loptak el a katonaság raktáraiból. A támadás utáni napon az állami tulajdonú orosz televízió a nacionalista erőket rá(Folytatás a 8. oldalon) 1995. szeptember 29., péntek TARTALOMJEGYZÉK Angol nyelvlecke 25. old. Apróhirdetés 29-32 old. Csillagok 25. old. Egészség 22. old. English Section 27-28. old. Eseménynaptár 26. old. Aktuális események 29. old. Hírek 1-11. old. Írók 12-19. old. Keresztrejtvény 20. old. Konyhasarok 23. old. Íj Névnapok 19. old. Parlament 17. old. Social Security 24. old. Sport 21. old.