Aradi Közlöny, 1939. január (54. évfolyam, 2-24. szám)
1939-01-03 / 2. szám
2 KEDD Aradi közlöny 1939.JANUÁR 3. Királyi szavak — "Az 1938-as év a nemzet történeteiben gondokkal teli évet jelentett, de ugyanakkor a megújhodás és a nemzeti újjászületés évét is. Az elmúlt év folyamán egyetlen vezérlő gondolatom az volt, amelyet az új alkotmány kihirdetésekor is hangsúlyoztam: Románia megmentése-Ez nem csak gondolat volt, de jelszó és vészkiáltás is egyben. Mélységes öröm töltött el, amikor azt tapasztaltam, hogy az ország egy emberként válaszolt felhívásomra és egységesen szavazta meg az új alkotmányt. Az a lendület is, amellyel a Nemzeti Újjászületés Frnntiába történő beiratkozások folynak, szintén örömteli jel, amely bizonyítja, hogy országunk eszséges és lelkesen tud felelni azok hívására, akik az ország javát akarják- Ez a magasztos gondolat töltötte el kormányomat is- A miniszterelnök szavai világosan mutatják mindenkinek azt, hogy a kormány mit végzett. Lefektették az állam ésszerű megszervezésének alapjait. Minden jóhiszemű ember el kell ismerje, hogy namor erőfeszítések történtek , megváltó eredmények vap mint nap mutatkoznak majd.Az, hogy mindezt ilyen élénk ütemben meg lehetett valósítani, annak tulajdonítható, hogy mindenki megértette az új idők követelményeit, a munkát. Az idő nem várakozik az emberre Az a kötelességünk tehát, hogy lépést tartsunk az idővel és segítsük egymást az erkölcsi és anyagi felemelkedés útján. Az elmúlt év megvalósításaiban nagy mértékben segítségünkre volt az állami pénzügyek kedvező helyzete, amely sokkal jelentősebb erőfeszítéseket engedett meg, mint máskor. Ebből az alkalomból kötelességemnek érzem, hogy teljes meggyőződésemmel köszönetet mondjak kormányomnak az elvégzett munkáért. — Az 1939-es év küszöbén figyelembe kell vennünk a tegnap tanulságait és bizalommal és határozottsággal tekintsünk a holnap elé- A megkezdett ritmust habozás nélkül folytatnunk kell. Nem engedhető meg egyetlen pillanatnyi pihenés sem Románia újjászületésének és megerősödésének annyira szép útján Minden románnak kötelessége ezekben a pillanatokban, mikor sok veszély merülhet fel, hogy félretegye a személyi érdekeket és kéz a kézben dolgozzon a nemzet konszolidálásának eszméjétől áthatva. Mindenki tudatában kell legyen annak, hogy csak a román közösség megerősödése és felvirágozása révén találhatja meg mindenki személyi védelmét és magánéletének fejlődését. Csak egy egészséges és virágzó közösségben találhatja meg mindenki boldogulását és a nyugalmát. A holnap Romániájában nem létezhetik olyan magánérdek, mely ne legyen összhangban a haza közérdekével. Az ország konszolidálása a történelemmel szembeni kötelességünk és kötelességünk azoknak a nemzedékeknek százaival szemben, melyek azért küzdöttek és szenvedtek, hogy megtartsanak egy állhatatos nemzetet, mely hallgatva, de határozottan szerepet játszott az európai civilizáció kifejlődésében. Ennek a múltnak a nevében, annyi ős áldozatának és ellenállásának nevében, akik hallgatagon dolgoztak, ennek a múltnak és ezeknek az ősöknek nevében, akik annyit szenvedtek a román nép létéért, kötelességünk nekünk, akik ma élünk és akik utánunk jönnek, hogy küzdjünk és egyesüljünk azért, hogy ez a dicsőségteljes örökség mindenkor védett legyen az ellenséges veszélyekkel szemben. Ha Románia ma határozottan el akar indulni egy új ritmussal, egy egyre szebbé és jobbá váló rai. ezt csak úgy teheti meg, ha tudatában van annak, hogy ez az új épület a hallgatagon dolgozó ősök áldozathozatalának és ellenállásának alapjain épült. A jövőt az elköltözöttek sírjaira építik. Az a tény, hogy a román nép az elmúlt évszázadok során annyi válságot le tudott küzdeni anélkül, hogy elvesszen, anélkül, hogy valamit is veszítsen életerejéből, nemzeti büszkeségünk alapja és jövőnk biztosítéka kell legyen. Voltak olyan idők, amikor, Ha a civilizáció haladását akartuk látni, ,az ország határain túl kellett tekinteni- Ma