Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)
1939-04-01 / 91. szám
r 4 Founded In 1899 by GÉZA D. BERKÓ, alapította 1899 ben Amerikai illll Népszava Entered as Second Class Matter Post Office, New York Published daily including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. Main Office 380 Second Ave., corner 22nd Street New York, N. Y. Telephones: GRamercy 5-6780, 6781 6782 Night, Sundays and Holidays:: GRamercy 5-8761 SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, So. America, Cuba, one year $6.—, C mo. $3.— Daily only. — Foreign Countries and New York City one year $9.—, 6 months $4.50. Daily only. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Az Egyesült Államokban, Canadában Mexicoban, Dél Amerikában és Cuba-ban: egész évre $6., fél évre $3.Külföldre és New York Cty-ben egész évre $9.—, fél évre $4.50 Magyarországi szerkesztőség — Office in Hugary BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 15/B._______ Budapest Editor: Dr. ANDOR KUN, budapesti szerkesztő BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y. ;— 31-11 30th Avenue. Bethlehem, Pa. — 843 E. Fourth Street. Bridgeport, Conn. — 578 Bostwick Avenue. Buffalo, N. Y. — 432 Dearborn Street. Cleveland, O. 8407 Woodland Ave. Chicago, 111. — 3300 N. 67th Street. Los Angeles, Cal. — 724 S. Arizona Avenue. FIÓK IRODÁK: Newark, N. J. 17 Williams St., Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — 307 Maple Street. Passaic, N. J. — 157 Jefferson Avenue. Philadelphia, Pa. —■. 537 Morse Street. Pittsburgh, Pa. — 812 Johnston Avenue. So. Bend, Ind. — 1720 Kemble Ave. Trenton, N. J. 906 So. Broad Street A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos. — Harcolni ellene emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak. — Ez az újság minden erejével, minden súlyával minden rendelkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar refo 15)-ért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül, trianoni szerződést meg kell változtatni. „Bábok vagyunk” “MI CSAK bábok vagyunk a nemzetközi politikában” — jelentette ki Dr. Joseph Tiso, Szlovákia elnöke és miniszterelnöke. Ez a kijelentés olyan beismerés volt, amit soha, egyetlen szabad ország, szabad kormányfője nem tett meg. Mert Josef Tiso ezekkel a szavakkal azt ismerte be, hogy Szlovákia mai formájában nem életképes és nem lehet életképes sohasem. Olyan ország, amely akár önszántából adta fel külpolitikai függetlenségét, akár akarata ellenére, legfeljebb csak ideig-óráig élhet önálló állami életet. A szlovák kormányelnök rádióbeszédet tartott Pozsonyban és ez a beszéd valósággal hemzsegett az ellenmondásoktól. Az ellenmondások sorozata akkor kezdődött, akkor Tiso kijelentette, hogy meg akarják őrizni Szlovákia függetlenségét. Milyen függetlenséget ? Hát nem dobta-e oda maga Josef Tiso országa függetlenségét akkor, amikor Hitler lábai elé vetette magát és német protektorátus alá helyezte Szlovákiát? Tiso nem tudja, hogy hogyan is áll a németekkel. Két héttel ezelőtt ő maga írta alá Berlinben azt az egyezményt, amely szerint Németország 25 évig biztosítja Szlovákia határait. De mik ezek a határok? Szlovákia határait sohasem szabták meg, hiszen az a föld, ahol a szlovákok élnek, ezer esztendőn át Magyarország volt. A világháború után ez a föld alkotta Csehszlovákia egy részét. A