Aradi Ujság, 1940. április (39. évfolyam, 74-96. szám)
1940-04-02 / 74. szám
u Parisba érkezett Franciaország római nagykövete Más államokból is hazahívták jelentéstételre a francia diplomatákat Páris. (Rador.) Francois Poncet római francia nagykövet ma jelentéstétele Parisba visszaérkezett. Francia politikai körökben rámutatnak arra, hogy nem csupán Francois Poncet nagykövetet hívták Parisba, hanem hasonló felszólítást több más állambeli francia hitvet is kapott. A francia diplomaták Párisban való megjelenése ugyanazt a célt szolgálta, mint : balkáni angol követek Londonba való hívása. Elindl fira a lengyel hadsereg Paris. A Franciaországban meg felszentelő egy tábori lelkész. A alakított lengyel hadsereg tegnap felszentelésen jelen voltak a lenindult él a frontra. A f elindulási gyes kormány tagjai az angol és előtt a különböző ezredek zászlóit a francia hadsereg vezetői. (Havas.) Kiáltványban adott kormányprogramot a nankingi kormány miniszterelnöke Nanking (Rador.) Csinp King Vei, a nankingi kormány miniszterelnöke káltványt adott ki. Ebben saját kormányátjelöli meg Kína egyedüli törvényes kormányának és hangsúlyozza, hogy célja a, ellenségeskedések megszüntetése Rámutat arra, hogy azt a megállapítást, amelyet Csang Kai Sek kormánya harmadik hatalommal köt, a nankingi kormány nem ismert el törvényesnek. Negyedmillió nususcás dolgozott évekig a „Queen Elisabeth”-en London Már részletezett hirül r|f' ’ 1 ......* ■ ' tvaTietezer"Teh~ nás QiAien x-nzaueth, a világ legnagyobb személyszállító hajója, hosszas utazás után, melynek részleteit titokban tartották, a napokban megérkezett a newyorki kikötőbe. Ez a titokban megjelent volt a Queen Elizabeth első útja, az úgynevezett Maiden Voyage. Az angolok, akik a hajót építették, arra készültek, hogy az óriáshajót ünnepségek keretében indítják el legelső útjára. Pár lelkes angol és amerikai már egy évvel ezelőtt megváltotta hajójegyét a Queen Elizabethre. Ehelyett a világ legnagyobb hajója s a clydebanki hajóépítés büszkesége, utasok nélkül a legnagyob titokban vonult biztonságba semleges Amerika egyik kikötőjébe. A tűz és vízmentes hajókolosszus A Queen Elizabeth impozáns méreteivel kapcsolatban elég anynyit tudnunk, hogy hossza több mint háromszáz méter s hogy a hajónak nem kevesebb, mint tizennégy fedélzete van, amelyeket hatvan személy- és teherlift köt öszsze egymással. A hajónak kettős feneke van s a két fenék között majdnem kétméteres a távolság 'zt az űrt száznegyven vízmentes 'ülkére osztották be *■ ilyen mór a Queen Elizabethet a világ vik legbiztosabb vízjárművévédték A hajó tűzvédelme szintén nagyszerűi: fából s más éghető anyagokból készült részeit tűzbiztos anyagokkal itatták át. Annak idején amikor a hajó még kísérleti stádiumban volt, négy kabin közül az egyiket impregnálták s ■■.Ián mind a négyet tróleummal ölék meg ésfelgyújtották. Ha Mill kabin hamuvá égett, az impregnált teljesen épen maradt A Queen Elizabeth főábóca nem magas, a tetején megfigyelőfülke van, amely telefonnal és elektromos fűtéssel van ellátva. A megfigyelő innen legalább tizennégy kilométerre lát ki a tengerre. Az óriáshajó fedezni tudná egy kétszázezer lakosú város villanyszükségletét. A hajó ezzel szemben igaz csak kétezerötszáz utast vihet magával. Ezek számára azonban sokkal több kényelmet biztosít, mint a legraffináltabban berendezett eddigi luxushajók. Mentőcsarnakok helyett mentő hajók így például a hajó sportcsarnoka olyan nagy, mint egy kisebb futballpálya. Három