Anyagi Érdekeink, 1876 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1876-03-31 / 3. szám
Uj folyam. VI. kötet. Budapest, 1876. márczius 31. III. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR Megjelen havi füzetekben. Szerkeszti: Mudrony Soma. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület „Industrie-Zeitung für Ungarn“ czimü német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az orsz. m. iparegyesület helyiségében: Pest, Országút 10. sz. I.emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 fkrt., félévre 1 frt. 50 kr. Tartalom á ltalános rész : Havi szemle. — A vámügyről. — Az iparos tanonczok oktatása Budapesten. — Magyarország nagyobb vasmüveinek öntödéi. III. — Gyakorlati iparűzés. — Vegyesek. Iparegyesületi ügyek . Jegyzőkönyv. — Az iparegyesület kézműipari szakosztályának márczius 7-iki ülése. —A szegedi orsz. kiállítási bizottság ülése február 29-ikén. — Ugyanaz márczius 14-én. — A szeszes italok szakosztálya alakuló gyűlése február 22-én.— Nyugtázás. Havi szemle. Az országgyűlés márczius 27-én befejezte első ülésszakát. — Ez ülésszakra visszatekintve, constatálnunk kell, hogy az országgyűlés nagy buzgósággal és fáradhatlansággal igyekezett azon czélok felé hatolni, melyeket a helyzet követelménye és valamennyi párt egyetértő elhatározása e törvényhozási ülésszak elé tűzött. E célok a pénzügyek rendezése, és a közigazgatás javítása. Mindkét irányban nagy és fárasztó munkát végzett a törvényhozás, de természetes , hogy végleges befejezett eredményekről egyik irányban sem lehet szó. A feladat mindkét irányban oly nagy, hogy azt csak évek során át kifejtett öntudatos, tervszerű és következetes működés által lehet megvalósítani. Ami a pénzügyek rendezését illeti, itt a feladat kettős : először biztosítani kellett az államgépezet akadálytalan működését, s erre vonatkoztak a budgeten kívül, a pénzügyminiszer által előterjesztett és törvénynyé emelt nagyszámú javaslatok majdnem mind. — És a feladat ezen része elintéztetett; a financziális helyzet kényszerítő súlya alatt talán máskép, mint ahogy azt a közgazdasági fejlődés érdekében kívánni lehetett volna; de jól megfontolva a dolgot, azt kell hinnünk, hogy más választás egyelőre alig lehetett. — Az államgépezet rendes menete tehát biztosítva lévén, megnyílt a tér a rendezés tulajdonképeni feladatára, t. i. a mélyebbre ható alkotásokra, s nevezetesen oly közgazdasági reformokra, melyek a hazai termelés emelése útján teendik lehetővé, az állam jövedelmeinek a polgárok nagyobb terheltetése nélküli szaporítását... E ponton figyelmeztetnünk kell a kormányt, melynek kezébe eme mélyebbreható reformok kezdeményezése, főleg a bank- és vámkérdés hazai érdekeinknek megfelelő megoldása letéve van, miszerint rövid azon idő, melyre államgépezetünk rendes menete biztosítva van, mindössze három negyedév, ez idő alatt soknak, nagyon soknak kell történni, ha azt nem akarjuk, hogy a jövő évi budget az állampolgárok fizetésképtelenségében oly akadályra bukkanjon, melyen lehetetlen lesz, a múlt évi budgetmegajánlás módjára, keresztülhatolni. Az érintett második főfeladat, mely az országgyűlés előtt fekszik, a közigazgatás javítása. Azaz tulajdonképen ennél több : t. i. az egész közigazgatás újjászervezése. Ezen feladat irányában a törvényhozás nagyobb eredményeket mutathat fel. Belement az országgyűlés az alkotás lényegébe. Megalkotta mindenekelőtt az átalános keretet, melyben a közigazgatás különböző ágainak mozognia kellene, a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat által, s aztán az egyes fontosabb ágakat is szabályozta, nevezetesen a közadók kezeléséről, a községek rendezéséről szóló 1871-ik XVIII. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről, a közegészségügy rendezéséről, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról, továbbá a népiskolai hatóságokról szóló törvények által. Mindezen törvények egy tervszerű egésznek egyes részeit képezik, s mindnyájának közös jellemvonása az, hogy nem bizonyos ideális státusszervezet statuálására, hanem a létező viszonyok