Aradi Friss Ujság, 1924. április (7. évfolyam, 75-98. szám)

1924-04-29 / 97. szám

jsLrm ® in, V1L évfo­am. 97. szám. TELETO&: 505. 1924. április 29. JDRL Egy a­mmníragin­. Vass Barnabásul megmérgeste magát és holtan találtak rá­ Megdöbbentő és rejtélyes öngyilkosság hire tartja iz­galomban vasárnap óta Arad közönségét. Mindenütt, ahová csak eljutott a szomorú hír, mélységes részvétet keltett, mert a tragédia szereplője általánosan ismert, becsülésben álló régi aradi család egyik ifjú tagja, aki titokzatos körül­mények között követett el szombaton éjjel öngyilkosságot. Wess Barnabás aradi városi mérnök fiatal feleségéről van szó. Az úrinőt szombaton éjjel holtan találták lakásán. Ön­­gyilkosságot követett el, lakásának konyhájában kinyitotta a gázcsapokat és a gyilkos lég csakhamar végzett vele. Az esemény részletei a következők : Vass Barnabás aradi városi mérnök szombaton dél­után sógora, Abaffy Béla társaságában Pankotára utazott barátjának, Wolf festőművésznek látogatására. Otthon meg­hagyta, hogy késő este tér vissza. Felesége nyolc esztendős kisfiával délután vendégségben volt egyik férjnél levő test­vérénél, ahonnan nyolc óra tájban ment haza Lujza­ utca 5. számú házban levő lakására. A fiatalasszony megvacso­­ráztatta kisfiát, majd lefektette és azt mondta neki, hogy aludjon el nyugodtan, mert ő elmegy messzire. A kisfiú mit sem sejtve elaludt és anyja hamarosan végzett magával. A cselédleányt már délután elküldte azzal, hogy csak másnap jöjjön haza, mert éjjelre valószínűleg nem lesznek otthon. Mikor az úrinő kisfiát lefektette, kiment a konyhába, kinyitotta a gáztűzhely csapjait, az­után pedig lefeküdt a cselédágyra. Vess­ Barnabás késő este érkezett meg Pankotáról és tizenkét óra lehetett, amikor hazaért Az ajtókat zárva ta­lálta, azt gondolta, hogy a felesége még a testvérénél van. Elsietett tehát sógornője lakására, de ott meglepetve fogad­ták és megmondták, hogy még este nyolc órakor hazament a felesége. A mérnök visszament lakására, zörgette az aj­tókat és mikor nem kapott választ, egyik udvari ablakot feltörve jutott be a lakásba. A konyhába érve fojtó gázsza­got érzett. Rosszat sejtve, izgatottan gyújtotta fel a vil­lanylámpát és megdöbbenve látta a történte­ket. Felesége holtan feküdt a cselédágyon és a csapokból még mindig omlott a gyilkos jég. Kétségbeesve rohant be a szobába kisfiához, aki nyu­godtan feküdt ágyában. Mikor a gyermeket felköltötte, az mondta el, hogy anyuskája lefektette, mert valahová mes­­­szire kellett elmennie. A mérnök a házbeliek segítségével értesítette a rend­őrséget , maga pedig zokogva szaladt Magyar Sámuel dr. közelben levő lakására. Az orvos azonban már nem segít­hetett az uriasszonyon, megállapította, hogy a halál már jó­val előbb beállott. A rendőrség részéről Mladin­­czc rend­őrkapitány, a második kerületi rendőrség vezetője jelent meg. Megállapította, hogy öngyilkosság történt és jegyző­könyvet vett fel az esetről. Levelet, vagy írást az öngyilkos úrinő néhány soron kívül nem kegyelt. Pár sorban férjétől és gyermekétől búcsúzott el, de öngyilkosságának okát nem említi meg. Vasárnap délelőtt terjedt el a megrendítő esemény híre a városban és az emberek a hírt először hitetlenül fogad­ták. A kellemes megjelenésű fiatal úriasszonyt mindig jóked­vűnek látták Tudták, hogy a legboldogabb családi életet éli, gondja sohasem volt semmire. Nem tudták megfejteni, mi lehet a szörnyű tragédia oka. Hamarosan különféle ver­ziók terjedtek el. Az egyik szerint a mérnökné ideges volt és talán egy bosszús pillanatában követte el a végzetes tet­tét. A jobb ismerősök, a családhoz egészen közel állók, valamint a szomszédok azonban egészen mással hozzák összefüggésbe Vass Barnabásné öngyilkosságát. Azt beszélik, hogy a mérnökné az utóbbi napokban egy városi emberre panaszkodott, aki férjének nagy ellensége. — Nem bírom ki ennek az embernek az intri­káit — mondotta többször hozzátartozóinak és barátnőinek. Attól félt, hogy az illető kidurja állásából férjét, aki így az­tán a nyomorgó, állástalan magyar tisztviselők sorsára jut. Lehetséges, hogy tényleg ez a gondolat okozta halálát a fiatal asszonynak, mert többen vannak, akik határozottan ál­lítják, hogy a mérnökné az utolsó napokban egészen el volt keseredve. Akiről szó van a városi gépüzemek egyik tisztviselője. Az ille­tőre már sokan panaszkodtak rosszakaratú, intrikus természete miatt. Azt mondják, hogy ez a lelketlen ember több felettesének gáncsolta el már jószándékait és fontoskodó intrikái egyes helyeken meghallgatásra találtak Ó3 a jelentétesen kis írnok­ból így lett fontosabb munkakörrel megbízott tisztviselő. A A manőver azonban Vass ellen eddig nem hozott semmiféle sikert, mert a mérnök ma is értékes tagja a város mérnöki hivatalának, melyet igazán páratlan ambícióval és szorgalom­mal szolgál évek óta. A rendőrség is értesült erről a hírről és úgy tudjuk, hogy ezirányban már meg is indult a nyomo­zás. A rendőrség egyébként az öngyilkosságról jelentést tett a királyi ügyészségnek, mely megadta a temetési engedélyt és a tragikus sorsú uriasszonyt tegnap délután temették el óriási részvét mellett a Lujza utcai gyászházból A román-magyar egyezmény békét hoz a két országnak. Budapest, Románia és Magyarország között Bucuresti­­ben lefolyt tárgyalások eredményéről a MTI illetékes helyen úgy értesült, hogy a 12 egyezményben helyet foglalnak a kiadatásról, továbbá a polgári jogsegélyről szóló pontok, a­melyek biztosítják mindkét részről a perképességet és a há­gai egyezményeket. A természetbeni visszaszolgáltatásokról az egyezmény a békeszerződés értelmében kötelezi Magyar­országot a háború folyamán átvett értékek visszaadására. Erre nézve megállapodtak 640.000 aranylej kártérítési ös­­­szegben, amelynek fejében Magyarország vasúti mozdonyo­kat szállít Romániának. A tartozásokat és követeléseket ke­letkezésük ideje szerint két csoportba sorozva, különböző­­képen valorizálják. A kereskedelmi megállapodás biztosítja a két állam termékeinek a legnagyobb kedvezményes elbá­nását. Ugyanezen elv érvényesül a vasúti forgalom ügyé­ben kötött megállapodásban is. A határforgalomról szóló egyezmény lehetővé teszi, hogy a határtól számított tíz kilo­méteres sávban a lakók a másik állam területén fekvő föld­jeiket akadálytalanul használhassák.

Next