Aradi Közlöny, 1939. május (54. évfolyam, 99-120. szám)

1939-05-03 / 99. szám

M $O Administrator delegat: ARAD, ANUL 54, No. 99. x Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 1939- május 3., szerda.­­ SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonimă pf. editura ziarului Aradi Közlöny. inreg. In Reg. publ Periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad, Bucureşti: Minisztertanácsi határozat következté­ben a len­­kender és napraforgó magokból készült lisztet és pogácsát épp úgy, mint a repcelisztet, valamint minden más olajtartalmú növényi ter­mékeket az országból kivinni csak erős és sza­bad valuta ellenében lehet. Az ilyen exportból származó valutákat teljes egészében a Banca Na­­tionalahoz kell beszolgáltatni-Ugyancsak minisztertanácsi határozat alapján 2000 kukoricavetőgépet vásárol a kormány és ezek közül ezret ingyen ezret pedig 50 százalé­kos áron szétoszt a kisgazdák kö­zött. Kairó: A Reuter iroda tudósítójának jelentése szerint azon az értekezleten, amelyet Kairóban a Palesztinai és a szomszéd államokbeli arabok tartottak, úgy döntöttek, hogy a következő ja­vaslatot terjesztik az angol kormány elé: 1. A rend helyreállítása után Palesztinában nemzeti kormány alakul Palesztinai miniszterek­ből, akik mellett brit tanácsadók működnek­ 2. A következő öt évre 75 ezer lélekben állapítják meg a bevándorlásra engedélyezett zsidók szá­mát, beleértve azokba azokat is, akik az utóbbi időben törvénytelen úton telepedtek le Paleszti­nában. 3­ A zsidóik számára történt telekeladáso­kat bizonyos feltételeknek vetik alá és ezeket a­­ feltételeket később állapítja meg a nemzeti kor­mány és a Palesztinai angol főbiztos­ 4. A Palesz­tinai nemzetgyűlés, amely Palesztina egész la­kosságát magában foglalja, három év múlva új­ból felülvizsgálja a helyzetet és megszavazza a Palesztinai alkotmányt. Beavatott körökben ehhez a jelentéshez hoz­záfűzik, hogy abban az esetben, ha a londoni kor­mány az említett javaslatokat elfogadja, az ara­bok képviselői azt tanácsolják majd a palesztinai araboknak, hogy azonnal szüntessék be a zavar­gásokat. (Rador­) Róma: Brauschnitsch tábornok, a német hadse­reg főparancsnoka, a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt kénytelen volt útját Szicíliában meg­szakítani. Ma folytatja útját Tripoliszba és Líbiá­ba, ahol május 5-ig marad, majd pedig Rómába tér vissza és itt május 9-ig tartózkodik, hogy résztvehessen azon a nagy katonai parádém me­lyet a birodalom kikiáltásának évfordulóján fog­nak tartani. Május 9-én este Pariam tábornokkal Speziaba utazik, megtekinti az ottani katonai erő­dítményeket, majd május 10-én G­énuába megy, ahonnan este tér vissza Berlinbe. (Rador­) Virginio Gayda a Giornale dataliában közli, hogy ,,a bekerítési politika támadó célja nyilván­valóvá vált- Ennek kézenfekvő bizonyítéka az angol kötelező katonai szolgálat bevezetése, ami­kor Németország és Olaszország erre semmivel sem szolgáltattak okot. A nyugati demokráciák csak azért vállaltak garanciát a kisállamokért, hogy valami mesterségesen teremtett konfliktus révén azok fenyegetve érezzék magukat. Ebben az esetben a nyugati hatalmak, — írja, — esetleg a támadástól sem riadnának vissza“. Moszkva: A május elseje alkalmával rendezett nagy katonai parádét a Kreml előtti téren tartot­ták meg Stalin, Kalinin, és a szovjet kormány tagjainak jelenlétében­ Vorosilov marsall beszédé­ben a szovjet hadsereget dicsőítette és a követ­kezőket mondotta: — A szovjetorosz hadsereg a béke fenntar­tását szolgálja, de erejével veszélyessé válik mindazokra, akik az ország határait átlépni meg­kísérlik. Ez a hadsereg minden támadót megsem­misít. A szovjet hadsereg az egyedüli, amely nem kívánja a háborút- Im­dF Ma dönt Anglia a szovjet­ szerződésről! Amikor már Chamberlain is elveszíti hagyományos hidegvérét... — Milyen szempontok szerepelnek az angol javaslatban.. ? A nemzetközi politika nagyjelentőségű eseményei London- Az Evening Standard értesülése sze­rint szerdán minisztertanács dönt a szovjettel kö­tendő egyezmény ügyében- A lap szerint Anglia javaslatai a következők: 1- A szovjet erősítse meg Lengyelországra és Romániára vonatkozóan az angol—francia kezességet. 