Apostagi Napló, 1996 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

4 ... dr. Szöllősi Károlyt, a helyi Gazdakör elnökét, milyen volt 1995. az egyesület számára a vezetés „szemüvegén” keresztül? 1995-ben újjászerveződött, újraalakult a helyi Gazdakör. A szándék mögött az húzódik, hogy ez a közösség szakmailag érje el a célját — az együtt gondolkodás, a teljeskörű információát­adás, gazdasági segítségnyújtás, a törvények, rendeletek, agrártá­mogatások helyi szinten való értelmezése, kereskedelmi lehető­ségek feltérképezése, minden típusú, a gazdálkodást érintő prob­lémákra felvetődő kérdésekre válaszadás. Ehhez, a természetes kapcsolatokon nyugvó közösséghez rendszeresen megtartandó ülések és azon való részvétel lenne szükséges. Minden kezdet nehéz, mert azt képzeltük el, hogy az a fajta gazdaköri mozgalom folytatódjék, ami a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása előtt volt Apostagon jellemző. Kedvünket nem szegte az elmúlt esztendő gyér érdeklődése, ezért folytatjuk és várjuk az érdeklődő, kíváncsiskodó, vagy problémákkal küszködő kis- és nagytermelőket. Februártól újra indul a minden hónap első csütörtökjén 3 műv.­házban a gazdaköri beszélgetés — a gazdák eszmecseréje. Téli menetrend szerint 18 órai kezdettel, az óra átállásával 19 órakor. A mindig aktuális gazdasági tennivalók ismertetése után alkal­manként egy-egy gazdasági területet részletesen elemeznénk és teret kapna a kölcsönös fórumszerű kommunikáció. Tehát február 1-én 18 órakor találkozunk újra! A Régi újsághír: 1927 karácsonyán a Magyar Országos Vö­röskereszt Egyesület apostagi Fiókja 223 pengőt fordított sze­gény iskolás gyermekek felruházására. (A helyi Vöröskereszt Egyesület 57 tagot számlált.) 1928. december 23-án (vasárnap) délután rendezte az Egye­sület karácsonyi ünnepét, melyen 23 pár cipőt, 16 leány és 8 fiú­ruhát osztottak ki és 11 felnőttet részesítettek segélyben.­­A köz­ségi költségvetés 350 pengővel járult hozzá az ajándékozáshoz, a többi pénzt közadakozás útján hozták össze. Az ünnepségen a dalárda énekelt, Merte Gyula vezetésével.) (Kivonatos idézet a Dunamellék — Kiskunság a helyi lapból.) A ... Tóth Szöllős Mihályt, a községi képviselő­-testület szo­ciális bizottsága elnökét, most közel hetven év után, mi­lyen volt a karácsonyi ajándékozás, illetve segélyezés községünkben? — 1995. karácsonyán — a korábbi évekhez hasonlóan —, zajlott le az óvodás és iskolás gyermekek karácsonyi megajándé­kozása: a rászorulók ruhacsomagot kaptak, fejenként 3 ezer Ft értékben a községi szociális támogatási keretből (20 óvodás, 40 iskolás), összesen 60 fő. Ezen a karácsonyon először nyílt mód, lehetőség arra, hogy az 1995-ben született 16 csecsemő fejen­ként 3 ezer Ft ajándékban részesüljön. Az újszülöttek szülei taka­rékbetét formájában vehették át a szeretet ünnepére szánt meg­lepetést. Az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelősök, Balogh Já­­nosné, illetve Valaczka Jánosné megbeszélte, összegyűjtötte az óvodai csop­­vezetők, illetve az iskolai osztályvezetők, osztályfő­nökök javaslatait. Miután a községi képviselő-testület Szociális Bizottsága megvizsgálta és véglegesítette a gyermekek névsorát és döntéséről értesültek a ruhasegélyben részesülők, a gyerme­kek szüleikkel kiválasztották az üzletekben a számukra legjobban szükséges ruhaneműket (a megfelelő méretben), a ruhacsoma­gok az intézményi karácsonyi ünnepségen kerültek átadásra. A ... Bodor Józsefnét, az Idősek Klubja vezetőjét, hogyan ér­tékelhető az 1995-ös év a klub működése szempontjá­ból: mit sikerült megvalósítani, mit kell másként (vagy jobban) csinálni 1996-ban? — Ilyenkor év elején — visszatekintve az elmúlt esztendőre — az ember számvetést készít, lepereg előtte a letűnt év. Összegezni tudja, hogy mi az, ami megvalósult, milyen felada­tok várnak még megoldásra, mit csinálna másként az új évben. Jó, hogy klubszerű működésünk az elmúlt évben is biztosított volt. Miért is tartja fent az önkormányzat az Idősek Klubját? Azért, hogy az egyedül élők, betegek, elesettek gondozása bizto­sítva legyen, valamint azért, hogy legyen egy olyan hely a község­ben, egy meleg otthon, ahol az idősebb korosztály találkozhat egymással, gondolataikat kicserélhetik, mód nyílhat társas kap­csolatokra. Az elmúlt évben az átlagos gondozotti létszám 42 fő volt, eb­ből 20 a házigondozott. Munkánkat nagyon megnehezítette az I. félévben a gondozási feladatokat végző dolgozó hiányzása. Ezt a problémát sikerült megoldani. Az új gondozónő lelkiismeretes, szorgalmas, munkája mellett a házigondozásba is besegít. Az elmúlt évben — úgy érzem —, megoldódott a községi nyugdíjasok beilleszkedése is. A kezdeti súrlódások után nyugod­tan mondhatom, hogy szinte egy klub vagyunk. (Mindenesetre én úgy tekintem, hogy egy klub.) Vannak bent étkező idősek és bejáró nyugdíjasok. Ők azok, akik szeretnek bejönni heti 2 alka­lommal, hogy néhány derűs órát töltsenek el a hasonló korúak társaságában. Rendezvényeink is közösek. Néhány — időseink szerint is jól sikerült — rendezvény az 1995-ös évből: Teadélután rendezése; vetélkedő a klubban; kirándulás a Du­nántúlra (pályázati összegből), tartalmas, élményekben gazdag út volt, melynek során megismerhettük a Dunántúl legszebb tájait, építészeti, kultúrtörténeti emlékeit; gyógyfürdő Tamásiban; egy szép nap Szelíden. A közösen átélt kirándulások emléke még sokáig megmarad bennünk. Klubtalálkozó Dunavecsén, Idősek Napja a klubban (évről évre visszatérő esemény, hogy fehér asztal mellett ünne­pelhetünk), köszönet a Dunamenti Szövetkezet Igazgatóságának, hogy a vacsora költségeihez ismét hozzájárult (előző évben is), meghitt karácsonyi ünnepség rendezése a Klubban. A Klub 1996. évi kulturális terve is sok színes programot tar­talmaz. A tervezésnél elsősorban a lehetőségeket kellett figyelem­be venni, utána az igényeket. Kiragadva két új programot: Bibliaórák a klubban. Nyugdíjas találkozó megrendezése a művelődési házban. Úgy érzem, az Idősek Klubja nem zárt rossz évet. Levonva az Megkérdeztük APOSTAGI NAPLÓ 1996. január

Next