ez az idő elmúlt.Anélkül, hogy lebecsülnénk mások megvalósításait, büszkék kell, hogy legyünk arra, amit végeztünk, úgy szellemi, mint anyagi téren. Az elért haladás óriási és ez nemzeti vagyonunkat képezi. Nemzeti iparunk termékei egyre inkább fedezik a szükségleteket. A román ész termékei már régen a világ közkincsévé váltak. Legyünk büszkék arra, ami román és mindenki legyen attól az érzéstől áthatva, hogy az ország fejlődését segíti elő- ha a nemzeti termelést támogatja és annak hasznára van. Minden állampolgár, aki méltó akar lenni erre a névre, büszke kell, hogy legyen arra, hogy román és tudatában kell legyen annak, hogy nemzetének ne eévben dicsőséget is jelent- Ennek az érzésnek a kifejlődése a felemelkedés, a jobb helyzet egyik feltétele- A munka és a románságra való büszkeség ilymódon a nemzeti imperatívusz rangjára emelkedik. Tekintsünk bizalommal a jövő elé és vizsgáljuk meg azt, hogy mit kell a jövőben megvalósítani! Elsősorban mindenekelőtt a hadfelszerelésről akarok megemlékezni. Ez egyike a legfontosabb, de egyben a legnehezebb kérdések is, mert nagy anyagi áldozatokat követel és csak közvetett eredményei vannak. Ennek az óriási műnek — Az elkövetkező évben nagy gondot kell fordítanunk gazdasági fejlődésünkre. Évről-évre minden alkalommal hangsúlyozásra kerül, hogy gazdag ország vagyunk, talán egyike a leggazdagabb országoknak, pihenő értékkel. De ez a megállapítás nem elégséges. A szavak birodalmából a tettek útjára kell lépni. Különben is minden tevékenységben ez kell a jelenlegi rendszer jellemzője legyen. Románia természeti kincseinek kiaknázása és kifejlesztése a holnapi nap egyik legszükségesebb parancsa. Nem hagyhatunk annyi és, annyi kincset terméketlenül. Az előre haladás érdekében új eszközökre van szükségünk és ezeket az eszközöket meg kell találni. Még három olyan ág van, amelyben az elkövetkező év során látható eredményeket kell elérnünk és amelyek holnapi munkánk alapját kell képezzék. Ezek: a mezőgazdaság, a közlekedés és az egészségügy. A mezőgazdaság érdekében az elmúlt évben elért eredmények mellett folytatnunk kell a termelés fokozása és a parasztság felvilágosítása érdekében folyó munkát. Az agrárreform során a föld feldarabolódott és mezőgazdaságunk jellege alapvetően megváltozott. Nem lehet külterjes gazdálkodást folytatni, hanem belterjes gazdálkodásra kell áttérni, amely kiterjedjen a föld minden remekére. Azokat, akik észszerűen dolgoznak segítenünk kell. Tanulmányozni kell a termelés racionalizálását és gyarapítanunk kell a mezőgazdasági ipart. — Ami a közlekedést illeti, mindenki tudja azt a fontos szerepet, amelyet az ország gazdaságában betölt és hogy egyben a civilizáció egyik fontos tényezője... . / . 1 Energikusan kell megvalósítani az utak és a vasutak megjavítását célzó munkát. Azok a költségek, amelyeket erre a célra áldozunk, föltétlenül kifizetődőek, mert a jó közlekedés megvalósítása gazdasági erőnk kifejlődésének egyik fő tényezője. Van ennek a fejlődési útnak egy másik oldala is: az idegenforgalom. Minél jobb és minél modernebb utaink lesznek annál többen jönnek majd idegenből az országba, hogy lássák és megismerjék csodálatos tájainkat. Ezen a téren számos országgal felvehetjük a versenyt. Először azonban meg kell ismerjük magunkat, hogy azután megismertethessük magunkat az idegenekkel. Aki bennünket ismer, az szeret is. De egy ország nem lehet fejlődőképes, ha gazdasági életét nem hozzák összhangba a lakosság egészségi állapotával. Mindenki tudja, hogy ezen a téren rengeteget kell elvégezni. A társadalmi betegségek, a tbc, a malária, a gyermekhalandóság pusztít. Általánosságban a lakosság egészségi állapota sok kívánnivalót hagy hátra. Ezen a téren olyan állami tevékenység szükséges, mely jelentős erőfeszítést tesz a nemzet megerősödése érdekében. Néhány pontot említettem abból a munkából, amelyet a nemzeti újjászületés művéért meg kell valósítani. Tudjuk, hogy azok, akiknek ezt