csehszlovák állam azonban felbomlott , és a végső felbomlást maga Tiso és társai idézték elő — a volt Csehszlovákia egy részét: Csehországot és Morvaországot elnyerte Németország, a Kárpátalját visszacsatolta Magyarország. Szlovákiának sohasem voltak természetes határai, mert sohasem volt tiszta szlovák föld, olyan terület, ahol csak szlovákok éltek. Ahhoz, hogy Szlovákia határait megvédhessék akár a szlovákok, akár a németek, elsősorban is arra van szükség, hogy ezeket a határokat pontosan megszabják. Tiso keserűen veti a németek szemére, hogy nem védték meg mostanáig Szlovákia határait. A következő pillanatban azonban beismerte, hogy Szlovákiában német katonaság van s azt hangoztatta, hogy ezeknek a német katonáknak a jelenlétére szükség is lesz addig, amig Szlovákia szomszédai “kapzsiak” maradnak. Majd beszéde további során “földéheseknek” nevezte a magyarokat. A szlovák miniszterelnök elfelejti, hogy akármilyen sokat is követelne Magyarország Szlovákiából, még mindig keveset követelne, mert Szlovákiának a helye Szent István birodalmában van. Tiso maga is beismerte, hogy Szlovákia egymagában állva, csak báb marad a nemzetközi politika nagy játszmáiban. De Szlovákia nemcsak külpolitikailag, hanem gazdaságilag sem tud önállóságra szert tenni. Ezer éven át elsősorban is a gazdasági élet törvényszerűségei tartották a szlovákokat a magyar állam keretében és a gazdasági élet törvényei vissza kell hogy sodorják őket ugyanoda, ahonnét húsz esztendővel ezelőtt, a békeszerződésekkor, erőszakkal kiszakították őket. A magyarokat vádolja meg “földéhséggel” az a szlovák miniszterelnök, aki nagyon jól tudja, hogy Magyarország volt a legnagyobb áldozata a világháború után szomszédjai földéhségének. S az egyik legéhesebb szomszédja Magyarországnak az a Csehszlovákia volt, amelynek területi épségét az elmúlt ősszel még minden erejével védeni próbálta Tiso. A magyarokra akarja fogni a szlovák miniszterelnök azt a bűnt, amelyet Csehszlovákia követett el s amelynek következményeitől nem tudtak elmenekülni a csehek és nem fognak tudni a szlovákok sem. A jéghegyek idénye 1912 ÁPRILISÁBAN a Titanic gőzhajó, első tengeri útján jéghegyre futott és elsülyedt. 1500 emberélet veszett oda modern idők leggyászosabb és legnagyobb arányú hajószerencsétlensége alkalmával. A Titanic pusztulásának köszönhető az International Service of Ice Observation and Ice Patrol. Múlt héten érkezett az Egyesült Államok Chelan nevű partőrhajója a megfigyelés alatt tartott zónába és ezzel a szolgálat megkezdte huszonötödik évi áldásos működését. A jéghegyek elleni védelem évente három hajót állít erre a célra szolgálatba. Két másik hajó rövidesen indul el északra és a szolgálat, a cirkálás és megfigyelés a jéghegyidény végéig, augusztusig tart. Ez a szolgálat átlagosan évi százezer dollárba kerül és költségeit közösen fizeti az a tizennégy állam, melynek hajózása megköveteli a megfelelő védelmet. A terület, melyet a partőrhajók bejárnak, körülbelül olyan nagy, mint Pennsylvania állama és Newfoundland keleti partjain terül el. Itt az idény folyamán mintegy 420 jéghegy indul útnak a legsűrűbben hajózott víziutakat veszélyeztetve, végcéljuk felé. A cirkáló hajók kötelessége a jéghegyeket megtalálni és kelő időben figyelmeztetni a hajókat hollétük felől. Mire a jéghegyek a hajózási útirányba