Boros I. szerk.: A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)
Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata
nemzetség nem tartozott a rangosabbak közé. A 61. sírból itt mindössze egy szablya került elő. Régészeti anyag szempontjából a leggazdagabb sír női sír volt (26. sír), ez talán a temetési szokásokban megőrződött anyajogú vonásokra mutat. Más magyar temetőkben (Kecel, Szeged-Bojárhalom, Hencida) is megfigyelhettük, hogy a leggazdagabb és középpontban fekvő sír női sír volt. Ez alapon már régebben arra következtettünk, hogy a honfoglalók néhány nemzetségénél — legalább is a temetkezésben — megmaradt még az anyai nagycsalád.« Az embertani leletanyag feldolgozásában a szokásos kraniometriai, osteometriai, kranioszkópiai eljárásokat követtük Martin (30) által megadott méretek és sémák szerint. A koponyajelzők értékhatárainak csoportosításában Scheidt (43) kategóriáit vettük alapul. Az abszolút méretek csoporthatárértékeiben Hug (20) csoportosításait alkalmaztuk. A valószínű testmagasságot a hosszúcsontok méreteiből Manouvrier (30) táblázata segítségével határoztuk meg. A koponyakapacitást kettős eljárással határoztuk meg — kétmilliméteres üveggyöngyszemek alkalmazásával közvetlenül is megmértük az üllői koponyák térfogatát, és a három agykoponyaméretből (1,8,17) Manouvrier eljárása szerint számítottuk az egri és ellenőrzésként az üllői koponyákat. Az üllői és egri anyag antropológiai leírása A) Üllő, Ilona-út 1. sír. (Ltsz. : 3739.) Koponya állkapoccsal (cranium) és vázcsontok. Régészeti melléklete : 1 db fokos*. Férfi ( A nem meghatározást igazolja a 169 cm testmagasság ; a vázcsontok erőteljes, vaskos volta, valamint a vázcsontokon megfigyelhető igen erőteljes izomreliefek. Angulus pubis hegyesszögű. A koponya köbtartalma igen nagy — 1580 ccm. A homlok hátrafutó jellege ; a glabelláris tájék fejlettsége (3. fok) ; nyakszirtpikkelyeken a linea-nuchalis terminális vaskos ; hasonlóképen a crista occipitalis externa. Az állkapocs középmagas ; protuberantia mentalis erőteljes ; az állkapocság keskeny, hátrahajló. Processus mastoideus magasan kiemelkedő, erőteljes. .Elhalálozási kora 35 évre tehető (Aduitus). Nyíltvarrat mentén a pars obelica, a koszorúvarrat mentén a pars temporalis I. fokban elcsontosodási folyamat. A fogak abrasiója 4. fokú. Metrikus és leíró jellegek. Brachykran, hypsikran, tapeinokran, orthokran, stenometop, euryprosop, euryen, chamaekonch, chamaerrhin, leptostaphylin, hyperbrachyuran, orthognath, mesognath (alveolaris profilszög) , aristencephal. Norma verticalisban a koponya alakja bhrisoides, norma occipitalisban szegletes házforma. A mediansagittalis körvonal magasan ívelt. A homlok magas, a fejtető ívelt, a lambdatájék lapult rézsút, a nyakszirt lecsapott. Az arckoponya lapos, szögletes. A szemüreg szegletes. Az orrgyök mély, benyomott ; az orrhát rövid, középmagas, konvex. A szájpad rövid, széles, középmély, menedékes, »U« alakú. A vázcsontokból számított testmagasság »nagyközepes« termetcsoportnak felel meg. A koponya morfológiai sajátosságai: A koponyavarratok fogazottsága közepes (II. 6—7). Linea nuchalis és linea lateralis erőteljesek. Foramen magnum alakja szabálytalan, peremén párkányszerű exostosis. Baloldali processus mastoideus mellett tuberculum. Tuber pharyngeum. Protuberantia occipitalis externa I. fokú. A szájpad felszínén rugae palatinae. Fossa glenoidalis keskeny, mély. Pterion tájék alakja »a« jellegű. Fossa infratemporalis igen mély. Parus acusticus externus alakja kerek. Processus marginalis mindkét oldalt. Incisura supraorbital mindkét oldalt. Apertura piriformis körtealakú. Fossa praenasalis. A lelet embertani jellege. A termet nagyközepes jellege, az agykoponya »középhossza«, a homloktájék morfológiai jellegei; az arckoponya lapos, euryprosop voltának mongolid vonása ; a járomtájék lapossága ; az arc alveolaris részének mesognath-jellege öt típusdiagnosztikai jelleg egyezését mutatja a Montandon által (34) europoszibiridnek, Ruginszkij által pedig urálinak nevezett típussal. A koponya brachykran- és hypsikran volta, a lambdatájék rézsút lapossága, a magasan kiemelkedő, kissé konvex orrhát europid-brachykran típusra utal. Ezen típussal egyező jellegeket négy egységnek vehetjük.. Típus : szibiridg + brachykran europid eleme. * Régészeti naplószáma 18/1939.