Aradi Közlöny, 1939. január (54. évfolyam, 2-24. szám)

1939-01-03 / 2. szám

2 KEDD Aradi közlöny 1939.­­JANUÁR 3. Királyi szavak — "Az 1938-as év a nemzet történeteiben gon­dokkal teli évet jelentett, de ugyanakkor a megúj­hodás és a nemzeti újjászületés évét is. Az elmúlt év folyamán egyetlen vezérlő gondolatom az volt, amelyet az új alkotmány kihirdetésekor is hang­súlyoztam: Románia megmentése-Ez nem csak gondolat volt, de jelszó és vé­sz­­kiáltás is egyben. Mélységes öröm töltött el, ami­kor azt tapasztaltam, hogy az ország egy emberként válaszolt felhívá­somra és egységesen szavazta meg az új alkotmányt. Az a lendület is, amellyel a Nemzeti Újjászületés Frnntiába történő beiratkozások folynak, szintén örömteli jel, amely bizonyítja, hogy országunk eszséges és lelkesen tud felelni azok hívására, akik az ország javát akarják- Ez a magasztos gon­dolat töltötte el kormányomat is- A miniszterel­nök szavai világosan mutatják mindenkinek azt, hogy a kormány mit végzett. Lefektették az ál­lam ésszerű megszervezésének alapjait. Minden jóhiszemű ember el kell ismerje, hogy nam­or erőfeszítések történtek ,­ megváltó eredmények vap mint nap mutatkoznak majd.­­Az, hogy mindezt ilyen élénk ütemben meg lehetett valósítani, annak tulajdonítható, hogy mindenki megértette az új idők követelményeit, a munkát. Az idő nem várakozik az emberre­ Az a kötelességünk tehát, hogy lépést tartsunk az idővel és segítsük egymást az erkölcsi és anyagi felemelkedés útján. Az elmúlt év megvalósításaiban nagy mér­tékben segítségünkre volt az állami pénz­ügyek kedvező helyzete, amely sokkal jelentősebb erőfeszítéseket engedett meg, mint máskor. Ebből az alkalomból kötelességemnek érzem, hogy teljes meggyőződésemmel köszönetet mondjak kormányomnak az elvégzett mun­káért. — Az 1939-es év küszöbén figyelembe kell vennünk a tegnap tanulságait és bizalommal és határozottsággal tekintsünk a holnap elé- A meg­kezdett ritmust habozás nélkül folytatnunk kell. Nem engedhető meg egyetlen pillanatnyi pi­henés sem Románia újjászületésének és meg­erősödésének annyira szép útján­ Minden románnak kötelessége ezekben a pil­lanatokban, mikor sok veszély merülhet fel, hogy félretegye a személyi érdekeket és kéz a kézben dolgozzon a nemzet konszolidálásának eszméjétől áthatva. Mindenki tudatában kell legyen annak, hogy csak a román közösség megerősödése és fel­­virágozása révén találhatja meg mindenki sze­mélyi védelmét és magánéletének fejlődését. Csak egy egészséges és virágzó közösségben találhatja meg mindenki boldogulását és a nyugalmát. A holnap Romániájában nem létezhetik olyan magánérdek, mely ne legyen összhangban a haza közérdekével. Az ország konszolidálása a törté­nelemmel szembeni kötelességünk és kötelessé­günk azoknak a nemzedékeknek százaival szem­ben, melyek azért küzdöttek és szenvedtek, hogy megtartsanak egy állhatatos nemzetet, mely hall­gatva, de határozottan szerepet játszott az euró­pai civilizáció kifejlődésében. Ennek a múltnak a nevében, annyi ős áldozatának és ellenállásának nevében, akik hallgatagon dolgoztak, ennek a múltnak és ezeknek az ősöknek nevében, akik annyit szenvedtek a román nép létéért, köteles­ségünk nekünk, akik ma élünk és akik utánunk jön­nek, hogy kü­zdjünk és egyesüljünk azért, hogy ez a dicsőségteljes örökség mindenkor védett legyen az ellenséges veszélyekkel szemben. Ha Románia ma határozottan el akar indulni egy új ritmussal, egy egyre szebbé és jobbá váló ra­­i. ezt csak úgy teheti meg, ha tudatában van annak, hogy ez az új épület a hallgatagon dolgozó ősök áldozathozatalának és ellenállásának alap­jain épült. A jövőt az elköltözöttek sírjaira építik. Az a tény, hogy a román nép az elmúlt évszázadok során annyi válságot le tudott küzdeni anélkül, hogy elvesszen, anélkül, hogy valamit is veszít­sen életerejéből, nemzeti büszkeségünk alapja és jövőnk biztosítéka kell legyen. Voltak olyan idők, amikor, Ha a civilizáció haladását akartuk látni, ,az ország határain túl kellett tekinteni- Ma ez az idő elmúlt.