kerülnek, körülbelül kétévesek. Gröndland a szülőföldjük, egyre nagyobbak lesznek és gigantikus jéghegyek formájában csúcsosodnak ki. A jéghegyeknek csak egy tizenharmad része van a tengerszint felett, sok millió tonna súlyú alsórészük láthatatlan. Ez teszi különösen veszélyessé őket. Ágyúval gyakran megpróbálták a védő partőrhajók a nagyobb hegyeket kisebb részekre osztani, de az eredmény nem volt megfelelő. A meleg Golf-áramba érve a jéghegyek lassan elolvadnak és mire Maine állam déli partjaihoz érnek, már majdnem teljesen megsemmisülnek. A mikroszkóp állatkertje A FILOZÓFUSOK megállapítása szerint az ember nagyság tekintetében amikro-organizmusok és csillagok között foglal helyet. Sokan érdeklődnek a csillagok iránt, de teljesen elhanyagolták a láncszem végét, melyen a parányok, a mikro-organizmusok vannak. Pár héttel ezelőtt a Westinghouse International Electric Company nyilvánosságra hozta, hogy a new yorki világkiállításon ezt a mikroszkopikus állatkertet vetíti filmjen a nézőközönség elé. Dr. Georg Roemmert, a Westinghouse egyik kutató és kísérletező tudósa tökéletesítette a vetítő gépet, mely a parányi, szabad szemmel egyáltalában nem látható élőlényeket kétezerszeresen megnagyítva, egy öt láb magas film screenre vetíti, ahol egész életük, mozgásuk, minden életmegnyilvánulásuk látható lesz. Dr. Roemmert nagyon találóan “mikrovízum”-nak nevezte találmányát. A chicagói világkiállításon hét ilyen mikroszkopikus állatkert volt, a World’s Fairen egy tucat lesz. A színes filmek egészen biztosan általános érdeklődést fognak kelteni. Válaszol a szerkesztő Mrs. A. S., Muskegon Heights, Mich. — Legnagyobb sajnálatunkra a levelében említett ügyben, mint azt már hónapokkal ezelőtt megüzentük, nem lehetünk szolgálatára. L. J.-né, Buffalo, N. Y. — Fiuméból a Cunard Line vállalat “Altonia” nevű hajója 1910 december 24-én érkezett New Yorkba. Az utasok névsora nekünk nincs meg, csak a hajók megérkezési rekordjaival rendelkezünk. A folyamodványban jelentse be mind a két nevet, ha nem emlékszik rá, hogy a kettő közül melyiket használta. Rotterdamból a Holland America Line vállalat “Rotterdame" névül, hajója 1910 szeptember 4-én érkezett New Yorkba. J. H., Detroit, Mich.—Második házassága érvénytelen, mert első feleségétől nem vált el. Mint olyan egyén, aki bigámiában bűnös, illetéktelen az amerikai polgárságra. Ebben az országban a bigámiát börtönnel büntetik. Önnek először el kell válnia első feleségétől és a válás után érvényes házasságot kell kötnie második feleségével. J. K., Yardley, Pa. — A rekordok szerint a Brémából indult North German Lloyd vállalati hajók közül 1901-ben egyik sem érkezett Baltimoreba, hanem mindegyik New Yorkban kötött ki. 1901 szeptember 30-án Brémából nem érkezett hajó New Yorkba. Miss C. F., Ambridge, Pa. — ha az utolsó öt évre vonatkozó adatokat nem tudja megadni, akkor nem lehet polgár. S. S., Harrison, N. J. —■ 1.) Közölje velünk a hajóstársaság nevét. Szívesen megkíséreljük a hajók neveinek kikeresését. 2.) A kért adattal nem rendelkezünk. 