Amerikai Magyar Népszava, 1933. február (34. évfolyam, 32-59. szám)

1933-02-01 / 32. szám

r­t l*tkblUh*d 18*3 by t3*ZA D. BflKKö alapította Ilii-»« PnblUhed dally Including Snnftay by TH» AMERIKAI MAGTAB NÉPSZAVA. INC. *—11 East 16th Street. New York. N. 1. Telephone»: ALsonqutn 4-8087, 8088, 8089, 80*8 Matered a» Second Claas Matter, Fost OtHce, New Tora. N.t j Boslnes» Manager: IZSÓ SZÉKELT, flgyveaetd-lgaicat* SUBSCRIPTION RATES: United States ot America Ca uada, Mexico, South Amerlcf aud Cuba—one yr. 8 mor Dally only — *6.00 — *8.0f Vorelan Conntrle» and Neal York City — one yr. 6 mon. n.tl, only — $9.00 — *4.60 ELŐFIZETÉSI ARAK: A» Egyesült Államokban Canadábah, Mexlcoban, Dél- Arneri kában és Cnbában: Egész évre $6.- félévre *8.­­Külföldre és New Yorkban Egész évre *9.00,félévre $4.66 BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y. Ili* 81st Street. Betblehem, Pa., R. W. D. 1, Hellertown, Pa. Bridgeport, Conn.. 666 Boat, wick Avenue. Buffalo, N. 1., 411 Dearborn Street, Cleveland, O.. 4001 Frank­lin Boulevard. Chicago, 111., 1640 H. Artft­­ftlan Avenue. Los Angeles, Cal., — 16* N. Beandry Avenue. Pittsburgh, Pa., *11 Jehni­tOD Avenue. FIÓK IRODÁK: It. Paul, Minn., Ill Beller« Avenue. So. Bend, Ind., TU B. C«rby Street St. Lnnts, Mo., 1621 Mallki­­crodt Street. Newark, N. J., 17 Willi»* St., Maplewood, N. J. Passaic, N. J. 12 Division Avenue. Garfield. N. J Perth Amboy, N.J., 107 Maple Street. Detroit, Mich., 7911 Wtot Jefferson Avenue. Philadelphia, Pa., 617 Morn Street. Trenton, N. J. Ml Clin­ton Avenue. Canada: 61# Bo. Main Street, Welland, Out. Budapest Office: „rTI . , . . , . Hungary ‘■uiiepestl Iroda: NIJL, Klstaludy-kC*. 6 Magyaromig Nérszay»Amerikai A A német események hatása DOLF HITLER végre be tudta vál­tani sokmilliónyi hívének tett ígé­retét és átvette a német állam hajójának kormánykerekét. Néhány hónappal eze­lőtt még a legnagyobb, riadt izgalommal fogadta volna a világ közvéleménye Hit­ler hatalomrajutásának hírét, most tör­tént kinevezését azonban az egész világ meglehetős nyugalommal, sőt — csodála­tos módon — némi optimizmussal vette tudomásul. Általában az a vélemény ala­kult ki, hogy a hatalomra jutott Hitler távolról sem lesz olyan fenyegetően ve­szélyes a világ békéjére, valamint Német­ország belső békéjére, mint azt a hata­lomra törekvő Hitler kijelentéseiből kö­vetkeztetni lehetett. Az amerikai közvélemény is optimiszti­­kusan ítéli meg a német helyzetet és azt hiszi, hogy ha Hitler harmonikusan fog együttműködni Hindenburggal, akkor a nazivezér kancellársága rá fog cáfolni a pesszimisták sötét jóslásaira. Az egész világon most általában le nem tagadható optimizmus vonul végig, ami az utóbbi időben több országban beállott , gyökeres politikai változásoknak tudható be. Az emberek általánosságban mindig javulást várnak a nagy változásoktól és ez rendkívüli fontos körülmény,­ miután a gazdasági élet jobbrafordulásának lé­nyeges alapvető feltétele az optimizmus, amely lélektani jelenség ugyan, de gyak­ran volt már javuló gazdasági áramlatok megindítója. Az amerikai politikai rendszerváltozás is nagy bizalommal töltötte