Aradi Közlöny, 1924. december (39. évfolyam, 261-280. szám)

1924-12-02 / 261. szám

1024 december, 2. , ­-atga.'iiii wiii in winpmmmammmmmmmmmiii im m­ö­z­­­ö­s Puccini meghalt. A világhírű zeneszerző tragikus elhunyta. (Saját tudósítónktól) Vékony táviródzőtokott mindenhová elfut a szolok­i hír: Giaccomo Pucci­ni, a világhírű olasz zeneszerző, a modern zene megteremtője, egy brüsszeli csendes szanatóriumban hosszabb szenvedés után meghalt. A Tosca, Pillangó kisasszony és Bohémek komponistájának kezé­ből kihullott a dirigensi pálca, nem irt le többé a zongora mellé, hogy újabb halhatatlan munkát komponáljon. Puccini a huszadik század operakomponistája volt és zeneszerző még olyan sikert nem ért el dar­ajaival, embert még nem ünnepeltek olyan forrón és benső­­ségteljesen a színházakban mint őt. Egyidőben játszották operáit Európa és Amerika nagy operahá­zaibaan és még ma is állandó mű­­sordarabok ,a vil­ág minden színpa­dán a nagy olasz komponista mun­kái. Puccini zenéjéről és művésze­téről hatalmas, szakmunkák jelen­tek meg a legkiválóbb esztétiku­sok tollából, a „Maestro“ bevonult a halhatatlanok közé. Giaccomo Puccini 1858-ban született Cuccában régi zenészi csa­ládból, ő is a zenét választotta a­vatásul és a milánói konzervató­riumba iratkozott, ahol Bazzini és Ponchielli mesterek és híres taná­rok alatt trinult. Tehetségét már korán felismerték és nagy jövőt jósoltak ne®. Első operáját a Be Viliit huszonhat éves korában 1884-ben írta, be is mutatták Olaszország­­ több városában, de­­különösebb sikert nem aratott. Má­sik operája az Edgar három évvel később került színre, de ez sem hozta meg az annyira óhajtott si­kert. Az európai sikert a Manón kezdte meg, amelyet 1893-ban mu­tatott be a hamburgi Opera. Ezzel a művével Puccini egyszerre is­mertté tett és Hamburg után jött Paris, Milánó, Róma, London, Ber­­n, beszélni kezdtek a fiatal olasz komponistáról, aki Milanóban a nagy siker közepette is tovább dolgozott rendületlenül. 1897-ben befejezte egyik leggyönyörűbb operáját a Bohémeket, amelyet Turánban mutattak be még ugyan­abban az évben. A siker óriási volt, a sajtó és a kritika meghajolt előtte, egymásután szerezték meg előadásra a Bohémeket az összes európai színpadok és a híres da­rab sorozatos előadásokat ért meg. Három évvel később 1900- ban újabb Puccini-ünnep volt, ez­úttal már Rómában, színre került a huszadik század legnagyobb operája a Tosca. A zeneesztétiku­sok állítása szerint ebben bonta­kozik legjobban Puccini zsenije. 1904-ben a Scala mutatja be a Pillangó kisasszony (Madame But­terfly), mely újabb elismerést ho­zott a részére, ebben a gyönyörű operában a hangszerelést művészi tökélyre vitte. Sorra járta Pucci­ni az európai nagy metropolisok nagy színpadait és mindenütt ma­ga dirigálta a Pillangó kisasz­­szonyt. Budapesten 1906-ban mu­tatták be az illusztris szerző ve­zénylete alatt a híres darabot és a magyar fővárosnak valósággal ünnepe volt a mester megjelenése a pulpituson. Utolsó nagyobb ope­rája a Nyugat leánya (La Fan­­ciulla dell' Vest), amely azonban nem aratott olyan világsikert, mint a többi darabok. Hasonlókép­pen nem érte el a Puccini magas­latot a Fecskék (La Rondine) víg­­opera és három egyfelvonásosa A köpeny, Angelica nővér és Gi­anni Sicchi, amelyeket két évvel ezelőtt mutatott be a bécsi Opera a szerző vezénylete mellett. Írt még több kamarazenét és egy fii népi misét­. Puccini már régebben beteges­kedett és két év előtt, amikor Bécsben járt, a fáradtság jelei mu­tatkoztak rajta. Azóta visszavonul­tan élt Milano melletti viscul­ánu­­mában. Az utóbbi hetekben álla­pota súlyosabbra fordult, gégéjét