Aradi Közlöny, 1927. december (42. évfolyam, 267-289. szám)
1927-12-01 / 267. szám
" IF WIMS BW ▼ Palotaavatás Bucurestiben. Az „Asigurarea Romanească" biztosító társaság palotájának ünnepély®* felavatása, Bucurestiből jelentik. November 20-án, vasárnap folyt le nagy ünnepségek között az „Asigurarea Romaneasca“ biztosító társaságinak — mely az orosz templom mellett, a tőzsdepalotával szemben épült — ünnepélyes felavatása. Az ünnepségen az előkelőségek egész sora vett részt, többek között C. Argetoianu földművelésügyi miniszter, Petievschi-Koziell meghatalmazott miniszter, továbbá pénzügyi és közgazdasági életünk igen sokkimagasló egyénisége, akik közül felemlítendők N. D. Chirculescu C. Garoflid, V. P. Passu, C. Xeni volt miniszterek, dr. St. Cerkez, a kereskedelmikamara elnöke, Rădulescu Viktor, a pénzügyminisztérium vezértitkára, Ion Gr. Dimitrescu kereskedelemügyi vezérigazgató, dr. G. Stoicescu, a Banca Romanească vezérigazgatója, Gr. Dimitrescu, G. Tăslăoanu, Desilă mérnök, C. Panaitescu, a Creditul Urban vezérigazgatója, dr. N. Bărdescu, N. Galcă, N. Poenaru Iatan, A. Macarovici, M. Berceanu, M. Zentler, G. Ionescu Sisesti, M. Iosefache, Costinescu Emil, Stefanescu Péter, a Creditul Rural igazgatója, Ionescu Cristache, Păunescu N., Carp Gr. P., A. Filitti mérnök, Căpitănescu, Obreja, Dinu Gr., Dimitrescu Arghir, P. Modele®, V. Budescu, Anastasiu tábornok, Stamatin, Deiban, Eliopol és mások. A társaság székházának felavatása egybeesett azzal a pappal, amelyen a társaság képviselői kongresszusukat tartották s így az ünnepélyen részt vettek az „Asigurarea Romanească“, valamint az evvel afiliált „Asigurarea Ţărănească“ biztosító társaság képviselői is. Az istentisztelet után lelkes hangulat közepette szólalt fel Gr. Dimitrescu, a társaság igazgatósági elnöke és lendületes beszéd keretében rámutatott arra az eredményre, amit az „Asigurarea Romanească“ biztosító társaság elért, s amely eredmény elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a társaság teljesen átérezte azt a szociális szerepet, amelyet betölteni hivatva is van, mert feladatául tűzte ki azt, hogy a városi és falusi lakosság nagy tömegének segítségére legyen. Ugyanis elsősorban oly biztosítási módot nyújt, amely egyszeri voltánál fogva mindenki részére hozzáférhető, vagyoni állapotra való tekintetnélkül- Lendületes beszédét azzal fejezte be, hogy a társaság minden erejével azon lesz, hogy a megkezdett után haladjon tovább is. Az ünnepélyes szavak után N. Galcă, a társaság vezérigazgatóm emelkedett szólásra és rövidesen ismertette a társaság történetét, majd kiemelte a már eddig elért örvendetes eredményeket és rámutatott arra, hogy az „Asigurarea Romanească“ a biztosító intézetek között az országban az első helyet foglalja el, amit különösen a biztosított feleknek a társasággal szemben minden biztosítási ágazatban tanúsított nagy bizalmának köszönhet. Az életbiztosítási ágazatban pedig ez a társaság az egyetlen az országban, amely eddig elérte a 2 milliárd 300 milliónyi biztosítási tőkét. Hozzáteszi még, hogy ehhez az eredményhez a társaság vezetőinek megfeszített munkája révén jutottak. Egyben megköszöni a társaság képviselőinek és tisztviselőinek az eddig kifejtett eredményes tevékenységet. Majd N. D. Chirculescu volt miniszter emelkedett szólásra és lelkes szavakban magasztalta N. Galcănak, a társaság vezérigazgatójának eredményes munkálkodását. Rámutatott a vezérigazgató nagy érdemeire, amelyekkel csak most van igazán tisztában, amidőn a társaság rohamos fejlődését látja. Kiemeli még azt a jelentős szociális szerepet, amelyet az „Asigurarea Romanească“ az országban betölt. Az „Asigurarea Romanească“ nevében felszólal G. Ionescu-Sisesti, a társaság igazgatósági alelnöke és ismerteti az „Asigurarea Romanească“ biztosítási módozatait, amelyek révén a kisemberek is felette ptak-Uj