el a lelkeket, bizonyos optimizmust keltett most a né­met rendszerváltozás is. Ebből a szem­pontból megítélve lehetséges, hogy Hitler uralma sokkal jobb helyzetet fog terem­teni, mint ahogy arra általában számíta­nak. Az amerikai magyarság ereje S­ZÁZÁVAL KAPJUK az elismerő le­veleket olvasóinktól, akik legtelje­sebb megelégedésükről értesítenek ben­nünket. Lelkes munkánk s fáradozásunk legbecsültebb ellenértékei ezek a levelek, amelyek világosan bizonyítják, hogy az amerikai magyarság méltányolja és meg­érti törekvéseinket, hogy nélkülözhetet­lennek tartja szolgálatainkat. Az Amerikai Magyar Népszava min­den időben a magyarság kívánságait vet­te figyelembe és minden törekvése az volt és az marad, hogy a magyarságot szolgálja. Minél nagyobb és erősebb az Amerikai Magyar Népszava, annál hathatósabban és eredményesebben szolgálhatja olva­sóit és előfizetőit. Amikor tehát együtt­működésre hívjuk fel híveinket a lap ér­dekében, tulajdonképen azonnal jelentős ellenszolgálatot is ajánlunk fel, mert hiszen önmaga és az összmagyarság ér­dekeit szolgálja az, aki új előfizetők és olvasók szerzésével táborunkat növeli. Harminchárom esztendeje szolgálja ez az újság az amerikai magyarságot, mindig lankadatlan lelkesedéssel és­ sohasem tor­pant meg az áldozatok nagyságától, ami­kor a magyarság érdekeiről volt szó. Arra kérjük tehát előfizetőinket, bará­tainkat, hogy barátsággal, szeretettel és bízással álljanak mellettünk továbbra is, tekintsék ezt a lapot magukének, erősít­sék és növeljék, hogy mi is megsokszoroz­hassuk az összmagyarság érdekében mindig szeretettel és barátsággal végzett munkánkat. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Különös dolgok, amik az emberrel megesnek írta: SZEBENYEI JÓZSEF­ELHATÁROZTAM, HOGY SZAKÁLT NÖVESZTEK Az utóbbi hónapokban olyan dü­hvel vetették rám magukat a szerelmes asszonyok és annyi molesztálásnak vagyok kitéve, ha bárhol meg­jelenek, hogy elhatároztam, hogy valahogy el­torzítom az arcomat, hogy elmenjen tőlem a gusztusuk végérvényesen. E végből az az ötle­tem támadt, hogy szakáit növesztek. Nem is olyan rendes, szép kerek szakáit, hanem oldal­­szakáit, olyan pakonpart félét, ami lejön az alsó arcomig és az államon olyan kecske-szakál fé­lét, hogy még ijesztőbb legyek. Egy nő, ha ilyesmit lát, hát elvakkintja magát a röhögés­től és ha valakit kinevet a nő, akkor mentve van attól, hogy abba beleszeressen. Ugyanis a szépségem a megölöm. Úgy vagyok vele, mint a gyönyörű szép lányok, akik azt hiszik, hogy a szépségük kinyitja a boldogság útját előttük, holott az hozza rájuk a legnagyobb tragédiákat. Az én férfias szépségem is csak szomorúságot és keserűséget jelentett eddig az életemben és naponta szemrehányást teszek a sorsnak, hogy mért teremtett engem szépnek és mért nem in­kább okosnak és gazdagnak. Mert egy gazdag és csúnya ember ha szép akar lenni, egyszerűen elmegy a Manczihoz a 79-be és olyan szépre csinálja egy óra alatt, hogy a saját mamája se ismer rá. Nálam meg­fordítva van a dolog. Én szegény vagyok és szép és ha a nevezett Manczihoz beállítok, hát megáll a munka és minden manikűrös lány fe­lém ugrik, hogy