Athenaeum, 1874/5. kötet
1874-02-26 / 9. szám
II. évfolyam. Előfizetési díj: félévre 6 ft. negyedévre 3 ft. 9. sz. Szerkesztői lakás. Budavár uri utca 42. sz. V. kötet. ATHENAEUM. TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. BUDAPEST, 1874. FEBRUÁR 26. A KELETI KÉRDÉS JELEN ÁLLÁSA. (Harmadik és befejező közlemény.) Oroszország ma szövetséges nélkül áll Európában. Általános féltékenység, gyűlölet és gyanakodás tárgya, azonban előnye az, hogy képes politikáját elhatározni a nélkül, hogy tekintettel legyen barátai óhajaira, vagy már létező szerződésekre. A krími háború óta Oroszország sok talajt veszített. Németország egyesülése egyenes fenyegetés; Olaszország szabadsága Ausztriát erősbbé tette a Dunán, és a pánszlávizmus erősbödése Szerbiában az orosz befolyást a délszlávoknál minimumra szállíta le. Mert hát a pánszlávizmust nagyon különbözőleg értelmezik Moszkvában és Nándorfehérvárt. Eredetileg orosz eszme volt ez, tisztán politikai célokra használva fel, igazolván azon félelmet, melyet Bécsben keltett fel. A nagy szláv törzsnek, az árja fajok ezen utolsójának egyesülése egyenlő polgárjogokkal a cár alatt, mint minden orthodox keresztyén természetes feje alatt, nagy vonzerővel bírt a délszlávok közt 1854 előtt. A háború azonban megváltoztatta a dolgok állását. A keresztyének, kikkel kutyák gyanánt bántak egész Törökországban, felszabadultak, s azóta viszonylagosan szabadokká lettek. Azon okok, melyek a délszlávokat rá bírták volna egyesülni a hatalmas Oroszországgal, nem alkalmazhatók az eladósodott és levert Oroszországra; míg más részről, a mint e fajok szeme lassan kint felnyílt, mind kevésbé és kevésbé bíztak Oroszország szavaiban. Igéretei a délszlávok iránt különös összhangban állottak a lengyel és a nyugati orosz fajok üldözésével; a köznemzetiség kapcsának szentségéről hangzó frázisai nem egyeztek meg Lengyelország iránt tanúsított eljárásával. így történt, hogy a pánszlávizmus orosz felfogása hovatovább, annál lehetetlenebb lesz. Entyöl még mindig, de a szlávok nem akarnak táncolni, s felismervén, hogy a lengyelek teszik haladását dél felé lehetetlenné, igyekszik kibékíteni őket. De ez nehezen sikerül. Nyugati Oroszország megnyughatik, de sok nemzedéknek kell kihalni addig, míg Lengyelország képes lesz feledni. Tisztán kell, hogy előttünk álljon, mikép Oroszország gyűlöletes politikája Lengyelország iránt — a nemzeti élet minden nyomának kiirtására — nem csak a kormánynak, de az egész orosz népnek politikája volt. Az oroszok és lengyelek kölcsönösen gyűlölik egymást, és semmi kibékülés sem lehet őszinte. Tétlenségre kárhoztatva Európában, Oroszország elhatározta, hogy előre fog haladni Ázsiában. Meghódította Közép- Ázsiát Perzsia északi részéig; legközelebbi lépése, ha közlekedési vonalai készen lesznek, Perzsia elfoglalása lesz, és Perzsiát működési bázisul fogja használni Kis-Ázsia és esetleg Konstancinápoly ellen. Anglia rövidlátósága az orosz háború idejében sokat tett ez eredmény elérésére. Kis-Ázsiához és Perzsiához az egyenes út a Kaukázuson át, az Onapa és Derbend közt eső földnyelven van a fekete és káspi tenger közt.Ha Anglia 1854-ben egy hadsereget küldött volna a Kaukázusba és segítette volna a cserkeszeket fegyverrel és pénz-zel; hogy ha 1856-ban igyekezett volna Athenaeum 9. sz.