Amerikai Magyar Népszava, 1961. február (63. évfolyam, 26-28. szám)
1961-02-01 / 26. szám
ers? —\ a -_ .V.-. J\.J ,—tt ....................... Second class postage paid at Cleveland, Ohio Published daily, except Sundays and legal Holiday* AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 305 EAST Both STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telefon: REgent 7-9370 előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $20.00 — Félévre (half year) $11.00 Negyed évre (quarter year) $6.00 Más országokba (other countries) egy évre (one year) $25.00 félévre (half year) $13.00 BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Bridgeport, Conn., 578 Bostvick Ave. Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave Bethlehem, Pa., 703 F. 4th Street Garfield, N. J., 32 Division St. Buffalo N V., P. O. Box 152 New Brunswick, N. J., 98 French St. Niagara Square Station 'Pre-th Amhoy N. J 40° 1 <5t. dhlcago, 111., 8341 Prairie Ave. Philadelphia, Pa., 4631 N. Rnsehill St. Alliance, O., 766 E. Summit Street Trenton, N. J., 482 Riverside Ave. Canadian Head Office: BÉLA W. ItAYEK, ivigr. 271 College St.. Toronto 2 B, Ont., Canada. Tel WA 4-3905. Lakás: AV 5-3775 Brid AZ ELNÖK EGÉSZSÉGE Az Egyesült Államok lakossága az elmúlt négy év során megszokta, hogy nagy figyelemmel kísérje az elnök egészségéről kiadott híreket, mert hiszen a Fehér Ház élén egy olyan ember állt, aki csak a felsőbb gondviselés kegyelméből maradt életben egy súlyos szívroham után. Azt pedig, hogy az Egyesült Államok elnökének egészsége milyen nagy befolyással bír a politikai, de még a gazdasági helyzet alakulására is, mindannyian tudjuk. Hiszen elég egy vésztjósló orvosi bulletin a Fehér Házból, hogy a new yorki tőzsdén az árak zuhanni kezdjenek. Az amerikai elnök egészsége kérdése rendkívüli fontosságának megvan a maga alapos magyarázata. Az Egyesült Államok alkotmánya egy rendkívüli okmány, amely a történelem során bebizonyította értékét és szerzőinek előrelátását. Egy szempontot azonban figyelmen kívül hagytak és ez a körülmény az amerikai történelem folyamán ismételten okozott fejfájást a honatyáknak. Az alkotmány ugyanis pontosan előírja, hogy mi a teendő az elnök halála esetén, megszabja a hatalomátadás minden apró részletét, de egy szó utasítást sem tartalmaz arra nézve, hogy mi legyen a teendő, ha az elnök betegség folytán képtelen hivatalát betölteni. Az Egyesült Államok elnöki tisztje ugyanis egyedülálló a világban. Az amerikai elnök a végrehajtó hatalom vezetője, a hadsereg legfőbb parancsnoka és figyelemreméltó módon, a felelősséget kormánya intézkedéseiért maga az elnök viseli. Kabinetjének tagjait ugyanis saját maga nevezi ki és a szenátus azt csak jóváhagyja. Mindezek a tényezők, a felelősségnek egy olyan kombinációját helyezik az elnök vállaira, hogy azt senki más nem viselheti, csakis a nép által megválasztott elnök, vagy halála esetén az alelnök. John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35-ik és legfiatalabb megválasztott elnökének egészségéről most kiadott jelentést csak örömmel és megelégedéssel veheti tudomásul Amerika és a szabad világ népe. Reméljük, hogy Kennedy elnökségének ideje alatt a Fehér Házból csak ilyen tartalmú orvosi jelentéseket adnak majd ki a jövőben is. FIGYELMEZTETŐ JELEK Ha nem is szabad nagy jelentőséget tulajdoníak a francia kommunista pártban fellépő jelenségeknek érdemes elgondolkodni rajtuk. Thorez pártját — noha számottevő ereje még fénykorában sem volt — mindig szívesen emlegették a Kreml berkeiben. Igaz, a magyar szabadságharc eseményei ezt a pártot is alaposan megtépázták; a legkövetkezetesebb kommunisták, köztük a világhírű francia író, Jean Paul Sartre, kiábrándulva fordítottak hátat a marxista tévtanoknak és az “ellenség” táborába léptek. De az öreg, harcedzett Thorez, akit Moszkva értékálló valutákkal fizet, rendezte sorait és valahogy helyreállította a megbillent egyensúlyt. 