3.) Kérdése érthetetlen. J. B., Newark, N. J. — Fiuméból a Cunard Line vállalat “Slavonia” nevű hajója 1907 augusztus 28- án érkezett New Yorkba. O. I., Bridgeport, Conn. — Havre-ból a French Line vállalat “La Provence” nevű hajója érkezett New Yorkba 1910 március 12-én. E. L., South Norwalk, Conn. — 1903 június első két hetében Brémából a North German Lloyd vállalat következő hajói érkeztek New Yorkba: 2-án a “Bremen” és “Kronprinz Wilhelm”, 10-én pedig a “Kaiser Wilhelm der Grosse”. Régi olvasó, Roebling, N. J. — Névtelen levél bizalmatlanságra vall és akivel szemben bizalmatlanok vagyunk, attól nem várhatunk megbízható választ. Brémából a North German Lloyd vállalat “Yorck” nevű hajója 1923 december 19-én érkezett New Yorkba. A polgárosodásnál arra nincs szükség, hogy a hajó mikor indult. J. D., Trenton, N. J. — írja meg, hogy melyik európai kikötőből indult és 1912 februárjában körülbelül hányadikán érkezett hajója New Yorkba. Szívesen megkíséreljük kikeresni azoknak a hajóknak neveit, melyek abban az időtájban érkeztek ide. Válaszában hivatkozzék ennek az üzenetünknek dátumára. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA EDOUARD Daladier francia miniszterelnök rádióbeszédét kétféleképen is fel lehet fogni. Az egyik felfogás az, hogy a francia miniszterelnök végérvényesen és határozottan elutasított minden olasz követelést, a másik felfogás azonban az, hogy Daladier kemény és határozottnak látszó kijelentései ellenére is végeredményben megnyitotta az utat a békés tárgyalások felé. HA ALAPOSABBAN olvassuk át Daladier beszédét, akkor azt láthatjuk, hogy a francia miniszterelnök sokkal élesebben beszélt Németországról, mint Olaszországról, annak ellenére, hogy Franciaországnak jelenleg nem a németekkel, hanem az olaszokkal gyűlt meg a baja. Daladier szavai azonban elárulták, hogy a francia miniszterelnök nem tartja megvalósíthatatlannak azt, hogy Franciaország és Olaszország meg tudjanak egyezni egymással. Németország kormányát azonban annyira megbízhatatlannak tartja, hogy semmiféle értelme, célja sem volna még annak sem, hogy tárgyaljanak egymással. DALADIER kijelentette ugyan, hogy Franciaország sem gyarmati birodalmából, sem jogaiból nem hajlandó engedni, de ugyanakkor hozzátette ehhez azt is, hogy nem zárkózik el az elöl, hogy leüljenek a tárgyalóasztalhoz és mégis megvizsgálják Olaszország követeléseinek az alapjait. Ha Daladier teljesen és végérvényesen vissza akarta volna utasítani az olasz követeléseket, akkor még csak arra sem volna hajlandó, hogy tárgyaljon róluk. A FRANCIA miniszterelnök természetszerűen nem mondhatott többet, minthogy hajlandó tárgyalni. Hiszen kézenfekvő az, hogyha még minden tárgyalás megkezdése előtt, sőt Olaszország követeléseinek pontos ismerete nélkül is olyan kijelentéseket tett volna, hogy Franciaország hajlandó bizonyos engedményeket tenni, akkor ezt az olasz diktátor a gyengeség jelének venné és kétszerannyi követeléssel állna elő, mint amennyivel megelégedne! MUSSOLININEK természetesen nem tetszett Daladier beszéde. Nem tetszett neki az, hogy Daladier kikerülte azt a csapdát, amit az olasz diktátor felállított és nem tetszett neki az, hogy Daladier is megcsörtette a kardját. A diktátoroknak általában az a véleményük, hogy a kardcsörtetés joga csak őket illeti meg és mindig megdöbbennek és fel vannak háborodva olyankor, amikor mások is a kardjukra ütnek. S ÍGY érthető, hogy Daladier beszédére Mussolini még harciasabb hangú beszéddel válaszolt. Mussolininek elsősorban arra van szüksége, hogy az olasz nép úgy tekintsen Franciaországra, mint Olaszország elnyomójára. Mert csak így, csak