Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében
Gyulát mutatja be. Az építész munkáit felsorolva a cikk írója többek között megemlíti: „Pompás építménye még a Túrán épített kastély [.. .]". Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a tekintélyes és jól informált hetilap közlései igen megbízhatók, és ebben most sincs különösebb okunk kételkedni. Az értesülés lényegében egyidejű magával a kastéllyal, és annak téves volta esetében az esetleges érintettek - jelesül Bukovics és Ybl - tiltakozással élhettek volna. A turai kastély imént azonosított tervezője, Bukovics Gyula (1841-1914) a magyarországi Gründerzeit igen tevékeny másodvonalbeli építészgárdájához tartozott. Köznemesi családból származott, nemesi előnevük „kis-alacskai" volt. Édesapja katonatisztként szolgált. Családi háttere nyilván szerepet játszott abban, hogy az ifjú Bukovics Gyula műszaki érdeklődését követve a morvaországi Znaim (Znojmo) melletti Kloster Bruck-i hadmérnöki akadémián végezte a tanulmányait. 1866-ban azonban nyugdíjaztatta magát, hogy építészként tevékenykedhessen. 1867-ben Prágában, 1871-ben Pesten szerzett céhes építőmester-jogot. A Magyar Mérnök- (és Építész-) Egylet alapító tagjai között szerepelt.10 Előbb útépítési munkáknál működött, majd Pesten Ybl Miklós irodavezetője lett, és több nagyobb ház építésének felügyeletét látta el. Valószínűleg némi túlzás az egykorú krónikás megjegyzése, miszerint Bukovics „Ybl tanítványa",11 de tény, hogy a nagy építészi irodát működtető Ybl keze alól több tehetséges és megfelelő gyakorlatot szerző fiatal építész került ki. Ilyen volt még többek között Unger Emil, Schmahl Henrik, Györgyi Géza és Schickedanz Albert. Bukovics a Pesti Építő-Társaság keretében is működött, míg végül 1876. augusztus 1-jén saját építészeti irodát nyitott.12 Bukovics Gyula tagja volt annak a fiatal építésznemzedéknek, amely Sugárút, a későbbi Andrássy út kiépítésében oly tevékeny szerepet játszott. A neoreneszánsz palotákkal és villákkal szegélyezett út számos épületének tervezése fűződik a nevéhez, így a 16. (Loisch-ház, 1881), 27., 45. (Karpeles [Karsai] Albert háza, 1879-80), 87-89. (Hübner Ferdinánd háza, 1885), 92- 94. (Hübner Ferdinánd háza, 1883-84), 95. (Kemény Dávid és Desényi József háza, 1882), 113., 118. és a 119. (ép. 1883) számú épületeké.13 . építette a Reáltanoda utcai Blaskovich-házat (1877), Stern Miksa házát az Eötvös utcában (1880) és a Szathmári-villát a Délibáb utcában (1882).14 Az 1885-ös Országos Kiállítás két pavilonját tervezte meg, a tornyos és fából épült erdészetit, valamint a szeszélyes formájú, élénken színezett keletit.16 Főműve a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (a mai Földműveléügyi Minisztérium) Kossuth téri épülete (1885-87).16 A hatalmas tömb szokványos neoreneszánsz formáit, szinte nyomasztó tömegességét mindössze földszinti árkádsor lazítja. 1891-ben részt vett a New York-palota tervpályázatán.17 Bukovics 1885-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, élete vége felé Bécsben élt. Nem tudhatjuk, miért esett a kastélyához tervező építészt kereső Schossbeger Zsigmond választása éppen Bukovicsra. Lehet, hogy először tényleg Ybl Miklóshoz fordult, és az országos hírű, elfoglalt építész - ekkortájt zajlottak az Opera befejező munkálatai - maga helyett egykori munkatársát ajánlotta. Az sem kizárt, hogy az egyik Andrássy úti palota elégedett építtetője hívta fel a