1956 óta a párt tagjainak ezreit vesztette el s az egykor oly jelentős bázis, ma már nem több, mint egy talpalatnyi föld, puszta jelkép. És ebben a kis pártban is széthúzás ütötte fel a fejét. A fiatalabb kommunisták, az algériai kérdésben szembefordultak a főtitkárral. A fiatalok elégedetlenek azzal a vonallal, amelyet Thorez, Moszkva parancsára, követ. A helyzetet bonyolultabbá teszi az a tény hogy amíg a francia kommunista párt Kruscsev utasítására támadja De Gaulle elnököt, addig a párt tagjainak jelentékeny része, — amint ez a legutóbbi szavazás alkalmával kiderült —, a francia elnök politikai vonalvezetése mellé állt. Ismételjük: az ügynek nincs különösebb jelentősége. De alkalmat ad arra, hogy felidézzük a magyar kommunista párttagok kérdését. Az októberi események előtt Gerőék büszkén hirdették, hogy a “hű” párttagok száma Magyarországon jóval meghaladta a milliót. És a forradalom tükre megmutatta, hogy a “milliós” párttagságot egy elemista tanuló is meg tudja számolni. Abban a pillanatban, amint a forradalom kürtje felharsant, a “párttagok” százezrei dobták el jelvényeiket és álruháikat. A többség csak addig volt a párt “hű” tagja, amíg a terror képmutatásra kényszerítette az ország polgárait. OTAT, ” *———• L ‘ ' T ‘ ' l 44. • —-y- , ■ -- — ÖSSZEFÜGGÉS NÉLKÜL... Aczél Benő Lássuk, mi van a kenetteljes frázisok mögött? Például: “A holtakról vagy jót, vagy semmit.” Nem hasznosabb-e így: “Az élőkről vagy jót, vagy semmit!” A holtakról aztán mondhatunk, amit akarunk: úgy se árt nekik. Másik példa: “Inkább száz bűnös fusson, mint egy ártatlan szenvedjen!” De ha száz bűnöst futni hagyunk, legalább száz ártatlan fog szenvedni — a futni hagyott bűnösök áldozatai . . . * A diktatúra azért lehetetlen intézmény, mert a hatalom nem korrumpál, mint mondani szokás, hanem önmagában, természeténél fogva gonosz, jó cselekedethez nem kell hatalom, nem igen kell erőszakot alkalmazni ajándékok elfogadtatására. A hatalom lényege az, hogy birtokosa büntetlenül követhet el gonosztetteket. Az erőszakos büntettek magyarázata sokszor nem nyereségvágy, vagy érzéki vágy, hanem a hatalom vágya. A bűntettes élvezete abban áll, hogy áldozatát hatalmában tartja s azt teheti vele, amit akar. Előfordult, hogy megajándékozta, de ritkán. A jóltevő nem érzi annyira a hatalom örömét, mint a gonosztevő, mert nem talál ellenállásra. A hatalom követeli a gonosztevést. * A kritika nem biztosan jellemző a megbírált műre, de egész biztosan jellemző a kritikusra. * Nem szeretem az őszinteséget, a jóságot szeretem. Őszinteség és gorombaság között talán csak árnyalati különbségek vannak, többnyire a gorombaság javára. Mert az őszinteség lelki rugója az, hogy valaki magát mások oktatására illetékesnek tartja, ami a legenyhébb esetben is egy kis elbizakodottság. A gorombaság legalább bátorságról tesz tanúságot. * Nem az embereket, a frázisokat kell pusztítani. Ami születésekor éltető gondolat volt, frázissá csontosodva már gyilkoló fegyver." ❖ Nincs nevetségesebb, mint ha valaki ifjú korában életbölcs és vén korában ambiciózus . . . A halálraítélteknek ritkán van utolsó kívánságuk. Ez érthető. Az