ebben az esetben tudja az olasz közvéleményt mozgósítani Franciaország ellen. — “Olaszország nem maradhat mindig a Földközi tenger foglya” — kiáltotta Mussolini, aki ezzel mintegy azt akarta belevésni az olasz közvéleménybe, hogy Olaszország fegyőre: Franciaország. EZEK a harcias hangú beszédek, ezek a fegyvercsörtetések azonban nem fogják felborzolni a világ közvéleményének az idegeit, mert mint ahogy Daladier beszédében is volt egy mondat, amely nyitva hagyta a békés tárgyalások lehetőségét, ugyanúgy Mussolini beszédei sem tartalmaznak olyan követeléseket, amelyeknek legalább is részleges teljesítése kivihetetlen volna. Mint ahogy Daladier, úgy Mussolini is nyitva hagyta maga mögött az ajtót egy új francia-olasz tárgyalás felé. ETHIOPIA meghódításának elismerésével két évig késett Franciaország, de a két évi késés után mégis megtörtént az elismerés. S ez megmutatta, hogy Franciaország realitásokkal számolva, hajlandó sutba dobni az elveit. S ugyanígy, a realitásokkal számolva, Franciaország talán hajlandó lesz újabb engedményeket hozni, annak ellenére is, hogy Daladier olyan erősen hangoztatta, hogy Franciaország nem enged . . . NAPÁNYI PÁL DR. KUN ANDOR: Budapesti posta Amerikába Vándor állj meg, vedd le süveged!” HIVATALOSAN a vereckei szorosnál fogadta lengyel hivatalos küldöttség a magyar honvédeket, amikor végre megvalósult a lengyel-magyar határ, amikor végre anyagi küzdelem, szenvedés után az ősi magyar grániton, a vereckei szorosnál egymás karjaiba borulhatott lengyel és magyar. Az első magyar járőrök azonban Uzsoknál érték el a lengyel határt. Talán nem is véletlen, hogy éppen Uzsoknál történt meg ez a történelmi találkozó. Uzsok ugyanis a világháború legcsodálatosabb hősiességének volt tanújele. Amikor 1914 végén az orosz hadsereg elfoglalta Galíciát s a kárpáti hágókon kezdett leereszkedni Magyarország felé, Uzsoknál voltak a legvéresebb harcok. Egy orosz osztag a duklai szorosban lejött Zemplén megyébe Homonnáig, egy másik a Tatár-hágón és Kőrösmezőnél Mármarosszigetig, ezeket azonban könnyű szerrel nyomta vissza az osztrák-magyar hadsereg. Veszedelmesebb volt a helyzet Uzsoknál és a vereckei meg beszkidi hágónál. Itt az ungvári és munkácsi vasút mentén a völgyekben nagy orosz erők törtek előre. Hadseregünk akkor minden erejét Galíciában összpontosította, egy nagy hadsereget lekötött a szerb hadjárat is s gyönge, főként magyar csapatok védték e szorosokat. A Huténföld e vidékének minden faluja a magyar hősiesség véres jeleneteit látta. Bercsényfalva, Tarjaremete, Mérete, Nagyberezna, Révhely, Csontos, Fenyvesvölgy, Uzsok, Sianki. Az Ung völgyében: Alsó- és Felsőverecke, Voloc a Latorca völgyében, Toronya, Bisztra a Nagyág völgyében. Zord hegyek közt, ahol csak egy-egy völgy volt járható, rettenetesen kemény télen szörnyű harcokat folytatott különösen Uzsok környékén Szurmay hadserege az orosz túlerővel. Rosszul felszerelt, főként magyar honvéd és népfölkelő ezredek kerültek ide, amelyek közül több még régi Werndl-puskákkal, nyári feleszereléssel rendelkezett csak. Ezek tartották fel az oroszot addig, amig a főcsapatok előkészültek Galíciában a döntő ütközetre. Szurmay magyar ezredesnek mondta: — Fiuk, ha Uzsok elvész. Elveszett Magyarország! Ha itt sikerül az orosz előnyomulás, felgöngyölődik a front s az orosz hadsereg rátör a magyar