vevőkört csak az Jkmitié rendszer útján érhet el. TARCA. Justh Zsigmond élete és művei. Irta és az aradi katolikus kulturház felavatóestjén felolvasta: Justh Jánosné. II. Justh Zsigmond indiai szobája, melynek miinden darabját, selymét Indiákon gyűjtötte — írótolla, írásai, könyvei — elárvultak. Irodalomtörténetileg értékes, kiterjedt levelezését a család a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta s ebben Taine, a nagy francia filozófussal való mély levélváltása gyöngye irodalmának. Megjelent könyvei: Káprázatok, A puszta könyve, Gányó Julcsa, Fuimus, Paris elemei, Művészszerelem, Delelő, A pénz legendája finom tolláról, lélekanalizáló képességeiről adnak tanúságot. Gondolatai — Írott füzet— annak első lapján: Az végtelenül tud tűrni, kinek végtelen reményei vannak. Igaznak azt vedd, amit szived és eszed összhangzóan annak mondanak. Mint igaz ember fogsz élni, ha csak az igazat fogod akarni, óhajtani és tenni. Akkori szépirodalmi lapokban megjelent novelláit, jegyzeteit örömmel olvasta az irodalombarát közönség — a Fővárosi Lapok, Szemle, Magyar Szalon, A Hét kérték és közölték cikkeit, indiai útleírásait. Indiai barátai, műveit hinduk és az angol kormányzóság vezetői sűrű levélváltással enyhítették távollétét.JusthZsigmond éveken át élt Párisban, a valóbanértékes művészi körökben is. Erősen magyar maradt szivében, külföldi volt életmódjában. — Két testvér, kik oly végtelenül különbözőek. Justh Gyula, a bátyja külsőben-belsőben maga a nyers erély, tornyai kastélyában'megfordul a vele homogén politikusok sora évtizedeken át. Mig Justh Gyula, a bátya, Tornyán az akkori Csanádmegyében a magyar 'magyar, addig Justh Zsigmond, az öccs, a 'gyengéd poéta Szente-Tornyai kastélyában,Békés megyében a francia magyar, mint ezt kortársai és a sajtó írják róla, s e külföldi szokások házirendjében vitt Szente-Tornyán fordul meg a belföldi és külföldi művészvilág sok kiválósága. A nyári hónapok alatt Szente-Tornya állandó Helikonja a szépművészeteknek, hatásául megjelennek a párisi és londoni tárlatokon az angol és francia festőművészek által alkotott gémeskutak, alföldi tájak, selymes-zöld kukoricatáblák, a ménes, a rónák délibábját döbbenve csodálják, a szűrök tarka hímzése, a magyar parasztlegény, leány ünneplő viselete. Dalban, versben, képben és szoborban zeng a magyar puszta poézise a külföldön és mikor Justh Zsigmond újabb kötete: „A puszta könyve“ megjelenik az író francia fordításában, Párisban, Calman-Levy kiadásában, az abban írtak és leírtak már nem idegenek a külföld művészkörei előtt. Szente-Tornya lombjai őrzik mindennek emlékét. A parkban Jászai Mari szobra, olasz pergolák romjai, a szabad színpad omladozó alapja és néhány kőpadja — itt e szabad szúbadon adatta elő Justh Zsigmond magyarul Mo Jiere színdarabjait és — a szereplők? Magyar garasztleányok és legények voltak és ezzel eigazolta Justh Zsigmond azt a thésist, mit barátai előtt egy alkalommal Párisban állított, hogy a magyar oly kiváló faj, mely minden lelki magasságra alkalmas —ez bizonyítja értékét. — Jöjjetek hozzám nyáron Szente Tornyára mondta — és én eljátszatom nektek parasztjaimmal Moliére színdarabjait. Úgy volt. A következő nyáron a meghívott ámuló közönség előtt, a kert árnyas fái között, a szabad színpadon orosházi, szentetornyai parasztlegények, leányok eljátszották Moliére klasszikus műveit és — jól, Gostüme, szó és mozdulat művésziek voltak, mert mindent tanítómesterüktől, Justh Zsigától tanultak, nem volt bennük a modern városi ember elrontott városi nyeglesége: — „mintha egy darab nyers márványt faragtam volna szoborrá“ — mondotta Justh Zsigmond Londoni, Párisi, berlini lapok közöltek hosszú leírásokat e Moliere-előadásokról a meglepett művésznézőközönség tollából, kik között Jászai Mari könnyezett, hisz ami őbenne az Istenadta őstehetség folytán tört elő nagy művészetté, azt Justh Zsigmond erős lelke alkotta itt, „mintha egy darab nyers márványt faragott volna“. .. 