Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-08-08 / 45. szám

II. évfolyam. Pest, augusztus 8. 1869. 45. szám. anyagi Érdekeink :-----------------------------1 Szerkesztőségi iroda az orsz. magyar iparegyesület helyiségében: Pest, régi szinépület I. emelet. Kiad­óhivatal: A pesti könyvnyomda-részvény­­társulat irodájában . PEST, Hold - utcza 4-dik szám. ----------------------------­AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Az egyesület megbízásából kiadják: STEINACKER ÖDÖN és MUDRONY SOIMA. Megjelen e lap minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DI­T . nemtagok részére tagok részére egyévre. . 6frt.­egy évre. . 4 frt. fel évre . . 3 „ fél évre. Hirdetési dij 3 hasábos petit soronkint 6 kr. A 30 krnyi bélyeg-illeték külön számittatik. Az elst­l­etési pénzek és hirdetések a kiadó­hivatalba vagy az iparegyesülethez, a lap szétküldésében netalán tapasztalandó rendetlenségek miatti panaszok — bérm­entetlen nyílt levélben — az iparegyesülethez intézendőee. Tartalom: Az ipartörvény és az országos m. iparegyesület. (Első fele.) — A jövedelmi adó reformja tárgyában. —’Őstermelés és ipar. (Második fele.) — Újabb találmányok és közlemények az ipar teréről: Körülékanyag. — Beer eljárása a faszáritásnál. — Egyszerű eljárás nagy vasdarabok szét­zúzására. — Richardson kavar-műfolyama. —Hasznos jegyzetek. — Vegyesek. — Levelezés. Az ipartörvény és az országos m. iparegyesület. (Első fele.) Midőn ezelőtt mintegy 7 héttel a hozandó ipartör­vényre vonatkozólag néhány megjegyzést tettünk e lapok hasábjain, nem gondoltuk, hogy ily hosszú időnek kell eltelni, mielőtt e tárgyhoz újra hozzá­szólhatunk. Be akartuk várni az orsz. m. iparegyesületnek, mint e tárgyban leghivatottabb testületnek nyilatkozatát. E nyi­latkozat az igazgatóságnak a földmivelés, ipar- és kereske­delmi miniszter úrhoz intézett előterjesztménye alakjában bekövetkezett, és mi indíttatva érezzük magunkat azt egész terjedelmében közölni. * * * Nagyméltóságú miniszter úr! Az orsz. m. iparegyesület igazgatósága az ügy iránti buzgalomból gondos megfontolás tárgyává igyekezett tenni azon törvényjavaslatot, melyet nagyméltóságod az iparos osztály nagy megelégedésére észrevételezés végett hozzánk juttatni méltóztatott. Mielőtt az igazgatóság a javaslatot maga vonta volna tanácskozás alá, azt mindenek előtt az ez ügyben legin­kább érdekelt kézműipari szakosztálynak adta ki; e szak­osztálynak egy szűkebb bizottsága a javaslatot több ülés folyamában alaposan tárgyalta s azt módosítványokkal látta el, melyek a szakosztály 3 közülésében véglegesen megállapíttattak. E munkálat eredménye az . '§ alatti mel­lékletben *) foglaltatik, s az abba felvett részletes határoz­­mányok egynémelyike talán komoly tekintetbevételt ér­demel. Azonban ugyanazon időben, midőn az igazgatóság a maga részéről is hozzá akart fogni a javaslat feletti tanács­kozáshoz és a szakosztály által ajánlott módosítványokkal szemben elfoglalt helyeslő vagy ellenző álláspontjának megjelöléséhez, — a földm., ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium részéről egy ipar-törvényjavaslat tétetett közzé, mely a velünk közlöttől számos és nem lényegtelen pon­tokban eltér, és — mint örömmel említhetjük meg — a szakosztály által ajánlott módosítványok egynémelyikét már magában foglalja. A­mennyiben ezen új javaslat előterjesztése folytán a régibb m­ellőzöttnek tekinthető, az igazgatóság nem igen bocsátkozhatott ez utóbbinak részletes tárgyalásába, s az­zal kell megelégednie, m­ikép a kézműipari szakosztály mó­­dosítványait Nagyméltóságod tudomására juttassa, hogy — a­mennyiben kézműipari természetű részletkérdésekre vonatkoznak — a törvény végleges megállapításánál hasz­nálhatók legyenek. Az említett módosítványokban érintett elvi termé­szetű kérdések felett az igazgatóság nem véli nézetét ki­nyilatkoztathatni, mielőtt egy más nagyfontosságú észre­vételt nem tett oly őszinteséggel, a­mint ezt Nagyméltósá­godnak egyesületünk iránt tanúsított bizalma az igazgatóság kötelességévé teszi. Az igazgatóság mindkét közlött munkálatot csak oly törvényjavaslatnak tekintheti, mely csupán a kis ipar, a kézművesség részére van szánva. Megütközése afelett, hogy a gyáripar az első javaslatban meg sem említtetik, megszüntettetett ugyan a második javaslat 94. §. i) pontja által, mely külön gyáripari törvény előterjesztését helyezi kilátásba, de az igazgatóság nem érthet egyet azon szán­dékkal, hogy a kézműipar külön és a gyáripar is külön törvény által szabályoztassék. E szándékot ugyan nagyon könnyen meg lehet magyarázni azon törekvésből, hogy a kézműiparosok általános és felette sürgetett kívánalma minél előbb kielégítést találjon; mindazáltal ezen tekin­tetnek nem tulajdoníthatunk oly fontosságot, miszerint amiatt egy egységes, az ipari és kézműves tevékenység összes ágait felölelő ipartörvény hozatalát lényegesen meg­nehezíteni lehetne. A különféle munkakörök mai nap már annyira össze- *) Óhajtottak volna e munkálatot is közölni, de miután olvasóink azon része, mely e tárgy iránt leginkább érde­kelve van, annak kidolgozásába úgyis befolyt, és mivel e munkálat az ipartörvényjavaslatnak egy előbbi stádiumban volt alakjára vonatkozik, most mellőzhetőnek véljü­k, tekintetbe véve helyünk korlátoltságát. Az ipartörvényjavaslatot magát azért nem közöltük, mivel minden terjedelmesebb lap úgy is közölte, és annak közlése lapunk egész ökonómiáját megza­varta volna. Szerk. 45

Next