Art Limes 2012/3. szám - A képíró, Kass János
1. Hitek-Remények - Mezei Ottó: "Higgyünk a szellem világmegváltó teremtés-tudatában".
16 HITEK • REMÉNYEK Zoltán Az utolsó szó keresése című kötetét K. J. négy rézkarcával, velürkötésben, 550 számozott példányban. Ugyanebben az évtizedben tervezte Kass János - talán a hagyományos művészet friss szemléletű megkedveltetési szándékával - azt a három Breughel-képeskönyvet, amely nem csupán „a felnőtt ifjúság épülését” szolgálta és szolgálja, hanem a műalkotást „olvasni" vágyó felnőttét is. A Gyermekjátékok (1981) kigondolásánál „a játékokat és szokásokat búvárló" Lukácsy Andrással és a „poéta" Weöres Sándorral fogott össze, a Bábel tornya (1983), a festmény értelmező szövegét Varga Domokos írta, s Lukácsy a szerzője a Flamand közmondások (1985) szövegének is. Kass János egy alkalommal sérelmezve említi meg hogy a (hazai) kritika „eklektikus" grafikusművészként könyveli el. A fentiek meggondolásával, a különben kézlegyintéssel elintézhető minősítés körüljárásra érdemes megvilágításaként, kiindulásul idézzük 1967-es Dorottya utcai kiállításának Juhász Ferenc megnyitója előtt lezajlott, akár egy csendes happeningnek beillő jelenetet, ahogyan azt a korabeli recenzens rögzítette beszámolójában: „Lehajol, és fölemel egy címszalagot, mintha életének e ritka pillanatában a legfontosabb a nyomtatott papír megmentése lenne. Gondosan odadörgölte tehát ünneplő ruhájához, aztán a szeméhez emelte, nem esett-e baja, majd ami port talált rajta, újból nekifogott a tisztogatásnak, végül Baudelaire: A romlás virágai. Bp. 1967 Helikon