támadta meg­ a veszedelmes kór. Brüsszelbe ment egy szanatórium­ba, ott látszatra sikeres operációt végeztek rajta, majd rádiummal kezelték, de mindez nem­­segíthe­tett rajta, szombaton délelőtt 10 óra 20 perckor szívbénulás követ­keztében öröki álomra hunyta le szemeit. A nagy olasz zeneszerző halálát az egész műveit világ gyá­szolja. Tetemét Olaszországba szállítják, s ott helyezik el nagy gyászpom­pa mellett örök nyug­­vóhelyére. . . Amikor a nagybeteg Puccini Brüsszelbe utazott, a királyi pár rendeletét adott­a ki a brüsszeli olasz követségnek, hogy minden órában sürgönyileg­ értesítsék őket a m­aigyi művész fiagyletéről Amikor szívbénulás következtében meghalt, az olasz követségre azonnal kitűzték­ a gyászlobogót. Értesítették a halálról a belga ki­rályi párt is, amely részvéttávira­tot küldött Rómába. A nagy mű­vész halálának híre az olasz fővá­rosban nagy hatást váltott ki. A szenátus elnöke elhatározta, hogy néhány szenátorral együtt Brrüsz­­szelbe utazik, hogy a temetésen résztvegyenek. Ezenkívül hivata­los jelentést adtak ki a n­ép ré­szére, hogy az általa imádott mű­vész meghalt. A lapok oldalakon keresztül tárgyalják Puccini élet­történetét és pályafutását, hang­súlyozva azt a nagy veszteséget, amely halálával az olasz zenei kultúrát érte. Németország választási harcai. Essenből tuvirdiö­zok: Marx birodalmi kancellár egy ma itt megtartott választói gyűlésen mondott beszédében azt hangoztatta, hogy munkaképes birodalmi gyűlésre van szükség, amelynek több­sége el kell tökélve legyen arra, hogy folytassa az eddigi külpoli­tikáját. Reméli, hogy a német nemzet a december hetediki választá­sokon ilyen irányban fog dönteni. A kormány esetleges kibővítésé­ben döntő szempont lesz a pártok állásfoglalása a kormány bevált külpolitikájával szemben. ....... ..... . ■■■. . Felmentést kértek Márfiék­ Ulain vádja Bethlen ellen. — Folynak a védői beszédek a budapesti bombaperben. (Budapest, december 1.) A bom­bamerényletek perének tárgyalá­sán a védők védőbeszédeiket folytatták. A legérdekesebb és legjelentőségteljesebb Marss Jó­zsef védőjének dr. Kiszely István­nak a beszéde. Kiszely azt hang­súlyozza, hogy Márfi rágalomhad­járat­­áldozata. Védelmébe vette az ébredőket is, akiknek szerinte semmi közük nincsen a merény­letekhez. Majd azt hangoztatta, hogy a közvélemény is nagyon jól tudja, hogy a rendőrségen ve­réssel­­szokták­­a vallomásokat ki­kényszeríteni. Mire az elnök köz­beszólt és figyelmeztette Kiszelyt hogy a bíróság előtt csak olyas­mit szabad állítani, amit bizonyí­tani is tud. Gyanúsítani és általá­nosítani a bíróság előtt nem lehet. Marsiban több tanú felismerte azt az embert, aki­ a bombamerénylet napján az Erzsébetvárosi Kör Herczeg nevű portásától informá­ciót kért. Ezekre a tanukra Ki­szely kijelentette, hogy elfogul­tak, mert Mártival ellenkező vi­lágnézetet vallanak. A Rassay Ká­roly és Miklós Andor ellen elkö­vetett merényletekre kijelentette, hogy Mártinak ezekhez sincs kö­ze, de a felküldött kézigránátok, amíg fel nem robbannak, addig teljesen veszélytelenek. A védő­nek ezt a megjegyzését a tárgya­lás közönsége nagy derültséggel fogadta. Majd összeveszett a vé­dő Langer elnökkel, s végül is a védő kimagyarázta magát. Beszé­dét azzal végezte, hogy felmen­tést kért Márfi részére. Ezután U­l­ain Ferenc védő állt fel s­­azt a meglepő bejelentésit tette, hogy amikor gróf Bethlen István manszl­ryknek , tamdahall­ga­t­ás­a után eltávozott a teremből, akkor az­ ajtóból visszafordulva így szólt: — Majd megkapjátok ti! Ulain Ferenc ehhez megjegyzé­seket és bizonyos következtetése­­ket is fűzött, Langer elnök azon­ban megjegyezte, hogy Ulain be­jelentését K­­ég arra sem tartja ér­demesnek, hogy jegyzőkönyvbe foglaltassa. Rövidesen tisztázó­dott a dolog. Tényleg elhangzott ez a kijelentés, hogy „majd meg­kapjátok ti!