ember, mióta öntudata van, mindent csak a múlttal és jövővel kapcsolatban vesz tudomásul. Nem érezheti az ételek izét az, aki tudja, hogy a halál már várja, mikor fejezi be az ebédet. * Az ember hiába határozza el, hogy sohasem feledkezik meg azokról az időkről, mikor ő volt fiatal és mások öregek. Hiába fogadkozik, hogy sohasem fogja mondani: bezzeg a mi időnkben . . . Akárhogy vigyáz, mégis megöregszik . . . Az átlagos emberélet vagy harminc évvel meghosszabbodott. Ennélfogva vagy a fiatalok, vagy az öregek számára nincs elég érvényesülési terep, amit máris észre lehet venni. De ha a képzett és még teljes munkaerejük birtokában lévő öregeket eltávolítjuk, az ugyanolyan oktalan pa- írta: ACZÉL BENŐ zarlás, mint a híres példa a kávéinség idején tengerbe dobott brazíliai kávéról. Az emberi élettartam meghosszabbodásából előnynek kell származnia, nem hátránynak. Nem merült-e fel még sehol az a gondolat, hogy a hosszabb életmódot ad a jobb kiképzésre? Tanuljanak tovább a fiatalok és dolgozzanak tovább az öregek . . . A gondolat gyakorlati megvalósítása, persze, nem volna egyszerű. A családalapítás nem halogatható, a tanulási kedv tartama talán nem növekedett meg. De ezek nem áthághatatlan akadályok. * Hogy mennyit érsz, azok véleménye mutatja, akik ismernek, de hogy mennyit érsz el, azok véleménye dönti el, akik nem ismernek . . . * Szépek a nők nyáron, mikor alig van rajtuk ruha. Azt mondják, a felöltözöttség izgatóbb. Lehetséges, de a szépség feltétlenül meztelen . . . * Ha az ember nem fiatal, Az élet már csak hivatal . . . * A történelemtudatosság egyre jobban terjed és egyre több bajt okoz. Amikor egy államférfi történelmet akar csinálni, az történik vele, ami a miskolci kováccsal, aki hályogot operált bicskával. Mikor megmagyarázták neki, milyen komplikált orvosi művelet az, amit csinál, soha többé nem merte megpróbálni. A történelemcsináló államférfi azonban ritkán ilyen becsületes . . . VÁLTOZATOK AZ ÍRÓGÉPEN Olvastam valahol: “Hiábavaló az amerikaiaknak megelégedettséget prédikálni. Amerikát az elégedetlen egyének tették naggyá és biztosították jólétüket, boldogságukat.” Kitűnő elgondolás s annak szerzőségét magam is büszkeséggel vállalnám. * Sokszor halljuk, vagy olvassuk, hogy ez vagy az az ember megelégedett és nincsen semmi különösebb kívánsága életszínvonalának megjavítására, jobbátételére. Ha öreg emberekrő van szó, akik kenyerük javát már régen megették, rendben van. Az öregség megérdemli a nyugalmat; az éhes egyének jövője a múltban gyökeredzik csupán. De a fiatal, életerős, jó egészségben lévő egyéneknek nem szabad megelégedetteknek lenni, mert az nem egyéb a becsvágy csődjénél. A megelégedett ember legtöbb esetben, fizikai és szellemi értelemben: lusta. Azért van megelégedve, mert ha meg akarná javítani helyzetét az sokkal több munkával és felelősséggel járna mint amennyit magába vállalni hajlandó. Sok értékes nagy képességű e gyén jövője fekszik parlagon az ilyen gondolkodás és léhaság következtében. * Állandóan halljuk azt a panaszt is bizonyos ügyének részéről, hogy őket elkerüli a szerencse is életszínvonaluk megjavítására még csak alkalmuk sem volt. Mark Twain mondotta egyszer, hogy az alkalom mindenkinek az ajtaján kopog egynéhányszor az életben, de legtöbbjük olyankor a szomszédos szalonokban ürízgeti a pálmas poharakat és nem hallja a kopogtatást. Az emberi haladás, a kultúra története nem gyéb, mint az elégedetlenség megnyilvánulása az emberiség részéről. Tipikusan amerikai elgondolás, mindig és mindenben a