Aradi Közlöny, 1925. március (40. évfolyam, 48-72. szám)
1925-03-01 / 48. szám
árad, XXXX «ftvf. 48. szám, Szerkesztőség /t ad. Acsevnalokr. Kiadóhivatal Baft, Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) (Aradi Nyomda Vállalat) 5 n. Tottyelm: Közlöny, Asad „ psi»s —■ elefonszám: Iffes pélfány *ra 4i#1, vasárnap 5 îs), aiârcîţis 1, Vasárnap-és kiadóhivatal 15.1. y '■ ’Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁG» NAPILAP« # Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. ÉLOFIZETES HELYESM ÉS VIDERTSN Egész évre ... ........... 840 Le Fél-évre .... ... 420 Le negyad évre ............210 Le, Havonta ........... 71) W áiráelések diswayis sur!«Kéjfelanik naponta refl-j ! Egyest számára 4 laj, vasárnap A lel. Bucarastiben w «*•'»» i'ibb. Erős lendület nyilvánul az utóbbi időben Arad város fejlődésében. Hatalmas tervek megvalósulásáról tárgyalnak a városházán, óriási lehetőségek széles perspektívája tárul a város vezetősége elé, a főpolgármester naphosszat pénzemberekkel, szakértőkkel, jogászokkal tárgyal, valami lázas izgalom és akarás vonult be a máskor Ob’- csendes bürokratikus városháza alá. Aradáros is lépést akar tartani a fejődéssel és a főpolgármester is így látja, hogy az irányítása alatt lévő városnak is bele kell kapcsolódnia az újjáépítés, az evolúció nagy munkájába. A háború elmúlt, a rettentő ájulásból már magunkhoz tértünk és öntudatunk első mozdulatával a munkát ragadjuk meg. Robis János főpolgármester most valóra akarja váltani Arad város régi álmát, a villamosközlekedést. Tárgyal a különböző érdekeltségekkel és a tárgyalások anyagából az tűnik ki, hogy nincsen messze már az az idő,áruikor a karcsú villamoskocsik végigszáguldhatják Arad város utcáit. Most a város újabb életrevaló vállalkozásairól hallunk. A város ki akarja használni gazdaságosan a területén levő gazdag és eddig még kiaknázatlan földgázforrásokat. Az a mérhetetlen kincs, amely eddig parlagon hevert, jelentős jövedelmi forrást is biztosítana a városnak és felbecsülhetetlen hasznot jelentene a város polgárságának ez a kifogyhatlan örök energia. Komoly ajánlatok és tervek fekítszknek a város vezetősége előtt és Robu János, ez a kétségtelenül européer gondolkozású főtisztviselő helyes érzékkel azonnal meglátta, hogy mit jelent városára nézve, ha rövidesen megkezdődhet az intenzív földgázfárási munka. A város ennél azonban nem akar megállani. Legújabban egy nagyarányú cukorgyár alapítása lépett előtérbe. Nagy építkezésekről lenne szó, ezernyi munkásnak biztosítanának munkaalkalmat, a gyár produkciójával növelné Románia cukortermelését, csökkentené a behozatalt és lenyomná a cukor magas árát. Mind nagyszerű tervek, merész elgondolások, életrevaló ötletek, csak meg kell valósítani őket. És Arad város főpolgármestere a maga energiájával tető alá is juttatja a terveket. A fejlődés páráncsői és Arad városa — úgy látszik — meg akar ragadni minden albanat, hogy belekapcsolódjék a konszolidáció grandiózusan nagyon egészséges vérkeringésébe. Románia megszigorítja a kivándorlást. Elkészült a bevés kivándorlást szabályozó új törvénytervezet. (Bucureşti, február 28.) A kivándorlások körül tapasztalt nagyarányú visszaélések arra késztették a kormányt, hogy új törvényt készítsen a kivándorlásról és abevándorlásról. A törvény megalkotásával Chirculescu közmunkaügyi minisztert bízták meg, aki már el is készítette törvénytervezetét. Az új törvény értelmében ezentúl csak azok vándorolhatnak ki, akiknek a belügyminiszter által kiadott útlevelét a közmunkaügyi miniszter is láttamozza. Megállapítja még a törvény, hogy milyen állású és korú és milyen körülmények között élő román állampolgárok vándorolhatnak ki. A kivándorlási irodák számát tetemesen redukálják és valamennyi a közmunkaügyi miniszter ellenőrzése alá kerül. Az irodáknak a közmunkaügyi minisztériumnál nagyösszegű kauciót kell letétbe helyezni a kivándorolni szándékozók esetleges kártalanítására. A nem szabályszerűen működő irodák ellen rendkívül szigorral járnak el és azok vezetőit súlyos pénzbírságon kívül még évekre terjedő szabadságvesztéssel is sújtják. Az új törvény a bevándorlás kérdésével is foglalkozik és csak a biztos keresettel bíróknak engedélyezi a jövőben a Romániában való letelepedést. Az átutazók szintén szigorú ellenőrzés alá kerülnek és bizonyos meghatározott határidőn túl az itt tartózkodást nem engedélyezik. Meghalt a német birodalom elnöke. Ebert Frigyes, a forrello utáni német köztársaság első elnöke néhány napos betegség után elhunyt. — Mélységes a gyász Németországban. (Berlin, február 28.) A német köztársaságnak nagy gyásza van: meghalt Ebert Frigyes a köztársaság elnöke, a békekötés utáni