1927december 1. A Kadum-kenöcs a bőr minden iritációját vagydaganatát enyhíti és gyógyítja és rendes álmát hiz- Mosit azoknak, akik évek óta bűrbajban szenvednek. Sok szenvedést kikerülünk, ha idejében használjuka Kaldum-kenöcsöt egzema, bőrkiütések, viszketeg-jég, genyedő sebek, himlő, orbáncz. »tar. immnkuozis ellen. , —•r-v--«.’ * ’ tikus és olcsó biztosításokhoz jutnak és ezért ebben a formájában az első intézet az országban. A beszédek sorát C. Argetoianu miniszter fejezi be, aki meleg szavakkal üdvözli a társaság alapítóit és vezetőit, s afölötti nagy örömének ad kifejezést, hogy végre egy olyan társaság is akadt, amely magánvállalat létére elsősorban a társadalom és csak azután a saját érdekeit tartja szem előtt. Kéri a Mindenhatót, hogy ennek a szép vasárnapnak minden ragyogása az „Asigurarea Românească“ jövőjén tündököljön. Az ünnepély után az Elysée-étterem külön termében bankett volt, melyen igen sok felemelő pohárköszöntőt és beszédet tartottak. Ezek során kiemelték az eddig elért örvendetes eredményeket és meggyőzően ecsetelték a társaság szép jövőjét. Kirógták az aradi gyilkos cigányok bűntársait. A váradi rendőrség eredményes hajszája egy titokzatos cigánykaraván után. A rablógyilkossággal vádolt cigányok az aradi ügyészség fogházában. (Arad, november 30.) Az oradea-marei (nagyváradi) rendőrség tegnap este ismét egy cigánybandát tett ártalmatlanná, amelynek tagjai, mint a kihallgatásokból és a nyomozás során kiderült, összeköttetésben állottak az aradi Aufrichtféle fatelepen történt rablógyilkossá®1 tetteseivel. A váradi rendőrség megállapította, hogy Szatmár, Várad és Arad környékén egy minden bűnre kész hatalmas cigánymaffia dolgozik és a sorozatos betöréseket és gyilkosságokat a banda tagjai követik el. Tíz cigányt sikerült letartóztatni, akik, ha közvetlenül nem is vetek rész...az aradi gyilkosságban, de bűntársaik a gyilkosoknak. Oradea-mare (Nagyvárad) külvárosában lévő cigánytelepet kerítette körül tegnap a rendőrség. A meglepett cigányok védekeztek és menekülni próbáltak. Egy cigány kivételével azonban sikerült az üldözötteket hosszas hajsza után letartóztatni. Kihallgatásuk során beismerték, hogy tudomással bírtak az Aradon, elkövetett rablógyilkosságról, de aktív részt nem vettek annak elkövetésében. A cigányokat, név szerint Rostás Györgyöt, Lakatos Emmát Kolompár Mihályt, Ötvös Bélát, Buber Ferencet, Rostás Máriát és Kolompár Rózát erős fedezettel Aradra kísérték. Itt írjuk meg, hogy az aradi rendőrségről ma délben az ügyészségre kísérték át az Aufricchtfatelepen történt gyilkosság gyanúsítottjait. Bocz Mihály, Bocz Mária, Bocz Baika, Kovács Péter, Kovács Sára, Kiss Piroska, Lakatos Sándor, Kovács Sándor és Mohács Róza, cigányokat. A gyanúsítottakat Niculescu főügyész hallgatta ki, majd miután a rendőrség több terhelő adatot szerzett be ellenük, letartóztatta és az ügyészségi fogdában helyeztette el őket. A rendőrség egyébként tovább folytatja az ügyben a nyomozást. — Vihar a budapesti szociáldemokrata tüntetés miatt. Budapestről táviratozzák. A tegnapi nagyarányú szocialista tüntetés ügyében, amelyet — mint ismeretes — a rendőrségnek csak oldalfegyvere használatával sikerült elnyomni, mar megindították az eljárást és a tüntetés nyolc résztvevőjét letartóztatták. A letartóztatott tüntetőket lázítással vádolják. A tüntetés ügyében különben ma a szocialisták a parlamentben meginterpellálták Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki erélyesen utasította vissza a szocialistáknak azt az eljárását, hogy az utcára viszik a politikát. Kijelentette, hogy ezt a jövőben sem fogja eltűrni s minden ilyen tüntetést a legradikálisabb módon fog elnyomni. A parlamentben viharos jelenetek között folyt le Bethlen és a szocialisták vitája.