2. A szovjet szava­tolja európai szomszédainak: Finnország, Észtor­szág, Lettország és Litvánia határait. Ezzel a szö­vetség a Balti tartománytól a Fekete tengerig terjedne. Ezzel szemben a szovjet kormány kö­vetelései a következő pontokban foglalhatók össze: 1. Anglia kössön háromhatalmi egyezményt Franciaországgal és Oroszországgal. 2- A három hatalom nyújtson közös szövetséget a Balti és Fekete-tengeri országoknak.­­- Később a szovjet hajlandó lesz Hollandia, Belgium és Svájc bizton­ságát garantálni-Chamberlain miniszterelnök egyébként az alsóházban Attlee őrnagy kérdésére kijelentette, hogy néhány hete a szovjet kormánnyal és m­á­t sokkal tanácskozásokat folytatnak- Ezeknek be­­fejezése előtt nem áll módjában nyilatkoznia­ Wedgewood munkáspárti képviselő. Meg akarja kötni az angol kormány ezt az egyez­ményt? A miniszterelnök indulatosan ezt válaszolta: — Hogyne akarná megkötni. A tanácskozá­sok azonban egyelőre még tartanak és azt igye­k­szünk tisztázni, hogy tulajdonképpen milyen jó legyen ez az egyezmény..? Lengyel eflexis­a­vasl­atok Danzig kérdésében Paris- A lapok vezető helyen hozzák a len­gyel félhivatalos közlést, amely szerint a lengyel kormány a danzigi kérdés tekinteté­ben elllenjavaslatokat kész előterjeszteni. A francia sajtó helyesli ezt a magatartást és felszántja Lengyelországot függetlenségé­nek feltétlen megóvására. — A Jour hangoz­tatja a békés rendezés lehetőségét, de kifej­ti, hogy a danzigi probléma nem az, ami a cseh kérdés és Danzigot nem lehet egysze­rűen feláldozni. — Az Ordre felszólítja An­gliát, hogy mutasson ebben a kérdésben szi­lárdságot, mert ettől függ az európai hely­zet. A Daily Telegraph szerint a lengyel se­gélynyújtási kötelezettség több pontját tisz­tázták. Ha például Belgiumot, vagy Hollan­diát támadás érné, úgy az új megállapodás szerint Lengyelország tartozik beavatkozni, mert Anglia szavatolta Belgium és Hollan­dia függetlenségét. Tisztázták ezenkívül a szovjet segélynyújtásának kérdését is, úgy hogy a szovjet csak a szükségnek megfelelő támogatást nyújtaná Romániának és Len­gyelországnak. Az esetlegesen megtámadott két ország eszerint önmaga kell, hogy meg­határozza, hogy milyen segélynyújtást tan szükségesnek a maga részére. A danzigi problémával foglalkozik az Ex­press Poranny és azt írja, hogy ez a kérdés német feltálalásban sohasem érdekelte Len­gyelországot. A danzigi kérdés a német hi­vatalos demarsok következtében vált aktuá­lissá és azt alaposan meg kell vizsgálni a német külpolitika módjai és céljai szempont­jából. Ezek közé a célok közé tartozik Len­gyelország eltávolítása a Balti tengertől, a Visztula torkolatának elfoglalása, a német befolyás növelése az úgynevezett lengyel élettérben. Természetes, hogy a lengyel kor­mány továbbra is éppen olyan visszautasító magatartást kell, hogy tanúsítson és köve­telnie kell a Danzigban élő lengyelek jogai­nak és a lengyel érdekek tiszteletben tartá­­sát. A­­hurier Poranny leszögezi, hogy a Dan­zigban élő lengyelek jogait még jobban meg kell védelmezni, mint a múltban, nehogy meglepetések következzenek be- Új rend az amerikai hadianyag-­ exportban Network­ A sajtó nagy érdeklődéssel fog­lalkozik a washingtoni kormány döntésével, a­mely hatályon kívül helyezi az Egyesült­ Álla­mok semlegességi törvényének „cash and carry“ szakaszát, amely a külföldi államokba irányuló hadianyagszállításokra vonatkozik- Ez a szakasz előírta, hogy az Egyesült­ Álla­mok hadianyagot csakis készpénzfizetés elle­nében adhat el és azokat csakis külföldi hajó­kon lehet elszállítani. Az utóbbi időben a sokat vitatott semlegességi törvényből most már csak azok a szakaszok maradtak érvénybe, amelyek megtiltják az amerikai állampolgárok számára háború esetén a külföldi gőzösök használatát és amelyek felhatalmazzák az Egyesült­ Államok elnökét, hogy a saját belá­tása szerint megtilthassa bizonyos országok­ba a hadianyagszállításokat. A londoni flottaegyezmény felmondásának következményei London. A Daily Telegraph szerint miután Németország egyoldalúan felbontotta az An­gliával kötött flottaegyezményt, Anglia meg­szünteti az Egyesült­ Államokkal és Francia­­országgal 1936. januárjában létrejött szerző- 3 lei

Next