megújhodott német birodalom első polgári feje. Ezért kimagasló alakja volt az újabbkori német históriának, egyszerű nyergelmesterből küzdötte fel magát egy hetven milliós nagy nép fejévé. A legválságosabb időben ült bele az imperator örökébe és bölcs mérsékletével egyformán le tudta csendesíteni a túlzó nacionalizmust és a szélsőséges kommunista törekvéseket. Ebert halálával a német birodalom egyik legértékesebb fiát vesztette el. Az elhunyt államfő betegségéről, utolsó napjairól és ma bekövetkezett háláláról a következő jelentések szólnak: Betegsége. Ebert birodalmi elnök szerdán, február 23-án vakbélgyulladásban hirtelen megbetegedett. A baj súlyos kimenetelűnek látszott és azonnal elvitték a West-szanatórium egyik külön szobájába, ahol gondos kezelés alá vették. A műtétet még aznap végrehajtották, de a féregnyulvány gennyesedésbe ment fájt és áttörte a hasfalat, úgy, hogy általános hashártyagyulladás állott elő. Mint rendesen a megbetegedést követő harmadik napon az elnök közérzete reggel jobb volt, éjjelre azonban a hashártyagyulladásban rosszabbodás állott elő, úgy, hogy a birodalmi elnök az éjszakát nagyon nyugtalanul töltötte. Az orvosok ekkor mér komolyan kezdtek aggódni és az elnök szorongó családját előkészítették a legroszszabbra.Ma reggel kilenc órakor kezelőorvosai a következő jelentést adták ki: Reggel öt órakor a hashártyagyilladás tovább fejlődött és a hanyatlás állandó. A beteg jelenleg alszik, állapota reménytelen. Ekkor már mindenki tudta, hogy agybeteg órái meg vannak számlálva, az orvosok már nem segíthetnek rajta, a betegség erősebb a tudománynál .... , A halál. ... A Wolff-ügynökség délelőtt fél tizenegykor a következő jelentést adta ki: Ebert birodalmi elnök ma délelőtt negyed tizenegykor csendesen elszendertül, anélkül, hogy eszméletét pillanatig is viszszanyerte volna. A reggel öt órakor kiadott orvosi jelentés óta Ebert csendesen agonizált, az orvosok meg sem kísérelték életre hívni mesterséges eszközökkel, nem akarták szenvedéseit meghosszabbítani. Halála pillanatában felesége, gyermekei, kezelő orvosai és Meisener államtitkár álltak ágyánál. Ebert elnök pályafutása. Ebert Frigyes, a német köttársaság elnöke 1871-ben született igen szegény munkás családból. Elemi iskoláinak elvégzése után egy nyergesmesterhez adták tanárnak, itt fel is szabadult és huzamosabb ideig dolgozott ebben a szakmában. Később önállósította magát, mester lett, de azért nem szűnt meg tagja lenni aszocialista pártnak. Kitűnő szónok és hatalmas szervező talentum volt elkezdett mindinkább nagyobb szerepet játszani az egyre erősödő német szocialista pártban. Későülteljesen szakított mesterségével, teljesen a politikai pályára ada magát és ismert nevű szociálist,, hírlapiró lett. Amikor Bebel, a német szociáldemokrata párt világhírű vezére meghalt, egyhangúlag őt választották meg pártelnöknek. 1918-ban a kitört forradalom man ő lett a német birodalom kancellárja, majd 1919-ben, amikor Weimarban a szövetkezett koalíció lerakta az új államforma alapját és létrehozta az azóta híressé vált weimari alkotmányt, hatalmas beszédet mondott a köztársaság mellett és Németország Önkormányzatáért. A közelgő elnök*választásra az ő neve került egyszerre előtérbe és 1919. február 14-én Podasovszky ellenében 274 szavazattal 49 ellenében őt választották meg a birodalom elnökévé. Ebert a szociáldemokrata pártnak az® úgynevezett mérsékelt frakciójához tartozott és emiatt súlyosan támadták a szélsőséges elemek. Az elnökazonban a széles néprétegek között mégis nagy népszerűségnek örvendett. Gyászol a német birodalom. A halálhír villámgyorsan terjedt el Berlinben s a távíró széjjelvitte a gyászihirt az egész nagy birodalomban. Az elnök halálának a hire mindenütt mély és őszinte részvétet keltett. A középulatokre azonnal kitűzték a gyászlobogókat és a lapok külön kiadásokban számoltak be a szomorú eseményről, nagy cikkekben méltatva az elhunyt államfő érdemeit. A kormány nyolc napos hivatalos gyászt rendelt el. Az ország minden részéből érkeznek részvéttáviratok az özvegyihez. Érdekes, hogy Doumergetől, a francia köztársaság elnökétől ma reggel érkezetttávirat a németkormányhoz, amelyben szerencsés és gyors felgyógyulást kíván a német államfőnek. A temetés iránt még nem történt intézkedés, de valószínűleg Ebertet a nemzet halottját és a köztársaság első elnökét nagy pompával helyezik örök nyugalomra. — Uj ügyész Aradon. A lemondott Pausesti Miklós királyi ügyész helyébe az igazságügyminiszter Radulescu V. János jelicai bírót nevezte ki az aradi ügyészséghez. Az uj ügyész ma megjelent az aradi törvényszék elnöksége előtt, letette a hivatali esküt és átvette hivatalát. .ÉBK&MUK 13