a munkát el kell védelme alatt fejlődhetik majd ki nyugalomban az ország gazdasági és társadalmi élete. Ennek keresztülvitele nélkül nem dolgozhatunk, nem fejlődhetünk nyugodtan. Reméljük, hogy az év, amely most következik csak békés napokat tart számunkra és ez a béke annál biztosabb lesz, amennyivel erősebbek leszünk mi és amennyivel jobban tudjuk megvédeni jogainkat. Románia nem azért szervez haderőt a maga számára, hogy támadjon. Határozottan nem. De ugyanolyan határozottan azért szereli fel hadseregét, hogy bármelyik pillanatban megvédje természetes határait és a román nép jogait. A hadsereg megerősítése biztosítja nemzetközi helyzetünket és nagyobb súlyt ad szavunknak. Ez segíti elő külpolitikánk útját, a függetlenség és a nemzeti méltóság politikáját. Mindenkivel jó viszonyban akarunk élni és békés együttélést akarunk szomszédainkkal. Megőrizzük szövetségeinket, szeretjük barátainkat, arra törekszünk, hogy új barátokat szerezzünk, de határozottsággal megvédjük jogainkat. Abban a meggyőződésben tértem haza Angliában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban tett utamról, hogy országom számára ez a legegészségesebb politika. Ebből az alkalomból hangsúlyozom, hogy milyen boldogsággal töltött el az a fogadtatás, amelyben ezekben az országokban részesítettek. Az a fogadtatás, amelyben személyem részesült a nemzetközi hódolat kifejezését jelentette a románság iránt, végezni, egy pillanatig sem fognak habozni ennek a műnek valóraváltásában, amelytől egész jövőnk függ. — Szentséged! Uram! Azt kivánom, hogy minden román bizalommal tekintsen országa jövője elé, bizzon azokban, akik a közügyeket vezetik. Én vagyok az első, akinek nincsen más vágyam, más célom, mint a haza békés ... fejlődése. El vagyok határozva arra, hogy mindenki támogatásával megvalósítsam Románia újjászületését jobb és eredményesebb nemzeti élet érdekében. Gazdasági, de egyben erkölcsi újjászületést is akarunk. Ne legyen egyetlen román sem, aki ezekben a napokban nem követ el mindent a célnak eléréséért. Az én erőfessítésem és az állam vezetőinek erőfeszítései némileg könnyebbül, ha azt tapasztaljuk, hogy az egész nép támogatja ezt a munkát és részt vesz benne. Az ország újjáépítése energiával, fegyelemmel, igazsággal, de a nép lelkibuzdításával is történik. Egyesülve mindannyian és előretekintve, győzni fogunk és ebből az istenáldotta országból a legboldogabb és legvirágzóbb országok egyikét teremtjük meg. Köszönöm Szentségednek azokat a meleg szavakat, amelyket hozzám intézett, az egész nép nevében kifejezett jókívánságokat, köszönetet mondok mindazoknak, akik az elmúlt évben szeretettel dolgoztak Románia megerősítéséért és arra kérem a Mindenhatót, hogy országomnak gazdag, nyugodt és jöképen békeévet ajándékozzon. Mindenkinek teljes telkemből sok boldog esztendőt kivánok. Az uralkodó szavait hosszas éljenzéssel fogadták. A kormány tagjainak újévi kitüntetése Bucurestiből jelentik: őfelsége a király újév alkalmából a következő érdemrendekkel tüntette ki a kormány tagjait: A „Steaua României“ rend első osztályával Armand Calinescu, Victor Iamandi és Mitica Constantinescu minisztereket, a „Coroana Romaniei“ rend első osztályával Ghelmegeanu Mihail, Nicolae Colan püspök, dr. Marinescu tábornok és Ralea Mihai minisztereket. Ugyanennek a rendnek második osztályát kapta Magureanu miniszte-elnökségi^^ „A tettek útjára kell lépni“ A református és róm. kat. egyház anyagi támogatást kér Szalonta városától iskolái részére Szalontáról jelentik. A ref. és róm. kath. egyház beadványt intézett Szalonta városához, amelyben hivatkozik a törvény azon rendelkezésére, amelynek értelmében az elemi iskolák a városi költségvetés 14 százalékát szubvencióként élvezik. A két kisebbségi egyház kéri az őt megillető szubvenciót. Kérésüket az életbe lépett kisebbségi törvény is biztosítja, ennek következtében bizonyosra vehető, hogy a város vezetősége rövidesen dönteni is fog a kérdésben.