ő akarja a körmeimet rendbe hozni. Rettenetes dolog. Tehát, amint mondom, elhatároztam, hogy szakált növesztek. Ennek két óriási előnye is van. Elsősorban nem kell borotválkozni, má­sodsorban az ember, ha nincs más dolga, hát simogathatja a szakálát, mert akkor mást úgy se simogathat. Néha úgy elgondolom, milyen jó volna, ha szép, hosszú szőke szakállam vol­na, leülnék egy karosszékbe és gondolkoznék, mialatt volna mit simogatni, volna mit huzigál­ni, mert jelenleg a szemöldököm szolgál erre a célra és az nem elég hosszú és nem elég sely­mes ahhoz, hogy élvezze az ember. Az az ösz­tön, hogy az ember valami hajat simogasson, már az ősidőkből származik, amikor még hosz­­szú szőrrel volt, födve az emberek arca és ami­kor nem vadásztak az őseink, ültek egy kőszik­lán és a szakálas arcukat cirógatták. Még most is meg van bennünk ez az öröklött hajlandóság. Ismerek például embereket, akik képesek át­menni az utca másik oldalára, ahol egy macska ácsorog, csakhogy megcirógathassák szegényt. Viszont mely férfi nem szívesen cirógatja egy szép nőnek a haját? Magamban annyira ki van fejlődve ez az öröklött ösztön, hogy direkt ve­szedelembe sodródom néha, amikor egész ide­gen nőknek a haját akarom cirógatni, ha vélet­lenül szép hajuk van és nem tagadom, egyszer­­másszor már a körmömre is koppintottak e mi­att az ősi ösztönöm miatt. Van abban valami, hogy mostanában külö­nösképpen szeretnek a körmömre ütni egyes hölgyek és bevallom, hogy ennek is van része abban, hogy a szakás növesztésre akarom ma­gam adni. Ugyanis ha nincs más cirógatni való, jól jön majd a szakás is, bár mondhatná valaki, hogy ott a hajam, hát cirógassam azt, mire én arra azt felelhetném, hogy hol van? Viszont ha már a cirógatásnál tartunk pél­dául azt a jóleső, birizgáló érzést ismerik-e, amikor az ember egy szép nőnek a nyugvó ke­zét, vagy alsó karját cirógatja? Teszem fel a nő ül egy nagy karosszékben és a karja ott fekszik a szék karfáján és én odasomfordálok észrevétlenül és elkezdem úgy lassan cirógatni nem a külső, hanem a belső oldalán, mert az jobban csiklandoz és úgy teszek, mintha nem is gusztusból csinálnám, hanem csak olyan lelki szimpátiából, mire a nő észreveszi a csalást és belebök a mellembe a másik kezével, mert azt a kezét, amit cirógattam egy darabig még ápolja, mert jól esett neki. Persze mindettől szabadulni akarok és be akarom fejezni a cirógatási pályafutásomat, tehát szakást fogok növeszteni, hogy cirógat­hassak valamit anélkül, hogy belebökjenek a mellembe vagy a hasamba anélkül, hogy a fél­tékeny férjek vasvilla szemekkel nézzenek rám. A szakálam az a sajátom lesz és cirógathatom éjjel, nappal; a kutya se fog törődni vele. Igaz, hogy mégis jobb volna egy szép, alvó sző­kének a haját cirógatni, amint lágyan ömlenek a fehér nyakára és az egyes elkószáló hajszálak birizgálják a szemeit. Egy-egy hajfonatot elleb­­benteni a homlokáról és félrenézni, hogy nem látja-e valaki, miközben a nő felébred és leken egyet a balkezével. Némely nő roppant szem­telen. Az ember barátságosan közeledik hozzá és ő meg erőszakkal fightolni akar. Alig, hogy felébred már birkózik. Igaz, hogy vannak