mozi, színház hatalmas uszoda van benne s különböző üzletek minden hajóosztály számára. Quen Elisabeth mentőcsónakjai valóságos tengerjáró hajók. Huszonhat van belőlük s egyéni befogadóképességük nagyobb, mint a Britaniáé, az első Cunard luksus hajóé, amelyet a nyolcvanas években bocsátották vízre. Ezeket a motorcsónakokat nagyerejű Diesel motorok hajtják s kezelésük rendkívül egyszerű. Egy gombnyomásra leereszkednek a fedélzetig, a másodikra a tengerbe. Ez az óriáshajó, amely egyelőre csak a jövő ígérete marad s egyelőre csak tehertétele az épitővál-lalatnak, körülbelül hatmillió fontba kerül s em,k az összegnek két harmadrészét munkabérekre fizették ki. A Queen Elisabethen az elmúlt három év alatt legalább negyedmillió munkás és tervező dolgozott. katonai és diplomáciai lépésre készülnek a fi megegyezéses béke utolsó tehetősége is elmúlt. Anglia és Franciaország tiszteletben tartják Olaszország érdekeit pakis a francia politikai élet rendkívül fontos DIPLOMÁCIAI ÉS KATONAI LÉPÉSEK BEKÖVETKEZÉSÉT VÁRJA. IGY LÁTJÁK, HOGY A TENGERZÁRT EGYRE SZOROSABBRA VONJÁK NÉMETORSZÁG KÖRÉ. DE NEMCSAK A TENGEREN, HANEM A SZÁRAZFÖLDÖN IS EL AKARJÁK VÁGNI A NÉMETORSZÁGBA IRÁNYULÓ SZÁLLÍTÁSOKAT. PARISBAN ÚGY VÉLIK, HOGY A MEGEGYEZÉSES BÉKE SZÁMÁRA AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉG IS ELMÚLT. DÖNTŐ ESEMÉNYEK VANNAK KÜSZÖBÖN. PARISBAN AZT HISZIK, HOGY MÁR A KÖZELI NAPOKBAN AZ ÉSZAKI TENGEREN NAGY FONTOSSÁGÚ ESEMÉNYEK TÖRTÉNNEK. A FRANCIA LAPOK MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY A FRANCIA KORMÁNY POLITIKÁJA NEM IRÁNYUL OLASZORSZÁG ELLEN, SŐT ELLENKEZŐLEG A SZÖVETSÉGESEK NEM TÉVESZTIK SZEM ELÖL OLASZORSZÁG ÉRDEKEIT. (Rador) „Nem akarják országot a szövetségesek ! Franciaomár és Mis tehetetlenné teszik az u haloom kitörését. Johaux felhíváséi a siemetse osztrák mutvássághoz szükséges hadianyag előállításához. Maga Pietri küzmunkaügyi miniszter is elismerte a francia munkásság szabad szervezkedési jogát. Minden ütemben ott van a munkásság bizalmi férfia. Ezt a bizalmi terfet a munkásság választja. A francia kormány a munkásságra vonatkozó minden kérdésben meghallgatja a munkásszervezetek vezetőségét is. Megállapította, hogy a francia munkásság és a kormány között bizonyos ellentétek uralkodnak, azonban a háborús célok tekintetében feles erejükkel támogatják a kományt. Majd így folytatta: „ A FRANCIÁK NEM GYŰLÖLIK A NÉMETEKET. NEM IGAZ, HOGY A FRANCIÁK ÉS AZ ANGOLOK A NÉMETEK ÁLTAL LAKOTT NAGYNÉMETOSZÁGOT KÉS ÁLLAMOKRA AKARJÁK FELOSZTANI Az angol és fancia munkásság a legteljesebb mértékben helyesli kormányaik programját, amely szerint Európát meg akarják szabadítani az elnyomatás veszélyétől és véget akarnak vetni aznnak a rendszernek mely a folyton megujuló háború fő szellemét jelenti. A franciák és az angolok lehetetlenné akarják tenni új háború kitörését és ebben a törekvésben mindkét állam munkássága támogatja a kormányt. (Rador.) Paris. Jouhaux, a francia minkásszervezetek elnöke felhívást intézett a német és osztrák munkásokhoz A francia munkásvezér rádióbeszédének elején elmondotta, hogy beszédének szövegét nem a francia kormány állapította meg, amelynek nincs is tudomása arról hogy ő mit beszél. Franciaországban ma is szabadon gondolkodnak és mindenki szabadon terjesztheti gondolatait. A háborús Franciaországban a munkásság szerepe és jelentősége megszokszorozódott, mert a munkáskezek azok, amelyek a legtevékenyebb módon hozzájárulnak az ország védelméhez T