­­Anélkül, hogy lebecsülnénk mások megvaló­sításait, büszkék kell, hogy legyünk arra, amit végeztünk, úgy szellemi, mint anyagi téren. Az elért haladás óriási és ez nemzeti vagyonunkat képezi. Nemzeti ipa­runk termékei egyre inkább fedezik a szükség­leteket. A román ész termékei már régen a világ közkincsévé váltak. Legyünk büszkék arra, ami román és mindenki legyen attól az érzéstől át­hatva, hogy az ország fejlődését segíti elő- ha a nemzeti termelést támogatja és annak hasznára van. Minden állampolgár, aki méltó akar lenni erre a névre, büszke kell, hogy legyen arra, hogy ro­mán és tudatában kell legyen annak, hogy nem­zetének n­­e eévben dicsőséget is jelent- Ennek az érzésnek a kifejlődése a felemelkedés, a jobb helyzet egyik feltétele- A munka és a románságra való büszkeség ilym­ódon a nemzeti imperatívusz rangjára emelkedik. Tekintsünk bizalommal a jövő elé és vizsgál­juk meg azt, hogy mit kell a jövőben megva­lósítani­! Elsősorban mindenek­előtt a hadfelsze­relésről akarok megemlékezni. Ez egyike a legfon­tosabb, de egyben a legnehezebb kérdések is, mert nagy anyagi áldozatokat követel és csak köz­­vetett eredményei vannak. Ennek az óriási műnek — Az elkövetkező évben nagy gondot kell fordítanunk gazdasági fejlődésünkre. Évről-évre minden alkalommal hangsúlyozásra kerül, hogy gazdag ország vagyunk, talán egyike a leggazda­gabb országoknak, pihenő értékkel. De ez­ a meg­állapítás nem elégséges. A szavak birodalmából a tettek útjára kell lépni. Különben is minden tevékenységben ez kell a je­lenlegi rendszer jellemzője legyen. Románia természeti kincseinek kiaknázása és kifejlesztése a holnapi nap egyik legszüksége­­sebb parancsa. Nem hagyhatunk annyi és, annyi kincset terméket­lenül. Az előre haladás érdekében új eszközökre van szükségünk és ezeket az eszközöket meg kell találni.­­ Még három olyan ág van, amelyben az el­következő év során látható eredményeket kell el­érnünk és amelyek holnapi munkánk alapját kell képezzék. Ezek: a mezőgazdaság, a közlekedés és az egészségügy.­­ A mezőgazdaság érdekében az elmúlt év­ben elért eredmények mellett folytatnunk kell a termelés fokozása és a pa­rasztság felvilágosítása érdekében folyó mun­kát. Az agrárreform során a föld feldarabolódott és mezőgazdaságunk jellege alapvetően megváltozott. Nem lehet külterjes gazdálkodást folytatni, hanem belterjes gazdálkodásra kell áttérni, amely kiter­jedjen a föld minden remekére. Azokat, akik ész­szerűen dolgoznak segítenünk kell. Tanulmányoz­ni kell a termelés racionalizálását és gyarapíta­­nunk kell a mezőgazdasági ipart. — Ami a közlekedést illeti, mindenki tudja azt a fontos szerepet, amelyet az ország gazdaságában be­tölt és hogy egyben a civilizáció egyik fontos ténye­zője..­. . / . 1 Energikusan kell megvalósítani az utak és a vasutak­­ megjavítását célzó munkát. Azok a költségek, amelyeket erre a célra áldozunk, föltétlenül kifizetődőek, mert a jó közlekedés megvaló­sítása gazdasági erőnk kifejlődésének egyik fő ténye­zője. Van ennek a fejlődési útnak egy másik oldala is: az idegenforgalom. Minél jobb és minél modernebb utaink lesznek an­nál többen jönnek majd idegenből az országba, hogy lássák és megismerjék csodálatos tájainkat. Ezen a téren számos országgal felvehetjük a versenyt. Először azonban meg kell ismerjük magunkat, hogy azután megismertethessük magunkat az idegenekkel. Aki bennünket ismer, az szeret is. De egy ország nem lehet fejlődőké­pes, ha gazdasági életét nem hozzák összhangba a lakosság egészségi állapotával. Mindenki tudja, hogy ezen a téren rengeteget kell elvégezni. A társadalmi betegségek, a tbc, a malária, a gyermek­­halandóság pusztít. Általánosságban a lakosság egészségi állapota sok kívánnivalót h­agy hátra. Ezen a téren olyan állami tevékenység szükséges, mely jelentős erőfeszítést tesz a nemzet megerősödése érde­kében.