“, de nem a minisz­terelnök szájából, hanem Márti kiáltotta vissza a terembe, ami­kor renitens viselkedése miatt az elnök fogházőrökkel kivezettette. Az ügyészi emelvény közelében Márfi Józsefnek ezt a kijelentését 3 téteten hallatták és ezeket kihall­gatták. A felvett jegyzőkönyveket ma mutatta be az elnök és kije­lentése miatt Marfa újabb rend­büntetéssel sújtotta. A mai tár­gyalási napon különben Szász­­József védője mondotta el védő­beszédét. ­ Aradi football-eredmények: AMTE—Olympia 6:1 (2:1), fia­­rátságos mérkőzés. Az AMTE a bajnokságban való vereségéért impozáns revancheore vett durva ellenfelé, amely a végén két já­tékos kiáll­ítását eredményezte. Az AM­TE a pár év előtti kitűnő Vízvári I. szerepeltette, mai játé­kán azonban még sokat kell kö­szörülni. Az AMTE-nak különö­sen a csatárlánca volt, eredménye­sen áttörőképes. Az örökifjú Stof­­ja irányításával nagyszerű csele­zéseikkel­, könnyű munkájuk volt a bizonytalan és sok helyen kimé­­letlen durva olympiáva­l szemben. Feltűnő gyengén szerepelt Solus. Érdekes, hogy az AMTE két ti­zenegyest eredménytelenül ha­gyott, amely, balszerencse a csa­patot egész szezonon át kísérte. Az AMTE goal­ja,­ S­­o­fia (3), Auer I. (2), Teleky­­Jötték, az Olympia egyetlen goalját Barbu I. helyezte közvetlen közelből. — Ifjúsági mérkőzések: ATE ifj.—­ Egyetértés ifj. 4:1 (2:0). Gloria ifj—Voinţa ifj. elmaradt a Voinţa távolléte miatt A MTE ifj.—Olym­pia ifj. 2:0. Csak egy félidőt ját­szottak és barátságos volt. Az ifjúsági b­ajnokságban egyébként az ATE­ vezet veretlenül, míg a szövetségi díjmérkőzéseket a Glo­ria II. nyerte. Külföldi eredmények: Buda­pest MTK—KAC 2:0. UTE— BEAC 4:0. VASAS-FFC 1:1. NSC—Zugló 2:0. BTC—Il­. ker. 1:1. O Aradi Athleti­cai Club old-típus vacsora december 6.-án a „Kiske­­resztben.“ O Verekedés a sporttelepen. Teg­nap a Kinizsi—Politechnika mérkő­zés után a játékosok között szóváltás keletkezett, amely később tettlegesség­­gé fajult. A verekedésben Drucker Kinizsi játékos, Kilianovits, Ormai, dr. Gerendai és Baly mérnök meg­sérültek. Állami tartásdíjat kér a volt főhercegi hitves. Wölfling Lipót elvált felesége apanázsért perli az osztrák államot. (Bécs, dec. 1.) Wölfling Lipót, az egykori Lipót Ferdinand tosikiá­nai nagyherceg első elvált felesé­ge, Adamovics Vilma, akit Wölf­ling 1907-ben hagyott falképnél, most pert indított az osztrák ál­lam ellen és tartásdíjat követel. Adamovics Vilma avval érvel hogy a Habsburg-ház házi törvé­nyei értelmében őt, aki elválása óta nem ment ismét férjhez, öz­vegynek kell tekinteni és ezért igényt tarthat apanázsra. Az osz­trák udvar azonban már nem léte­zik, ezért jogos követeléseit csak­is az osztrák császárság jogutód­­dal, az osztrák köztársasággal szemben érvényesítheti. Adamo­vics Vilma több száz milliót köve­tel. Az érdekes keresetet a polgári bíróság legközelebb fogja tárgyalni. — Tömeges bizonyítványhazaisí­­tás. A barladi Codreanu lyceum­ igaz­gatósága körlevelet intézett a romá­niai bíróságokhoz, amelyben tudatja, hogy eddig még ki nem nyomozott diákok intézeti bizonyítvány-nyomtat­ványokat és bélyegzőket hamisítot­tak és ezekkel több hamisított érettségi bizonyítványt állítottak ki. Az igazgat­­óság felkéri a bíróságokat, legyenek figyelemmel a barladi lyceum bizo­nyítványai iránt és a rendőrség in­dítson nyomozást annak megállapí­tására, hogy a­­ városban nem él-e vissza valaki ilyen bizonyítványok­­kal­

Next