Alföldre! Valóban oroszlánként harcoltak itt a magyarok. E falvak — Sianki, Uzsok, Fenyvesvölgy, Csontos — hol orosz, hol osztrák-magyar kézben voltak, a mieink azonban mindig visszaszorították a túlerőt. Gyakran megtörtént, hogy a hosszan elnyúló, szegény, kis gyéren lakott Uzsokon, ahol az egyetlen utcán egy-egy ház néha puskalövésnyire feküdt a másiktól, a falu ez egyetlen utcájának egyik végében magyar határjárőr aludt éjszaka, másik végében kozák kozák járőr, anélkül, hogy egymásról tudtak volna. A felszabadulás után, 1915 márciusában jártam e helyen. Az uzsoki pap kalauzolt s ő jegyezte meg: — Nagy temető, ez az én falum, uram! Ki orosz, ott magyar, amott lengyel legionisták vagy osztrák katonák tömegsírja. Elestek itt szibériaiak, kaukázusiak, kieviek, tatárok, üzbégek, kozákok, az orosz birodalom minden vidékéről s főként sok magyar*. ■— Vándor, állj meg s vedd le süveged, Hősök nyugszanak e helyen! volt olvasható" az ákom-bákom felírás az egyik tömegsíron, a másikon pedig: Asztalos csinálj koporsót, Egy egész ezrednek valót ! Végbetűvel, nagy betűvel ird rá eztet: Itt nyugszik a 68-as gyalogezred! Nem is véletlen talán, hogy éppen e szent helyen találkozott először 1939 feledhetetlen márciusának 16-án a magyar honvédjárőr a lengyel határőrökkel! ! Gdynia Budapesten a lengyelek bemutatták kiállításukon a gdyniai és danzigi kikötő képeit. Igen érdekes és tanulságos e kiállítás, azonban ezt a csodát, amit e kikötő jelent, csak az érti meg igazán, aki saját szemével, látta Gdyniát 1926 előtt. Amikor én 1924-ben ott jártam, Gdynia nyomorúságos, mocskos kis halászfalu volt. Pár vályogház, több sárból vert, vagy fából összetákolt kunyhó. Alig lakott ott 250 család, valami 700 lélek. Közel hozzá a gyönyörű Danzig, Észak egyik legszebb városa, amelyik olyan a maga érintetlenül nagyszerű középkori palotáival, várfalaival, mintha a XV. századból felejtették volna itt. Danzig szabad város. Népszövetségi kormánybiztos igazgatja, külön közigazgatása van itt a németekneknek s külön a lengyeleknek, de a két népcsoport itt a legridegebben elzárkózik egymástól, arra is alig fordul elő eset, hogy lengyel és német összeházasodjék. Danzig kikötője azonban, távolabb a várostól, Lengyelországhoz tartozik. Forgalma 1924-ben jelentéktelen volt, a kikötő épületei kezdetlegesek. Ma pedig Gdynia hatalmas kikötő s ugy ennek, mint "a danziginek kikötőművei hatalmasak, modernek, forgalma pedig e tenger minden más kikötőjének forgalmát felülmúlja. Gdynia a 700 lélekből, nyomorult halászfaluból 115,000 lakosú, világhírű kikötőváros lett. A 34 milliós Lengyelország kikötője Danziggal együtt. Ide vonzotta sok szomszéd állam s így Magyarország forgalmának jelentős részét is. A világháború óta itt alapították az egyetlen új északamerikai utas- és postaforgalmat lebonyolító hajóstársaságot is, amelynek hajói közül az egyik Báthory István nevét viseli, aki erdélyi fejedelem létére lett Lengyelország egyik legnagyobb királya. Személyes tapasztalatból állíthatom, hogy egy nemzet sem fejlődött 1920 óta oly óriásit, mint az a Lengyelország, amelyet három egymástól szétválasztott darabból: az osztrák Galíciából, a Németország alá és az Oroszország alá tartozott Lengyelországból kellett összeragasztani Pedig ez nem volt könnyű, mert egészen más szellemben nevelkedtek az