jobbat, szebbet,ökéletesebbet ambicionálni. Jobb házat, szebb sutorokat, gépkocsikat, rádiókat, televíziókat, a szebb és jobb életnek számtalan számára nélkülözhetetlen kellékeit akarja beszerezni a magas törekvések mögötti vérejtékes munka árán. Ez nem társadalomellenes magatartás. (Viszont elmondhatjuk, hogy a könnyelműség gyűjtőpontjában azok állnak, akik a szerencse kerekétől várják, hogy emberfölötti magasságba kerüljenek. Amerika nagysága, gazdasága, életstandardjának színvonala ennek a törekvésnek köszönheti létezését. Ismerünk milliókra rugó vagyonnal rendelkező iparmágnásokat, akiket a pénz, mint olyan, egyáltalában nem érdekel. Ezek az egyének nem azért halmozzák fel a dollárokat, hogy azt könynyelműen saját személyükre pazarolják. A legtöbb gazdag ember igényei nagyon mérsékeltek és a pénzfecsérlés mindennemű formáját elvi szempontokból bűnnek tekintik. A vagyon az ő kezükben csak eszköz, tőke, amit újabb vállalatokba fektetnének, hogy így ezrek számára nyújthassanak munkaalkalmakat dolgos kezük értékesítésére, a nemzeti jövedelem és jólét gyarapítására. Ezek az egyének szépen visszavonulhatnának a magánélet nyugalmas csendességébe és békéjébe minden izgalom, fejfájás nélkül, élvezve annak a maguk számára kellemes gyönyöreit, de azt mégsem teszik meg. Szeretnek hangadó szerepet játszani, életüket teljesebbé tenni, energiájuk javát hasznosítani. Axel Munthe, a kiváló író mondotta, hogy amit megtartunk magunknak, az örökre elveszett a mi számunkra. De, amit szétosztunk mások között, az véglegesen miénk marad. Mi az értelme a pénz harácsolásának, amikor tudjuk, hogy a halál kezében van a pénzszekrény kulcsának a mása. Vagyis, mint azt az átlagember sokszor hallotta: “You can’t take it with you.” A mi bölcs iparmágnásaink is így gondolkodnak és a nemzeti jólét kárára volna, ha annak ellenkezője vezérelné őket. Az örök elégedetlenség nemcsak a nemzetek és népek lelki forradalma, de egyben a haladásnak, az emberi sors megjavításának egyik leg- írta: LUKÁCS JENŐ fontosabb fokmérője és biztosítéka. Természetesen lehet szembeszállni ezzel az elmélettel, mint minden elmélettel, amely elválaszt bennünket a valóságtól. A tudomány szüntelenül harcban áll a természettel és tényekkel, de a lomha lelkiismeret felrázása révén az örök elégedetlenség olyan kulcs, amely megnyitni van, hivatva mindnyájunk számára egy jobb és szebb jövő páncélszekrényeit. kés, villa. Atombomba gyerek KEZÉBE NEM VALÓ Egész Kínában beszélik, hogy a hatalmas birodalomban megkezdődtek az atomkísérletek és rövidesen Kína is belép az atomhatalmak sorába. Ezzel kapcsolatban született meg a következő kínai vicc: Egy pekingi tudós rendkívül idegesen tér haza. Nyomban belerogy a fal meleltt álló régi kínai karosszékbe és maga elé mered. — Mi bajod van, szívem virága-elvtárs? — kérdi tőle a felesége.— Borzasztó dolog történt velem! — mondja a tudós, színtelen hangon. — Azt hiszem, véletlenségből lenyeltem néhány milligramm urániumot. — És . . . és ez . . . ez veszélyes? — kérdi az asszony. — Hát . . . uránium az alapanyaga az atombombának. Az asszony közel hajol férjéhez, nézi, nézi, aztán megnyugodva mondja: — Butaság . . . Szerintem csak bebeszéled magadnak, hogy lenyelted azt az izét. Kicsit fáradtabbnak látszol, mint máskor, de különben kutyabajod. Kár az izgalomért! — Gondolod? — néz rá tűnődve a tudós. — Dehát akkor, amikor hazafelé jövet egyet csuklottam, mitől omlott romba körülöttem két sor ház? SYDNEYI NAPLÓ Sydneyben máskor, így nyár közepén, uborkaszezon van, az újságok