nők, akik mosolyogva fo­gadják a tisztességes cirógatási közeledést és bizonyos bátorító kifejezés ül az arcukon, de ezeket még kevésbbé szeretem, mert aki azt hiszi, hogy engem még bátorítani is kell, az nem ismeri az életet és nem tudja, hogy az ember jobb szeret előbb egy kicsit birkózni meg pofozkodni, mert a mosolygást utána jobban élvezi. Tehát nincs más hátra, mint szakállt növesz­teni. Válaszolok a levelekre Mrs. A. T. írja, Glenfieldből, hogy arra őfeléjü­k egyes farmerek leölik a borját, mert olyan olcsón akarják megvenni, hogy nem ér­demes eladni. Ezeknek a hornyoknak a húsát akarja az én Macska Tenyészeti telepemre jut­tatni, nehogy a patkányok megegyék a kis ci­cákat. Végül azt írja, hogy “bocsánatot kér,! Az európai béke kilátásai Dr. Deák Ferencnek, a new yorki Columbia egyetem nem­zetközi jogtanárának és a ma­gyar Népszövetségi Delegáció volt tagjának nagysikerű elő­­­adása az amerikai Külpolitikai Társaság bostoni vitaestéjén. IV. MIÉRT NEM LEHET SEM­MIT SEM TENNI? Úgy hiszem elsősorban azt beigazolom, hogy nincsen béke Európában, másodsor­ban azt, hogy nincs is lehe­tőség arra, hogy béke érhető el a jelenlegi békeszerződé­sek keretein belül. Mint utolsó pontot, most ugyanazt kell felvetnem, m­i­n­t amellyel előadásom megkezdtem. Állítom, hogy az európai béke szomorú ki­látásaiért azokat a hatalma­kat terheli, melyek Francia­­ország vezérlete alatt min­dent megtesznek, hogy a mai politikai, közgazdasági és te­rületi status quo fenntartas­­sék, mindazokkal a végzetes köve­tkezményekkel, me­lyekről beszéltem. A prezentált tények nem újak és ismertek nem­­­csak Németországban, Ausztriá­ban és Magyarországon,­ de ismertek a volt Antant ha­talmaknál is. Ezek a tények megcáfolhatatlanok és min­den szemlélőnek nyilvánva­lók. Senki sem kerülheti el hatásaikat semmiféle téren. De semmit sem lehet ten­ni! Miért? Mert Franciaország és a vele egyesült hatalmak nem kívánnak semmit sem tenni és egyedül csak ezeknek a nemzeteknek van meg a ha­talmuk, hogy akaratuknak érvényt szerezzenek. CSAK LÉPÉSRŐL­­LÉPÉSRE TESZNEK­­ ENGEDMÉNYEKET A­­ VOLT ANTANT HA­TALMAK Csak lépésről lépésre és csak a legnagyobb nyomásra tesznek enged­m­ényeket Franciaország és szövetsége­sei, mint történt legutóbb is Lausanneban a jóvátételi kérdés tárgyalása kapcsán. De a szabály az, hogy nem tesznek semmit. A volt Köz­ponti Hatalmak akik úgy­szólván a puskavégnél írták alá a békeszerződéseket, el­ső perctől kezdve azok meg­változtatása mellett vannak. De a radikális változtatások szüksége lassan mindenfelé nyilvánvaló lesz.Versailles és Trianon romboló következ­ményeit már a volt semlege­sek is látják. Sőt, ahogy a háborús vérgőz p­á­rologni kezdett a fejekből, egyes volt­ ellenséges hatalmak is tuda­hogy viccre viccet irt.” Meg van bocsátva, mert az ilyen kedves viccelődőt mindig szívesen lá­tom. “Öreg Charlie, M. K.” aláírás­sal jött egy hosszú levél, amiben Öreg Charlie elmondja az éle­tének egy érdekes epizódját. Majd talán egyszer sorra kerí­tem, mert szépen van elmondva és érdekes história. Steve Pálinkás régi barátom­ Ronkonkomáról kitanít a külön­böző mesterségekre, már­mint,­­ hogy mint kell gombot felvarrni, macskát tenyészteni, konyha és szakácsságot űzni, malacot vág­ni stb. Azt írja, ha jól értet­tem, a levelét, hogy ő most ráér, majd elvégzi mindezt helyet­tem, míg én írhatnék közben va­lami okosat. Hát jó. Bele vagyok egyezve. Vágja csak le a mala­­­cot és aztán m­ikor fel van tá­­­lalva, szóljon Pista barátom. Úgy nem tud senki főzni Ameri­kában mint a Mrs. Pálinkás azt tudom. Még most is megnyalom­ a szájam szélit ha a főztjére gondolok. Áldja meg az ég mind a kettőjüket. Mára ébredtek, hogy a szerző­­dések rosszak s változtatások szükségesek. Ez a véleményes már huzamosabb ideje az olasz kormánynak és ez a jól megalapozott véleménye az angol nép egy hatalmas cso­portjának is. A növekvő elé­gedetlenséget Franciaország és leghűbb vazallusai is kénytelenek lesznek regiszt­rálni és kétségtelen, hogy ma már jelentékeny tömegű azoknak a száma, akik ezek­ben az országokban is tisztáb­ban látnak. Mindazonáltal Franciaor­­szág és szövetségesei vissza­utasítják az igazság tudomá­sulvételét, amikor pedig jól látják. 1919 óta a francia po­litika következetesen és ma­kacsul egyetlen dolgot tar­tott szem előtt, a status quo fenntartását, befolyását a Népszövetség­ben is annyira megnövelni, hogy ez az intézmény sem­mi más ma már, mint egy kölcsönös biztosító intézet, melynek fő politikai felada­ta, hogy a győzelem gyümöl­cseit sértetlenül megőrizze. A katonai és politikai be­folyásoknak ez a szövevé­nye, mely Franciaországot képessé teszi, hogy fenntart­sa Európa mai állapotát és megakadályozza az annyira szükséges valódi béke meg­teremtését. A helyzet ilyen részletes analizálása után minden fe­lelősséget , Franciaországra kell hárítani. Ez a felelősség igen súlyos. A kilátások na­gyon elbátortalanítók. Az igazi béke kilátásai ma söté­­tebbek, mint tegnap voltak és minden nappal csak ve­szélyesebb lesz a helyzet. TEGNAP ÉS MA Tegnap még az volt a kér­dés, hogy a békeszerződése­ket revideálják-e vagy nem? Ma a kérdés egészen más. Ma az a kérdés, hogy a reví­zió mikor és hogyan fog megtörténni? A felelet Franciaországon és háború utáni szövetsége­sein nyugszik. Két lehetőség van. Vagy addig kell vár­nunk, amíg az elnyomott nemzetek szenvedése olyan kibírhatatlan fokra ér, hogy felkelés tör ki a láncok lerá­zására. Vagy pedig nézzünk szembe a tényekkel, valljuk be bátran a­­múlt tévedéseit és üljünk le a tárgyaló­asztal­hoz, hogy helyrehozzuk a té­vedéseket és megszüntessük az igazságtalanságokat. Melyik eshetőséget fogja fogja Európa választani? Ez az a kérdés, mely meg­határozza az igazi béke kilá­tásait a jövőben. (VÉGE). KICSODÁK A FRAN­CIÁK IGAZI SZÖVET­SÉGESEI? Franciaország hatalmas há­lózatát építette ki a katonai szövetségeseknek azokkal az országokkal, akik gyarapod­tak a békeszerződések révén. Franciaország segített kiépí­teni és újjászervezni Len­gyelország, Románia, Jugo­­s­z­l­ávia és Csehszlovákia hadseregeit és pénzzel támo­gatta az erődítmények, stra­tégiai vasútvonalak és hadi­anyag gyárak építését ezek­ben az országokban. Leg­alább annyi pénzt kölcsönö­zött szövetségeseinek ilyen célokra, mint amennyit saját