osztrák-lengyelek, mint a németországiak s azok is másban, mint az oroszországi lengyelek. MIKES IMRE: A balti államok Paks, március Memel annexiója az európai helyzet homlokterébe sodorta a balti államok kérdését. Az a földsáv, amelyen Észtország, Litvánia és Lettország terül el, Középeurópa szélső határa volt, ahova a háború után a nemzeti önrendelkezés gondolata eljutott. A három balti ország azonban távolról sem képez intakt nemzeti egységet. A századokon át domináló nép mind a háromba beszűrődött s így erős orosz kisebbséget találunk valamennyiben, sokkal erősebbet, mint amilyen a német kisebség. A Baltikum nemzetiségi térképe Litvániában 50,000 orosz él, ami a lakosság 2 százaléka, Észtországban 92.000, vagyis 8,2 százalék, Lettországban 233,000 (12 százalék). Szinte kivétel nélkül földmivelők. A németek, a Baltikum felé irányuló százados expanzió tanúságaképpen, javarészt városlakók. A balti államok földreformja előtt a nagybirtokosok javarésze is német volt. Litvániában körülbelül 35,000, Észtországban 16,000, Lettországban 62,000 német él. Az orosz-német kérdésen kivnl komplikálja a balti államok nemzetiségi problémáját a zsidó lakosság ügye is. A zsidó kisebbség, javarészt szintén városi elem, Litvániában körülbelül 150.000, vagyis a lakosság 7.5 százaléka. Lettországban 93.000, tehát 4.7 százalék. Észtországban csak 4500 zsidó él, tehát számba nem jövő, elenyésző minoritás. A náci propaganda természetesen alaposan kihasználta a zsidósággal kapcsolatosan adódó lehetőségeket. A negyedik kisebbség a lengyel, amely szintén igen jelentős: Litvániában körülbelül 65,000, Lettországban 50,000. Ez a kisebbség a lengyel határszélen lakik, egy tömegben s természetes, hogy Lengyelország nagy gazdasági és kulturális nyomást gyakorol reája, főképpen Litvániában, hogy így paralizálja a litvánoknak Vilna felé szálló óhajait. E számadatokba nem foglaltuk bele a memeli kimutatást. E város sorsa eldőlt már. Lakossága egyébként felerészben német, felerészben litvánvolt! Veszélyben a balti államok A hitleri dinamizmussal, amint azóta a legutóbi események megmutatták, számolni kell. Valószínű, hogy Memel bekebelezése után Litvánia teljesen elveszíti függetlenségét és Litvánián át a másik két balti állam is súlyos események előtt áll. A három állam német lakossága, Hitler hatalomra kerülése óta, alaposan megdolgozta e területet. Éppen a nemzeti szocialista mozgalmak okozták, hogy a baltti államok demokratikus képlete feloldódott: a parlamenti rendszer vagy árnyékképpen létezik csak bennük, vagy központi, diktatórikus a hatalom, mint Lettországban is. A Baltikum e politikai életében a kisebbségek lehetőségei úgyszólván a zéróra zsugorodtak és ez a közéletet állandó feszültségben tartja. Kitűnő légkör ez a szeparatista mozgalmak számára. Viszont e szeparatista mozgalmak visszahatnak és ridegebbé teszik a központi hatalmat. A helyzet állandóan romlik s nincs kétség benne, hogy egyhamar kitűnő vadászterület kínálkozik majd a III. Birodalom további törekvései számára a Baltikum sávján. E pillanatban még a balti államok kisebbségeinek az álláspontja országaik felé, nagy többségben, pozitív. De az agitáció mind erősebb lesz, egyrészt német részről, másrészt lengyel részről is és így az események előrevetik már árnyékukat. Memel kezdőpont volt csak, a folytatás most következik.