lasszóval fogják a híredet vagy, jobb hijján, csinálnak párat. Nem úgy az idén. Az alábbiakban a jelenleg helyben zajló legérdekesebb eseményekről adok ízelítőt. * A MAGYAR VÁDLOTT: Stephen Bradley, alias Baranyai István sydneyi lakos bűnügyének tárgyalására a közeli hetekben kerül sor. Bradleyt azzal vádolja a rendőrség, hogy tavaly júniusban elrabolta, majd megölte Graem Thorne-t, egy 9 éves iskolásfiút. Az eset roppant érdeklődést váltott ki, hiszen ez volt Ausztrália történetében az első emberrablás. Bradleyt különben igen sok helybeli magyar ismerte s most ezek között folyik arról a vita, hogy “képes volna ilyesmire” vagy sem? Minthogy kimondott emberrabló típust sem a rendőrség, sem az embertanászok nem tartanak nyilván, a vita meddő marad mindaddig, míg a tárgyaláson a zsűri nem közli majd a bíróval, hogy miként találja a vádlottat. A MEGGYILKOLT ORVOS, Dr. Yeates sydneyi sebészt egy hajnalban halva találták házának garázsában, feje összeszúrva, szívében hatalmas adag adrenalin injekció. A rendőrség, azzal a feltevéssel, hogy valaki életben akarta tartani a megtámadott sebészt — s jó okkal — orvosi körökben végezte a nyomozást. Vádlott egyelőre nincs, bár a közvélemény, a legkegyetlenebb és legveszedelmesebb zsűri, ujjal mutat egy másik ausztrál orvosra, aki a jelek szerint, túlzott jó viszonyban állt a meggyilkolt sebész feleségével. Megtaláltak például egy idióta kis szerelmes verset is, amit eme házibarát háziorvos irt a kedves nejnek s ami a gyanút tovább rá terelte. Pillanatnyilag az u. n. “inquest” folyik a haláleset körülményeinek kivizsgálására s egész Sydney kíváncsian várja, hogy tud-e a rendőrség elég bizonyítékot összeszedni ahhoz, hogy formális vád alá helyezzen bárkit is? A LELÉPETT DIPLOMATA: A lengyel konzulátus kereskedelmi attaséja, nevezett Dr. Rikard Zielinski a héten politikai menedékjogot kért az ausztrál kormánytól. A lapok, pusztán a hivatalos kommünikékre támaszkodva, megírták, hogy a lengyel diplomatát hazahívták Varsóba s elhatározta, hogy inkább ittmarad. Azt viszont eddig nem írták meg, hogy Dr. Zieliniskinek számos magyar kapcsolata is van, így például 1939- ben mint menekült került Budapestre, ahol a közgazdasági egyetemen szerezte meg a doktorátust, majd Budapesten nősült, magyar lányt vett írta: DETTRE ANDRÁS feleségül. Otthon mind feleségével mindkét gyermekével magyarul beszélt a műveit, jómodorú, 42 éves attasé és elég sűrűn megfordult magyar körökben is, ahol e sorok írójának alkalma volt vele találkozni. A lengyel követség, szinte automatikusan, lopással és sikkasztással vádolta a disszidált diplomatát, az ausztrál kormány viszont finoman kijelentette, hogy mindezt nem szabad komolyan venni, mert ez a gyakorlat a keleteurópai államokban. Istenem, valamit csak kell mondaniuk . . . A BOLONDOK PANASZA: Egy sydneyi reggeli lap expozéját követőleg a kormány vizsgálatot rendelt el Sydney legnagyobb elmegyógyintézetében, a Callan Parkban történtek megállapítására. A pikantériája a dolognak az, hogy maga az intézet főorvosa, egy Dr. Bailey az, aki a legsúlyosabb vádakat emelte saját beosztottjai ellen. Előadta például, hogy egyes szadista ápolók elmebetegeket pokrócba csavartak s feldobtak a plafonig, majd diszkréten félreálltak s hagyták, hogy a földre zuhanjon. Verések, fojtogatások, napirenden voltak s emellett az ápoltak élelméből, dohányából és gyógyszeréből többet loptak el, mint amennyit kiadtak. A vizsgálat még tart, de annyi máris bebizonyosodott, hogy Sydneyben már őrültnek sem érdemes lenni. Aatfr»«