Apostagi Napló, 1996 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
4 ... dr. Szöllősi Károlyt, a helyi Gazdakör elnökét, milyen volt 1995. az egyesület számára a vezetés „szemüvegén” keresztül? 1995-ben újjászerveződött, újraalakult a helyi Gazdakör. A szándék mögött az húzódik, hogy ez a közösség szakmailag érje el a célját — az együtt gondolkodás, a teljeskörű információátadás, gazdasági segítségnyújtás, a törvények, rendeletek, agrártámogatások helyi szinten való értelmezése, kereskedelmi lehetőségek feltérképezése, minden típusú, a gazdálkodást érintő problémákra felvetődő kérdésekre válaszadás. Ehhez, a természetes kapcsolatokon nyugvó közösséghez rendszeresen megtartandó ülések és azon való részvétel lenne szükséges. Minden kezdet nehéz, mert azt képzeltük el, hogy az a fajta gazdaköri mozgalom folytatódjék, ami a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása előtt volt Apostagon jellemző. Kedvünket nem szegte az elmúlt esztendő gyér érdeklődése, ezért folytatjuk és várjuk az érdeklődő, kíváncsiskodó, vagy problémákkal küszködő kis- és nagytermelőket. Februártól újra indul a minden hónap első csütörtökjén 3 műv.házban a gazdaköri beszélgetés — a gazdák eszmecseréje. Téli menetrend szerint 18 órai kezdettel, az óra átállásával 19 órakor. A mindig aktuális gazdasági tennivalók ismertetése után alkalmanként egy-egy gazdasági területet részletesen elemeznénk és teret kapna a kölcsönös fórumszerű kommunikáció. Tehát február 1-én 18 órakor találkozunk újra! A Régi újsághír: 1927 karácsonyán a Magyar Országos Vöröskereszt Egyesület apostagi Fiókja 223 pengőt fordított szegény iskolás gyermekek felruházására. (A helyi Vöröskereszt Egyesület 57 tagot számlált.) 1928. december 23-án (vasárnap) délután rendezte az Egyesület karácsonyi ünnepét, melyen 23 pár cipőt, 16 leány és 8 fiúruhát osztottak ki és 11 felnőttet részesítettek segélyben.A községi költségvetés 350 pengővel járult hozzá az ajándékozáshoz, a többi pénzt közadakozás útján hozták össze. Az ünnepségen a dalárda énekelt, Merte Gyula vezetésével.) (Kivonatos idézet a Dunamellék — Kiskunság a helyi lapból.) A ... Tóth Szöllős Mihályt, a községi képviselő-testület szociális bizottsága elnökét, most közel hetven év után, milyen volt a karácsonyi ajándékozás, illetve segélyezés községünkben? — 1995. karácsonyán — a korábbi évekhez hasonlóan —, zajlott le az óvodás és iskolás gyermekek karácsonyi megajándékozása: a rászorulók ruhacsomagot kaptak, fejenként 3 ezer Ft értékben a községi szociális támogatási keretből (20 óvodás, 40 iskolás), összesen 60 fő. Ezen a karácsonyon először nyílt mód, lehetőség arra, hogy az 1995-ben született 16 csecsemő fejenként 3 ezer Ft ajándékban részesüljön. Az újszülöttek szülei takarékbetét formájában vehették át a szeretet ünnepére szánt meglepetést. Az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelősök, Balogh Jánosné, illetve Valaczka Jánosné megbeszélte, összegyűjtötte az óvodai csopvezetők, illetve az iskolai osztályvezetők, osztályfőnökök javaslatait. Miután a községi képviselő-testület Szociális Bizottsága megvizsgálta és véglegesítette a gyermekek névsorát és döntéséről értesültek a ruhasegélyben részesülők, a gyermekek szüleikkel kiválasztották az üzletekben a számukra legjobban szükséges ruhaneműket (a megfelelő méretben), a ruhacsomagok az intézményi karácsonyi ünnepségen kerültek átadásra. A ... Bodor Józsefnét, az Idősek Klubja vezetőjét, hogyan értékelhető az 1995-ös év a klub működése szempontjából: mit sikerült megvalósítani, mit kell másként (vagy jobban) csinálni 1996-ban? — Ilyenkor év elején — visszatekintve az elmúlt esztendőre — az ember számvetést készít, lepereg előtte a letűnt év. Összegezni tudja, hogy mi az, ami megvalósult, milyen feladatok várnak még megoldásra, mit csinálna másként az új évben. Jó, hogy klubszerű működésünk az elmúlt évben is biztosított volt. Miért is tartja fent az önkormányzat az Idősek Klubját? Azért, hogy az egyedül élők, betegek, elesettek gondozása biztosítva legyen, valamint azért, hogy legyen egy olyan hely a községben, egy meleg otthon, ahol az idősebb korosztály találkozhat egymással, gondolataikat kicserélhetik, mód nyílhat társas kapcsolatokra. Az elmúlt évben az átlagos gondozotti létszám 42 fő volt, ebből 20 a házigondozott. Munkánkat nagyon megnehezítette az I. félévben a gondozási feladatokat végző dolgozó hiányzása. Ezt a problémát sikerült megoldani. Az új gondozónő lelkiismeretes, szorgalmas, munkája mellett a házigondozásba is besegít. Az elmúlt évben — úgy érzem —, megoldódott a községi nyugdíjasok beilleszkedése is. A kezdeti súrlódások után nyugodtan mondhatom, hogy szinte egy klub vagyunk. (Mindenesetre én úgy tekintem, hogy egy klub.) Vannak bent étkező idősek és bejáró nyugdíjasok. Ők azok, akik szeretnek bejönni heti 2 alkalommal, hogy néhány derűs órát töltsenek el a hasonló korúak társaságában. Rendezvényeink is közösek. Néhány — időseink szerint is jól sikerült — rendezvény az 1995-ös évből: Teadélután rendezése; vetélkedő a klubban; kirándulás a Dunántúlra (pályázati összegből), tartalmas, élményekben gazdag út volt, melynek során megismerhettük a Dunántúl legszebb tájait, építészeti, kultúrtörténeti emlékeit; gyógyfürdő Tamásiban; egy szép nap Szelíden. A közösen átélt kirándulások emléke még sokáig megmarad bennünk. Klubtalálkozó Dunavecsén, Idősek Napja a klubban (évről évre visszatérő esemény, hogy fehér asztal mellett ünnepelhetünk), köszönet a Dunamenti Szövetkezet Igazgatóságának, hogy a vacsora költségeihez ismét hozzájárult (előző évben is), meghitt karácsonyi ünnepség rendezése a Klubban. A Klub 1996. évi kulturális terve is sok színes programot tartalmaz. A tervezésnél elsősorban a lehetőségeket kellett figyelembe venni, utána az igényeket. Kiragadva két új programot: Bibliaórák a klubban. Nyugdíjas találkozó megrendezése a művelődési házban. Úgy érzem, az Idősek Klubja nem zárt rossz évet. Levonva az Megkérdeztük APOSTAGI NAPLÓ 1996. január