Asztalitenisz, 1969 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

KÖSZÖNTŐ Amikor e sorok íródnak az emberek az 1968-as esztendő búcsúztatására készülnek. E napok az évvégi számadás és az új tervezgetések napjai, így van ez a sportban is. Asztalitenisz sportágunkat vizsgálva hajlamosak vagyunk arra, hogy régi nagyjaink világhírnevének, a hajdani sikerek csillogásának fényében értékeljék a maiak eredményeit. Hogy ez mennyire helytelen, arra mér számtalanszor utaltunk, így most ez nem is igényel különösebb magyarázatot. Elég ha csak azt említjük, hogy ma már­ legalább ötször annyi or­szágban űzik ezt a népszerű s­portot, hogy sok - eddig középszerűnek tartott - országban is "megtanultak" játszani, s hogy olyan országok vették át a sportág vezetését, mint Kína, Japán, Korea és Európában a Szovjetunió. S ha mindezen tényezőket figyelembe vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy az év első fele a lyoni Európa-bajnokságon való kitűnő szerepléssel rendkívül sikeresen indult. Az EB ered­ményei, s a nemzetközi versenyeken és Európa Ligában mutatott játék - férfi vonalon - azzal biztatott, hogy szeretett sportágunkban is megkezdhetjük a felzárkózást a legjobbak közé. Az év második fele azonban sok csalódást okozott. A várt sikeres folytatás helyett a rosszul sikerült felkészítés következtében gyengébb nemzetközi szereplés, fájó veresé­gek az Európa Ligában­­Budapesten a Wright nélkül felálló angoloktól és Wuppertalban az NSZK-tól/ és érezhető színvonalcsökkenés következett a hazai versenyeken. E váratlan kudarcok is mutatták, hogy az előrelépés még nem olyan egyértelmű, s még - bár magában rejti a fejlődés csíráit - előrehaladásában még meglehetősen ellentmondásos. Az új esztendő tehát még komolyabb célkitűzésekkel és elhatározással kell kezdeni. Hiszen az ez évi tapasztalatok is világosan megmutatták, hogy a jövőben - ha még tovább akarunk lépni, és akarunk­ - feltétlenül több kell. És ehhez a többhöz természetszerűleg nagyobb összefogásra, színvonalasabb és intenzívebb munkára van szükség az egyesületekben és a válogatott keretben egyaránt. S ha ezt a többet már 1969-ben sikerül megvalósítani, nem maradhat el az eredmény sem, hiszen - ezt már számtalanszor, megannyi serdülő és ifjúsági verseny bizonyította - fia­tal tehetségeink ma is vannak. Ennek a remélt fejlődésnek, s az ezt elősegítő szakmai munkának hivatott fontos lánc­szeme sportágunk szaklapja, az ASZTALITENISZ. E fejlődés érdekében dolgozunk. S hogy ezt eredményesen - az eddigieknél is eredmé­nyesebben és színvonalasabban - tehessük, sportágunk kedvelőinek fokozottab segítségére van szükség. Hogy a lap teljesíthesse hivatott funkcióját, s hogy egyáltalán létezzen - előfizetők nagyobb száma kell. Mégpedig az eddigieknél sokkal több. Szeretnénk ha sport­águnk szakemberei, versenyzői és kedvelői még fokozottabban magukénak érezzék a lapot. S ez megnyilvánulhat színvonalas, szakmai cikkek írásában és a lap olvasásában és ter­jesztésében egyaránt. E támogatás reményében kezdjük tehát az új esztendőt, indítjuk lapunk ötödik évfo­lyamot. Várjuk a szakcikkeket, az új tippeket, s a lap eredményes működését biztosító magasabb előfizetési számot. S nagyobb támogatással, segítőkészséggel megteremtődhet a még jobb, még színvonalasabb a sportág további fejlődését még fokozottabban elősegítő szaklap kialakításának a felté­tele. Ennek reményében köszönti az óév végén minden kedves olvasóját és kiván sikerekben gazdag, boldog újévet az ASZTALITENISZ szerkesztője! Pongrécz György. 1

Next