­­ Néhány pontot említettem abból a munkából, amelyet a nemzeti újjászületés művéért meg kell való­sítani. Tudjuk, hogy azok, akiknek ezt a munkát el kell védelme alatt fejlődhetik majd ki nyugalomban az ország gazdasági és társadalmi élete. Ennek ke­resztülvitele nélkül nem dolgozhatunk, nem fej­lődhetünk nyugodtan. Reméljük, hogy az év, amely most következik csak békés napokat tart számunkra és ez a béke annál biztosabb lesz, amennyivel erőseb­­bek leszünk mi és amennyivel jobban tudjuk megvédeni jogainkat. Románia nem azért szer­vez haderőt a maga számára, hogy támadjon. Határozottan nem. De ugyanolyan határozot­­tan azért szereli fel hadseregét, hogy bármelyik pillanatban megvédje természetes határait és a román nép jogait. A hadsereg megerősítése biztosítja nemzetközi helyzetünket és nagyobb súlyt ad szavunknak. Ez segíti elő külpolitikánk útját, a függetlenség és a nemzeti méltóság politikáját. Mindenkivel jó vi­szonyban akarunk élni és békés együttélést akarunk szomszédainkkal. Megőrizzük szövetségeinket, sze­­retjük barátainkat, arra törekszünk, hogy új bará­tokat szerezzünk, de határozottsággal megvédj­ük jogainkat. Abban a meggyőződésben tértem haza Angliá­ban, Belgiumban, Franciaországban és Né­­m­etországban tett utamról, hogy országom számára ez a legegészségesebb politika. Eb­­ből az alkalomból hangsúlyozom, hogy milyen boldogsággal töltött el az a fogadtatás, amely­ben ezekben az országokban részesítettek. Az a fogadtatás, amelyben személyem részesült a nemzetközi hódolat kifejezését jelentette a ro­­mánság iránt, végezni, egy pillanatig sem fognak habozni ennek a mű­­nek valóraváltásában, amelytől egész jövőnk függ. — Szentséged! Uram! Azt kivánom, hogy minden román bizalommal tekintsen országa jövője elé, bizzon azokban, akik a közügyeket vezetik. Én vagyok az első, akinek nincsen más vágyam, más célom, mint a haza békés­­ ... fejlődése. El vagyok határozva arra, hogy mindenki támogatásá­val megvalósítsam Románia újjászületését jobb és ered­ményesebb nemzeti élet érdekében. Gazdasági, de egyben erkölcsi újjászületést is aka­runk. Ne legyen egyetlen román sem, aki ezekben a napokban nem követ el mindent a célnak eléréséért. Az én erő­­fessítésem és az állam vezetőinek erőfeszítései némileg könnyebbül, ha azt tapasztaljuk, hogy az egész nép tá­mogatja ezt a munkát és részt vesz benne. Az ország új­jáépítése energiával, fegyelemmel, igazsággal, de a nép lelkibuzdításával is történik. Egyesülve mindannyian és előretekintve, győzni fogunk és ebből az istenáldotta országból a legboldogabb és legvirágzóbb országok egyikét teremtjük meg. Köszönöm Szentségednek azo­kat a meleg szavakat, amelyket hozzám intézett, az egész nép nevében kifejezett jókívánságokat, köszönetet mondok mindazoknak, akik az elmúlt évben szeretettel dolgoztak Románia megerősítéséért és arra kérem a Mindenhatót, hogy országomnak gaz­­dag, nyugodt és jöképen békeévet ajándékozzon. Mindenkinek teljes telkemből sok boldog esztendőt kivánok. Az uralkodó szavait hosszas éljenzéssel fogadták. A kormány tagjainak újévi kitüntetése Bucurestiből jelentik: őfelsége a király újév alkalmából a következő érdemrendekkel tüntette ki a kormány tagjait: A „Steaua Ro­mâniei“ rend első osztályával Armand Cali­­nescu, Victor Iamandi és Mitica Constantines­­cu minisztereket, a „Coroana Romaniei“ rend első osztályával Ghelmegeanu Mihail, Nicolae Colan püspök, dr. Marinescu tábornok és Ra­­lea Mihai minisztereket. Ugyanennek a rend­nek második osztályát kapta Magureanu mi­­niszte-elnökségi^^ „A tettek útjára kell lépni“ A református és róm. kat. egyház anyagi támogatást kér Szalonta városától iskolái részére Szalontáról jelentik. A ref. és róm. kath. egyház beadványt intézett Szalonta városá­hoz, amelyben hivatkozik a törvény azon ren­delkezésére, amelynek értelmében az elemi is­kolák a városi költségvetés 14 százalékát szub­vencióként élvezik. A két kisebbségi egyház kéri az őt megillető szubvenciót. Kérésüket az életbe lépett kisebbségi törvény is biztosítja, en­nek következtében bizonyosra vehető, hogy a város vezetősége rövidesen dönteni is fog a kérdésben.

Next