fegyverkezésére költött. A NÉPSZÖVETSÉG A FRANCIA POLITIKA EGYIK ESZKÖZE Franciaországnak sikerült Megtöri a hűlést nem drága háziszerrel “Három éves fiamnak komoly hűlése támadt. Oliv olajjal keverve m­entegi be a hátát és mellét az Anchor Pain-Expeller-rel. Másnap reggelre a hűlése eltűnt. Ajánlom az Anchor Pain-Expeller-t mint a legolcsóbb én legjobb háziszert hűlések, fájós­­* mole, merev*ízületek és fájós lábak enyhítésére.” st. D. Travis, Staten Island. v. MAGYARORSZÁGBA beleértve a vasúton való utazást a nap­­sugaras déli vonalon. NAGY,­ráNYSZÓRŰ BERENDEZETT HAJÓÓRIÁSOK CorriZe cfe SAVOIA Indul: február 4 és február 25 RE­­X­ Indul:­ február 18-án, március 11-én Közvetlen vasúti összeköttetések Genunből MAGYARORSZÁGRa Felvilágosításért forduljon bármelyik meg­hatalmazott ügynökhöz, vagy hozzánk. ITALIAN LINE­­ STATE STREET NEW YORK CITY Tel.: Bowling Green 9-5900 Akár az uj! Férje azzal a büszkeséggel fogja vi­selni az általunk mosott inget, mint­ha most vette volna a férfidivatára üzletben. MOSODAI SZOLGÁLATAINK Golden White Finish fontja 10c Legmodernebb szolgálat. Lepedők és abroszok kivasalva, szépen hajto­gatva jönnek vissza. Ruhák kemé­nyítve, kézzel befejezve. Ingek, blúzok kézzel valasalva külön Golden White Laundry 337 East 75th St., New York, N. Y. Telefonáljon Butterfield 8­0088 és em­berünk .megmagyarázza önnek többi szolgálatainkat. Áraink a legolcsóbb­ak. Hivatkozzon Am. M. Népszavára. | TARZAN, A RETTENETES ! ; ÍRTA: EDGAR RICE RIlRROTJGHS^A^­AAfwwvrwMvyl No. 3. Amikor elhagyta az emberevők faluját Tar­zan délnyugat felé haladt és rettenetes nélkü­lözések árán átvágott egy terméketlen, vízben szűkölködő síkságon, amely tele volt szúrós cserjékkel. Végre egy olyan vidékre ért el, ame­lyen talán még sohasem járt emberi lény és csak azoknak a törzseknek a legendáiból is­merték, amelyek a síkság szélén laktak. Égbenyúló hegyek voltak itt, hatalmas sík­ságok és nagy, sü­ppedős mocsarak, amelyek­ben — éjszakánként — a majomember furcsa vadállatokat látott tanyázni. Csak több heti fáradtságos kutatás után talált egy olyan pon­­tot, ahol végre átkelhetett a végtelen mocsá­ron. Nagyon nehéz átkelési pont volt ez, ame­lyen sűrűn tanyáztak veszedelmes és mérges hüllők. Amikor végre Tarzan biztos, szilárd talajt ér­zett a lába alatt, akkor értette csak meg hogy évszázadok óta ezt a vidéket miért kerülte el az ember. Úgy tűnt fel előtte mintha egy tel­jesen új világrészt fedezett volna fel. Nagy számban talált erre rinocerászokat, elefánto­kat és­­vízilovakat, amint a mocsárban gázoltak. Tarzant rendkívül meglepte, hogy ebben az Istentől elhagyott földrészben­ megtalált min­denféle vadállatot és madarat, amelyeket is­mert, de olyanokat is, amelyeket még sohasem látott. Roppant érdekelte őt a sárga és fekete csikós oroszlán, amely nagy számban tanyá­zott erre. Ezek azonban kisebbek voltak, mint azok, amelyeket eddig ismert az ő dzsungeljá­ból. Éles, kardszerű foguk volt ezeknek az oroszlánoknak és rettentő vadak és ingerléke­nyek voltak. Némelyik úgy volt pontozva mint egy leopárd. (Folytatjuk.), bv Edgar G..« hs, Ir.c. />d -igiits reserve^.

Next